A drága ruhák, a 120 ezer forintos sportcipők önbizalompótlékok, hasonlóan a plasztikai sebészeti beavatkozáshoz. De ha belül nincs rendben az, hogy ki vagyok, mit gondolok magamról, akkor ezek csak nagyon rövid távú megnyugvást, kielégülést tudnak jelenteni – fejtette ki lapunknak Bereczki Enikő ifjúsági és generáció-szakértő azzal kapcsolatban, hogy a mai fiatalok, vagyis a Z generáció tagjai mi mindenre költik az első fizetésüket.
Bereczki Enikő, a 2022-ben megjelent A rejtélyes Z generáció – Együttműködés a mai tizen- és huszonévesekkel című könyv szerzője nemrég előadást tartott tinédzsereknek, akiknek a következő egyszerű kérdést tette fel: egyetértesz-e azzal az állítással, miszerint ha a cipőm vagy a ruhám nem annyira értékes, akkor én sem vagyok értékes? A fiatalok körülbelül 30 százaléka felemelte a kezét.
Hogy honnan jön ez a hozzáállás? A szakértő szerint ebben a korban nem a szülők, hanem inkább a kortársak, valamint az influenszerek, azaz a véleményvezérek tudják leginkább befolyásolni a felnövő generációt. A koronavírus-járvány óta ráadásul „az online tér tarol”, és kialakult egyfajta különleges kapcsolat az influenszerekkel, az úgynevezett paraszociális interakció, amely hasonló a plátói szerelemhez.
A véleményvezérek látszatra rendkívül megközelíthetőek, és könnyű velük kapcsolatba lépni. Van azonban árnyoldala is: gyakran olyan termékeket reklámoznak és olyan tartalmakat osztanak meg, amelyek mögött nincs valódi érték, valamint sokan erotikus, alulöltözött képekkel akarják felhívni magukra a figyelmet.
Ha azt találom természetesnek, ami nem az átlag, az a fiatalok számára nagyon félrevezető tud lenni, és az önértékelésére nézve is romboló hatású lehet, amit számos kutatás alátámaszt
– mondta Bereczki Enikő.
1920–1939: Veteránok,
1940–1959: Baby boomerek,
1960–1983: X generáció,
1984–1994: Y generáció,
1995–2009: Z generáció,
2009– : Alfa generáció.
Továbbá a sportcipők elképesztően nagy hype-ja miatt már van, aki nem elégszik meg 20 ezer forintos sportcipővel, hanem a minimum 120 ezres kell neki. Az is jellemző a Z generációra, hogy az első fizetésükből olyan tárgyakat vesznek, amelyek státuszszimbólumok, és még nem tudják, hogy majd hosszú távon nem hoznak boldogságot – fejtette ki a szakértő.
„A drága ruhák, cipők önbizalompótlékok, identitáspótlékok, hasonlóan a plasztikai sebészeti beavatkozáshoz, amelynek száma növekszik, és egyre fiatalabbak vetik alá magukat. De ha belül nincs rendben az, hogy ki vagyok, mit gondolok magamról, akkor ezek csak nagyon rövid távú megnyugvást, kielégülést tudnak jelenteni” – hangsúlyozta.
Ugyanakkor léteznek olyan influenszerek is, akiknek a tevékenysége mögött van valós teljesítmény. Az értékteremtő tartalomgyártók közül sokan adnak háztartási vagy barkácstippeket, mások a könyveiket mutatják be, sőt vannak fizikus-kémikus tiktokerek is. A pszichoedukáció is egyre elterjedtebb. A fiatalokat arra kéne ösztönözni, hogy „értékadó, minőségi tartalmakat készítő influenszereket” kövessenek, kritikus szemmel nézzék őket, és az internetet „jóra használják”.
A szakértő szerint az influenszerjelenséggel kapcsolatban a legnagyobb gond az, hogy a gyerekek, kamaszok töméntelen olyan posztot, videót láthatnak, amelyek tele vannak trágársággal, félelmet keltő tartalommal, explicit szexualitással vagy pornográfiával, a szurkálódó kommentekről nem is beszélve.
Bereczki Enikő azt is elmesélte, hogy az egyik legfelkapottabb tinirapper – művésznevén Pogány Induló – cigis, sőt füves cigis képeket is megoszt az Instagramon, zenés videóiban pedig egyértelműen más jellegű szerekre is utal képileg és szövegben is.
Mi, idősebbek azt sem tudjuk, valójában ki ő, pedig több százezer tini követi, dalainak többmilliós a megtekintése. Rendkívül fájdalmas látni, amint ez a tehetséges, mély érzésű fiú 17 évesen telitolja magát tudatmódosító szerekkel, a mellette álló producerek pedig vizslatják, hogyan növekednek a letöltési arányok. Mi, felnőttek, szülők, gyerekvédelem és sorolhatnám, ölbe tett kézzel várjuk, milyen következményei lesznek a saját és sérülékeny korcsoportba tartozó kortársai fizikai és érzelmi egészségére. Kutatásokból tudjuk, hogy drasztikus
– fejtette ki.
Ami még nagy gond, hogy például a TikTok biztonsági rendszere sokszor nem működik megfelelően, és gyakran
akár 14 éves lányok jelennek meg úgy a videókon, hogy kiteszik a mellüket, vagy 18 év feletti prostituáltnak néznek ki,
a szabályok mégsem minősítik kifogásolható tartalomnak. Bereczki Enikő kiemelte, hogy a szülőkön kívül a jogalkotóknak is nagyobb felelőssége kellene hogy legyen.
Az utóbbi időben számos tanulmány bizonyította, hogy a Z generáció magányos. Ez abból adódhat, hogy ők a technológián és a közösségi médián nőttek fel (ezért is nevezik őket digitális bennszülötteknek), ami nem kapcsolatteremtéshez, hanem elszigetelődéshez vezethet.
Bereczki Enikő is úgy véli, hogy a Z generáció legnagyobb problémája az elidegenedés, akár a természettől, a munkától, vagy önmaguktól, ha látják a social mediában azokat a fals ideálokat, amelyeket átlagnak gondolnak.
A legnagyobb fenyegetettség, hogy egymástól is eltávolodtak a fiatalok. Az életünk végén viszont nem az számít, hogy mennyit kerestünk, miket tudtunk megvásárolni magunknak, hanem az emberi kapcsolatok
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ezt többek között egy harvardi tanulmány is bizonyította. A képernyőnek való kitettség miatt van egyfajta társas elidegenedés, társas magány kialakulóban, amely a tizenéveseknél fokozottan jelentkezik, pedig éppen abban az életszakaszban vannak a Z generáció fiatalabb tagjai, amikor a kortársakkal való kapcsolat igénye felerősödik.
A Z generációról olyan sztereotípiák alakultak ki, hogy motiválatlanok, érdektelenek és lusták. Bereczki Enikő ezt cáfolja, sőt nagyon sokan igyekeznek helytállni a munkahelyükön. Mint kifejtette, az előítélet, mely szerint a fiatalok lusták, mindig is jellemző volt. Ez az emlékezetünknek a sajátos működésével magyarázható:
Azért gondoljuk, hogy a Z generáció lustább, mint a mi generációnk, mert a felnőttkori tapasztalatok kiegészülnek a fiatalkori élményekkel, amelyek fényében megszépül az ifjúkorunk.
A korral járó sztereotípiák a munkáltatókban is megvannak a fiatalok felé. „Vannak olyan cégek például, amelyek nem hajlandóak fiatalokat felvenni, mert pluszenergia, vesződés az, amíg betanítják őket. Pedig a sztereotípiák leküzdésének egyik leghatásosabb eszköze a csoportok közötti interakciók lennének.”
A Z generáció tagjai egyébként is nagyobb elvárással indulnak el a munkaerőpiacon. Sok fiatal amint bekerül új munkahelyre, rögtön eredményt szeretne elérni, nehezen tud kivárni, ugyanis a közösségi média világában minden azonnal történik.
Sokuknak alacsony a kudarctűrése, és ott kell elsőként megtanulni a vágyaik késleltetését a siker eléréséhez.
A korábbi generációk számára természetes volt, hogy várni kell, és meg kell adni a tiszteletet az idősebbek felé. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a Z generáció silányabb nemzedék lenne.
Ők más miliőben nőttek fel, és csak úgy tudjuk megérteni az eltérő generációt, ha megnézzük a közeget, korszellemet, amelyben fiatalként szocializálódtak.
Bereczki Enikő a könyvében külön fejezet szentelt annak, hogyan lehet segíteni a Z generációt a munka világában. Eric Berne pszichiáter az Emberi játszmák című könyvéből ismert szülői, felnőtt és gyermeki énállapot modelljét ajánlja tanulmányozni a fiatal munkavállalóval való kapcsolat alakításánál.
A mentori segítségnyújtás ugyanis nem azt jelenti, hogy irányító vagy gondoskodó szülői énállapotban kell működni, de hasonlóan kontraproduktív, ha úgy érzi a vezető, hogy „jópofizni kell”, és emiatt gyermeki énállapotba helyezkedik.
Ha a fiatal azt látja, hogy a vezető nem ura a helyzetnek, kell, hogy valaki az legyen. Hasonlóan a családokban előforduló parentifikációhoz, szülősítéshez, tehát amikor a szülő és gyermeke között szerepcsere történik. Ahhoz, hogy kikerüljünk a játszmákból, vagy megelőzzük őket, és a legjobbat hozhassuk ki a fiatalból, minden félnek törekednie kell a felnőtt énállapot működésbe hozására – javasolja Bereczki Enikő.
Korábban az Index is írt arról, hogy amerikai tanulmányok szerint a legfiatalabb, dolgozó korosztály, a Z generáció tagjai nagyon stresszesek a munkájuk miatt, emiatt jóval hamarabb kiégnek és felmondanak idősebb társaiknál. Ezt azonban árnyalni kell, hiszen a kulturális sajátosságokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Amerikában a Z generáció demográfiailag nagyobb, mint idehaza. Magyarországon kevesebben vannak, könnyebben el tudnak helyezkedni a fiatalok. Gazdasági szempontból is más: sokkal többféle lehetőségük van most, mint azoknak, akiknek a szülei a szocializmus alatt nőttek fel.
A finneknél az oktatási rendszer miatt nem kasztosodik a Z generáció, és nem polarizálódik úgy a társadalom, mint Magyarországon, ahol szétszakadunk világnézetileg, valamint a társadalmi osztályok terén is – magyarázta a szakértő.
Nem szabad elfelejteni a transzgenerációs mintákat sem, mely szerint lenyomatot hagy a szülői, nagyszülői örökség a fiatalságban.
Az alkoholizmus például még mindig nagy probléma idehaza. A WHO egyik tanulmánya kimutatta, hogy a szocializmus alatt eltöltött idő mennyiségével egyenes arányosan nőtt az alkoholisták száma az egykori Szovjetunió országaiban. A besúgórendszer miatt a félelem és a bizalmatlanság hálójában nehezebben tudtak megbízni egymásban az emberek, és ez átöröklődött a mostani fiatal, magyar nemzedék számára is.
Az X generáció tagjai nagy várakozással tekintettek a jövőbe a rendszerváltás idején, de aztán csalódtak, és kialakult egy rendkívül cinikus nemzedék. A cinizmust is tovább örökítették a fiatalok számára. Amiben viszont a különböző országok Z generációi hasonlítanak, az a folyamatos online jelenlét, hiszen ugyanazok a hatások érik őket a neten.
„Szüleink, nagyszüleink, soha nem látott őseink tapasztalatai, élményei, félelmei és szenvedései súlyos örökségként befolyásolják sorsunk alakulását. Ha ezek a családi tudattalan rejtett zugaiban maradnak, megakadályoznak minket abban, hogy szabad életet éljünk. […] Mára ez már nem az ezotéria világába tartozó, »hiszem, ha akarom« jellegű vélekedés, hanem megrázó erejű, tudományos kutatások által alátámasztott tény.” (Orvos-Tóth Noémi)
Bereczki Enikő szerint kormányzati szinten kellene fellépni Magyarországon a lakosság mentális egészségének biztosítása érdekében. Ugyan pszichológushoz eljárni jó megoldás, pénz híján a legtöbben nem tehetik meg. Égető szükség lenne a magyar oktatási rendszer fejlesztésére is, mert jelenleg rendkívül teljesítményorientált.
A tudásátadáson túl az iskolában szerepet kellene kapnia a nevelésnek. A nevelés nem azonos a tanítással, hanem egyfajta hatáskeltés, az egész személyiségre kihat. Éppen emiatt a tanárképzésben és a továbbképzésben olyan gyakorlati eszköztárral kellene felruházni a pedagógusokat, ami a 21. század kihívásaiban is segíteni tudja a gyerekeket, a fiatalokat
– véli Bereczki Enikő.
Ilyen lehet a lelki egészség megőrzéséhez szükséges preventív módszerek megismertetése, az érzelmi intelligencia, a közösségi készségek, a pálya- és párválasztáshoz nélkülözhetetlen önismeret fejlesztése.
Az Uniceftől a Hungarostudyig számos nemzetközi és hazai felmérés, közlemény született arról, hogy a Covid-járvány nagy hullámai óta a gyermekek, a fiatalok mennyire rossz mentális egészségi állapotban vannak. Jelenleg a krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata vagy az evés, de szintén előfordult a pornográf tartalmak nézése, az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata is.
A szakértő szerint egy ilyen helyzetben a kormánynak törekedni kellene a pénzügyi források növelésére, hogy a gyerekek, serdülők, fiatal felnőttek számára magas színvonalú mentális egészségügyi ellátást lehessen biztosítani.
(Borítókép: Bereczki Enikő. Fotó: Papajcsik Péter / Index)