Fennállásának harmadik székházába költözik az Alkotmánybíróság. 1990-ben az egykori MSZMP angyalföldi központjában kezdte meg működését a Sólyom László-féle bíróság, amely 1994-ben a budai Donáti utcába telepedett át, miközben hivatalosan 2012-ig Esztergom volt a székhelye. A tervek szerint az Alkotmánybíróságé lesz a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palotával szemben újjáépülő József főhercegi palota.
1989 októberében Nemes Tamás független országgyűlési képviselő olyan módosító javaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslathoz, amelyben indítványozta, hogy a bíróság székhelye Budapest helyett Esztergom legyen. Indoklásában az esztergomi honatya kifejtette, hogy az alkotmány védelme összeforrott a Duna-parti várossal. Az utolsó „rendi” országgyűlés vitájában a huszonkét magyar király székhelye elsöprő többséggel megnyerte a székhelycsatát.
Az elhelyezési gondok megoldása érdekében az esztergomi önkormányzat képviselő-testülete 1991 őszén úgy határozott, hogy a helyi Sándor-palota tulajdonjogát ellenérték nélkül átadja alkotmánybíráskodás céljára. A kétszintes, barokk saroképület, amely a rendszerváltozásig lakóházként működött, romosan várta új gazdáját. 1992 októberében írták alá a megállapodást, amelyben az Alkotmánybíróság kinyilvánította szándékát, hogy három éven belül helyreállítja az épületet, és feladatai ellátására alkalmassá teszi. Az esztergomiak nem kis kompromisszumot vállaltak, hiszen a megállapodás a következőket tartalmazta:
Az ingatlan alkotmánybírósági használatát jelenti minden olyan tevékenység, amelyet az alkotmánybírók és az Alkotmánybíróság munkatársai, szervezete az épületben végeznek. Ideértve ünnepélyes ülések, kongresszusok, más rendezvények megtartását, alkotóházi, vendégelhelyezési hasznosítását is.
A bíróság azonban – egyetlen esztergomi határozathirdetést és egy 2005-ös elnöki beiktatást leszámítva – a fővárosban maradt. 1990-ben a pesti Váci úton, az egykori MSZMP angyalföldi székházában kapott otthont, ahol több ikonikus határozat is született. Talán a leghíresebb 1990. október 24-én, amikor a hétszáz férőhelyes tanácstermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Azon a szerdai napon törölték el hazánkban a halálbüntetést. Ezzel együtt az alkotmánybírák kezdetektől nem érezték jól magukat az állampárttól örökölt épületben, mert
a nyílászárók rossz szigetelése miatt huzatban kellett dolgozniuk, ráadásul a forgalmas kereszteződésből beszűrődő zajtól szinte egymás szavát sem hallották.
Sólyom László, a testület akkori elnöke kitartóan lobbizott a kormánynál, hogy a több sebből vérző ingatlan helyett ajánljanak fel nekik másikat, sokkal csendesebbet, a bíróság tekintélyéhez méltóbbat.
Az Antall-kormány 1993 nyarán jelölte ki az Alkotmánybíróságnak a Donáti utca 35–45. számú ingatlant, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet korábbi székházát. Augusztusban jelent meg az épület felújítására kiírt nyilvános pályázat, amely alapján a fővállalkozónak a munkálatokat 1994. május 31-ig kellett kulcsrakészen teljesítenie.
Az Alkotmánybíróság 1994 nyarán költözött a csendes budai utcába.
Az épület rekonstrukciója lehetetlen küldetés volt, hiszen egy tipikus szocreál irodaházból kellett (volna) elegáns bírósági székházat varázsolni.
A 2010-es évek elején az is felmerült, hogy a Donáti utcai objektummal szembeni foghíjtelken lehetne felhúzni az Alkotmánybíróság új hirdetőtermét. Kérdés persze, mekkora lenne a kihasználtsága, ha a jelenlegi, oszlopokkal szabdalt, alig százötven férőhelyes teremben is csak egy-két évente tartanak nyilvános határozathirdetést.
Az esztergomi székház ügye időközben holtpontra jutott. Az Állami Számvevőszék 2005-ben közzétett jelentése az esztergomi Sándor-palotáról tényként állapította meg, hogy a négyszáz négyzetméter hasznos alapterületű, műemlék jellegű épületet a város önkormányzata felújítási kötelezettséggel bocsátotta az Alkotmánybíróság rendelkezésére. A felújításhoz szükséges források biztosítása azonban elmaradt, így a bíróság nem használta az ingatlant, és már 1995-ben kezdeményezte annak visszaadását az önkormányzatnak. A tényleges visszaadás 2002-ben valósult meg. Az esztergomi ingatlannal kapcsolatban – olvasható a jelentésben – 2000 és 2002 között az Alkotmánybíróságnál „a villamosenergia-szolgáltatás és a karbantartási munkák költségeként 166 ezer forint kiadás merült fel”.
2012. január 1-je óta hivatalosan is Budapest az Alkotmánybíróság székhelye. Több mint három évtized után azonban újabb költözés előtt áll az Alkotmánybíróság. A napokban írta meg a Mandiner, hogy a tervek szerint az újjászülető József főhercegi palotába költöznek majd az alkotmánybírák. Az épület felújítását a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg, és a Nemzeti Hauszmann Program keretében épül újjá, méghozzá a Várkapitányság megbízásából.
A költözés célja, hogy egy méltó, az osztrák, a szlovák és a cseh társintézményekéhez hasonló helyszínen működjön tovább az Alaptörvényt védő legfőbb testület.
A hírek szerint a palota neoreneszánsz kertje és egykori istállóépülete bárki által látogatható lesz,
ez utóbbiban pedig turisztikai programokat is kínál majd az Alkotmánybíróság. A hagyományokat folytatva a teljes ülés eredeti, ovális alakú tárgyalóasztala is helyet kap az új épületben, valamint a testület 33 éves történetét megörökítő kiállítás is látogatható lesz.
Ami az Alkotmánybíróság leendő székházának múltját illeti, a Budai Várnegyedben álló Sándor-palotával szemben fekvő területen a török kori pusztítások után egy kitűnő panorámával rendelkező foghíjtelek tátongott. Teleki József főispán 1789-ben bérházat építtetett rá, ahová 1816-ban a magyarországi hadak főparancsnoki tisztjét átvevő Ferdinánd főherceg költözött később be. 1857-ben a kincstár megvásárolta a Teleki családtól, és a Honvéd Főparancsnokság otthonául szolgált. József főherceg 1892-ben vette meg az épületet, és a főparancsnokság kiköltözése után átalakíttatta Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A palotát az 1945-ös ostrom idején súlyos találatok érték. 1951-ben munkásszállót alakítottak ki benne, ami további rontott az állapotán. 1968-ban teljesen elbontották.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)