Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke szerdán, a veszprémi Pannon Egyetemen a magyar haderőfejlesztéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét, szerinte a XXI. században a régi kérdésekre már nem ugyanazok a válaszok.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben címmel tartott előadásában elmondta: a hagyományos föld-víz-levegő hadszíntér kiegészült a kibertérrel és az űrrel, ami egészen más megközelítést igényel.
A Honvéd Vezérkar főnöke szerint Magyarország előtt több út állt a haderőfejlesztési program megkezdésekor. Az egyik a semlegesség, amely meglátása szerint eddig sohasem sikerült.
A másik a tömegpusztító fegyverek birtoklása, ami nem jöhetett szóba. Opció volt még valamelyik nagy hadsereg utánzása, de Ruszin-Szendi Romulusz szerint „ezt kevesen engedhetik meg maguknak anyagilag”, továbbá a szövetségi lét, a NATO-tagság.
A döntés végül az lett, hogy „szövetségesek vagyunk és maradunk”, miközben építünk egy olyan haderőt, amelyik képes védelmet biztosítani támadás esetén – tette hozzá Ruszin-Szendi Romulusz.
Az altábornagy felidézte, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdődött a magyar haderő fejlesztése, „boldog békeidők voltak, amelyeknek, úgy tűnik, hogy vége van”, ezzel párhuzamosan a kiszámíthatatlanság, az instabilitás és a fenyegetések is nőttek.
A program indulása óta először a tömeges illegális migráció okozott gondokat, majd a Covid-járvány és legújabban az ukrajnai háború, ezek pedig mind azt mutatják, hogy szükséges volt a fejlesztés elindítása.
A vezérkari főnök a program alappillérei között említette a harci hatékonyság helyreállítását, a feladatorientált vezetés létrehozását, az aktív és önkéntes állomány fejlesztését, a társadalommal való kapcsolatok újraépítését, valamint a technológiai fejlesztéseket támogató védelmi ipari bázis létrehozását.
Ruszin-Szendi Romulusz a fő stratégiai célok közé sorolta a készültség növelését, hogy rövidebb idő alatt sokkal több katonát tudjanak mozgósítani, illetve az új technológiák miatt a harceljárások jobb elsajátítását, ami magával hozta az altiszt- és tisztképzés módosítását, a kiképzési rendszer változását, ami a gyakorlótéren eltöltött több időben is megmutatkozik.
Szintén stratégiai cél a minél több kiképzett, bevethető, harcoló katona a törvényben rögzített 37 650 fős maximális létszámon belül.
Mint mondta, „a tetején” kezdték, a vezérkarral: létrehoztak középszintű parancsnokságokat csökkentett létszámmal, illetve több harcoló pozíciót.
Az altábornagy a leglátványosabb stratégiai célnak a technikai fejlesztést tartja, amire nagy szükség volt: a rendszerváltás óta csak a Gripenek jöttek, illetve a Mistral légvédelmi rakéták.
Most a teljes spektrumban fejlesztések vannak, minden vadonatúj, semmi sem levetett, de a régi eszközök is maradnak, ameddig lehet
– mondta az altábornagy.
Az MTI beszámolója szerint a vezérkari főnök kérdésre válaszolva elmondta: nehéz ideális létszámot mondani a hadseregnél, de a maximált létszám békeidőben, illetve támadás esetén a védelmi feladatok megkezdéséhez elegendő.