Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint 8,1 millió ukrán menekült érkezett Európába. Németországba több mint egymillió ukrán menekült lépett be tavaly február 24-e óta. Egyre feszültebb a helyzet, mert az önkormányzatoknak az ukrajnai menekültek mellett a harmadik országokból érkező menekültekről, menedékkérőkről és migránsokról is gondoskodniuk kell – a kapacitások pedig végesek.
„Egyre nagyobb a nyomás az EU tagállamain, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt időszakban egyre több EU-s ország helyezi a hangsúlyt a határvédelemre, az illegális migráció elleni fellépésre és a visszatérések hatékonyságának fokozására” – nyilatkozta az Indexnek Fekete Gréta. A Migrációkutató Intézet kutatója szerint 2022-ben mintegy 966 ezer nemzetközi védelem iránti kérelmet adtak be az Európai Unió, Svájc és Norvégia (EU+) területén. Ez 50 százalékkal több, mint 2021-ben, és 2016 óta a legmagasabb adat. Az elismerési arány 40 százalék volt az EU+ terültén.
A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) adatai szerint 2022-ben mintegy 330 000 illegális határátlépést észleltek az EU külső határainál. Ez 2016 óta a legmagasabb szám, továbbá 64 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
Németországban az utóbbi időben az önkormányzatok egyre több kritikát fogalmaztak meg a menekültek ellátásával kapcsolatosan. Mint ismeretes, Németország és más nyugat-európai országok korábban nagy számban fogadtak be harmadik országbeli bevándorlókat. A menekültek ellátásáról többnyire a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk: a szálláshely-kapacitások azonban végesek, az óvodai férőhelyek száma is limitált. A sajtóban egyre többször lehet hallani, hogy a helyi lakosok körében ellenérzést vált ki a menekültek elhelyezése, ideértve a konténerházak telepítését a kisebb településeken is.
A helyzet igen feszült, ezért is hívott össze a német szövetségi belügyminiszter 2023. február közepén menekültügyi csúcstalálkozót Berlinben. Akkor az önkormányzatok többek között abban reménykedtek, hogy a találkozón a szövetségi kormány pénzügyi támogatást fog biztosítani számukra, erre azonban nem került sor
– mondta Fekete Gréta, aki hozzátette: helyette munkacsoportokat állítottak fel a legfontosabb menekültügyi kérdések megvitatására. „Várhatóan májusban Olaf Scholz vezetésével újabb találkozóra kerülhet sor, amelyen akár pénzügyi kérdésekben is születhet döntés” – mondta el a kutató.
Németország az ukrajnai menekültek számára is biztosítja a különböző integrációs kurzusokon és nyelvtanfolyamokon való részvételt. A nyelvtudás ugyanis elengedhetetlen a társadalomba való beilleszkedésükhöz. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint a Németországba érkezett ukrán menekültek mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól beszél németül, így kiemelt szerepük van az integrációt elősegítő kurzusoknak.
Tavaly Németországban rekordmagas volt a kurzusokon részt vevők száma: csaknem 500 ezren látogatták a képzéseket, jelentős részük ukrán menekült volt.
A kurzusuk hozzájárulnak ahhoz, hogy a menekültek könnyebben tudjanak munkát vállalni Németországban, ami a befogadó országok gazdasága számára is előnyös. „Fontos azonban számolni azzal a tényezővel is, hogy az ukrán menekültek többsége szeretne hazatérni hazájába a háborút követően” – tette hozzá az elemző, aki szerint az ukrán menekültek így a munkaerőpiacon is korlátozott ideig terveznek maradni.
Az Európai Unió területére illegálisan érkezett migránsok hazaszállítása már évek óta komoly kihívást jelent az unió számára. Már eddig is célkitűzés volt, hogy azon személyeket, akik illegálisan léptek be az unió területére, valamint akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, minél hamarabb visszatérjenek származási országukba.
Sajnos sok esetben azonban meghiúsultak ezek a hazatérések. Ahhoz, hogy az EU-ban a menekültügyi rendszer hatékonyan működjön, elengedhetetlen, hogy az EU-ból kiutasított személyek minél hamarabb hazatérjenek
– vázolta Fekete Gréta, aki hozzátette: a kitoloncolás jelzés is lehet a potenciális illegális migránsoknak, hogy nem éri meg vállalni az utazás kockázatait.
A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint a migránsok hazatérését elsősorban a származási országokkal való jobb együttműködés segítené elő. Ehhez az Európai Uniónak az afrikai és ázsiai országokkal kellene megállapodnia.
(Borítókép: Louisa GOULIAMAKI / AFP)