A Jobbik-Konzervatívoknak önálló listája lesz a 2024-es EP-választáson – derült ki egy háttérbeszélgetésen, amelyet Gyöngyösi Márton, a párt elnöke és EP-képviselője, valamint Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes tartottak. A Jobbik az önkormányzati választásokon a civil szervezeti formában történő, pártlogók nélküli indulást javasolja, és szükség esetén nyitottak az előválasztásra.
Gyöngyösi Márton kezdésként úgy foglalta össze a mai magyar pártstruktúrát, hogy „van a NER monolittömbje, mellette szatellitpártként a Mi Hazánkkal”, valamint léteznek baloldali pártok, de meglátása szerint szükség van egy olyan konzervatív alternatívára is, ami azokat a jobboldali, keresztény, konzervatív eszméket képviseli, amelyeket „a NER lejáratott”. A párt elnöke a küldetésüknek nevezte, hogy helyreállítsák ezen értékek becsületét.
Elhangzott az is, hogy a Jobbik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét tekinti ellenfelének, a kormányváltáshoz viszont kooperálni kell az ellenzéki pártokkal. Gyöngyösi Márton megjegyezte: más országokban teljesen normális, hogy különböző irányultságú pártok vetélkednek egymással, váltják egymást, vagy koalíciót kötnek.
Nincs dolgunk a baloldali pártokkal, egymás között kell megvívniuk a csatáikat, ez a meccs nem a Jobbikról szól, nem érzem magam megszólítva
– jelentette ki Gyöngyösi Márton a pártversenyről, hozzátéve: megvárják, hogy mi lesz a DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd vetélkedéséből. „Melyik pártnak szurkol a Jobbik ebben a versenyben?” – kérdeztük Gyöngyösi Mártontól, aki leszögezte, hogy nincs preferenciájuk.
Gyöngyösi Márton – aki a párt egyetlen EP-képviselője – bejelentette: a Jobbik önállóan indul a jövő évi európai parlamenti választáson, „saját programmal, saját elképzelésekkel, modern, jobbközép, Európa-barát, konzervatív pártként”.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ki vezetheti a Jobbik EP-listáját, de a pártelnöktől azt a választ kaptuk, hogy ez a kérdés még nem merült fel, így döntés sem született.
Az önkormányzati választásokon azt tartják nyerő stratégiának, ha a pártok háttérbe húzódnak, és hagyják, hogy „helyben hiteles emberek, helyi ügyekkel foglalkozva” maguk döntsenek a jelölt személyéről.
Ahol erről vita van, ott nem zárják ki az előválasztás valamilyen formáját, a Jobbik „a helyben ismert, helyi ügyekkel hitelesen foglalkozó” jelölteket fogja támogatni, bármelyik párthoz is állnak közel. Hangsúlyozták: pártlogók nélkül kell indulni az önkormányzati választáson, ahogy azt tették a jászberényi időközin, ami Budai Lóránt sikerét hozta, ezért úgy tervezik, hogy a Jobbik-Konzervatívok logója és neve nem fog szerepelni a szavazólapokon.
Potocskáné Kőrösi Anita kifejtette, a megyei listák esetében is úgy gondolják, hogy háttérbe kell szorítani a pártlogókat, és ott is civil egyesületek hozhatnak ellenzéki sikert. Az egyesületek kampányait a pártok többek között aktivistákkal támogathatják.
A budapesti főpolgármester-választásnál elkerülhetetlennek látjuk az előválasztást
– hangsúlyozta a párt elnökhelyettese. A Jobbik ennek győztesét támogatni fogja, Budapesten is a civil szervezeti formában való indulást tartják a helyes útnak.
Potocskáné Kőrösi Anita arról is beszélt, hogy a civil szervezetek elindításában, bejegyzésében tudnak például jogi segítséget nyújtani. Az elnökhelyettes lapunk kérdésére elárulta, hogy zajlik már az ilyen szervezetek bejegyzése, „helyben a településeken elindultak a mozgások, nem várnak arra, hogy mit mondanak a pártelnökségek, felmérik a terepet és egyeztetnek”.
A párt legutóbbi kongresszusán jelentették be, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet Jobbik-Konzervatívokra cserélik. A háttérbeszélgetésen ez is felmerült témaként, Gyöngyösi Márton a névváltással kapcsolatban rámutatott: a néppártosodásra keresztelt folyamatot évekkel ezelőtt kezdték, ő már Vona Gábornak, a Jobbik korábbi elnökének is jelezte, hogy új névre és logóra lenne szükség az új brandhez.
A névváltáshoz hosszú folyamat vezetett, országos választmányi üléseken tárgyaltak róla, kutatások, mérések és belső beszélgetések zajlottak a témáról, végül a kongresszuson egy tartózkodás mellett elfogadták az új nevet.
A háttérbeszélgetés végén egy szakpolitikai kérdés is előkerült, Gyöngyösi Márton közölte, hogy felszámolnák az élelmiszer-árstopokat, helyette nemzeti élelmiszer-támogatási programot vezetnének be, amerikai mintára.
Az ársapkákhoz azért állnak kritikusan, mert az egyrészt nem tesz különbséget az eltérő anyagi lehetőségekkel rendelkező vásárlók között, másrészt „árt a magyar gazdaságnak, hozzájárult az inflációhoz és az áruhiányhoz”. Az élelmiszer-támogatási programot célzottan, rászorultsági alapon működtetnék, és a felpörgő infláció következtében befolyó többletáfából finanszíroznák.
(Borítókép: Gyöngyösi Márton 2022. július 4-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)