Két hétig is eltarthat, mire megszokja szervezetünk a nyári időszámítást, ebben az időszakban az éves statisztikák szerint megnő a közúti balesetek száma, és megszaporodnak a szívinfarktusos esetek. Faludi Béla, a Pécsi Tudományegyetem Alvásmedicina Tanszékének vezetője, neurológus az Indexnek arról beszélt, hogy mit tehetünk a könnyebb átállás érdekében.
Március utolsó vasárnapján kezdődik meg a nyári időszámítás, hajnali 2-kor állnak át 3 órára a számítógépek és okoseszközök órái, ezzel 26-án egy órát elveszítünk. Bár már több mint száz éve is voltak próbálkozások a nyári időszámításra való áttérésre, elsőként 1916-ban a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában alkalmazták a világító gázzal és villanyárammal való spórolás miatt, de csak 1980-tól vált általánossá Európában, így hazánkban is.
Ezzel évente legalább 120 Gigawattóra energiát, azaz minimum 30-40 ezer háztartás éves fogyasztását lehet megtakarítani.
Régóta zajlanak viták világszerte, hogy a modern ember életvitele mennyire teszi ezt manapság indokolttá. Pár éve már felmerült az Európai Parlamentben az óraátállítás eltörlése, de nem született egységes álláspont a tagállamok között, ezért idén még biztosan marad a nyári időszámítás.
„Az óraátállítgatás időszakosan megzavarhatja a bioritmusunkat, sokaknak egy-két hétbe is telik, mire ezt megszokják, főleg a »standard time« után a »daylight saving time«-ra, azaz a normál életfolyamatok szerintitől a nyári időszámításra való áttérést viseli rosszabbul a szervezetünk. Elalvási, átalvási problémák jelentkezhetnek, egy órával a régi idő előtt kelünk, emiatt fáradtan ébredhetünk, koncentrációs képességünk romlik, ami munkateljesítményünk rovására mehet, lassul a reakcióidőnk, ami a vezetési képességünk romlásával járhat” – mondta Faludi Béla, a Pécsi Tudományegyetem Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratóriumának vezetője.
A neurológus kiemelte, az óraátállítás utáni két hétben a statisztikák szerint jelentősen megnő a közúti, otthoni, munkahelyi balesetek aránya és a szívinfarktusok száma, főleg a szív- és érrendszeri problémákban szenvedő 60 év felettieknél, erre a következtetésre jutottak Svédországban egy 9 millió kórházi beteg adatait vizsgáló tanulmányban.
A napközbeni fáradtságon több kávé elfogyasztásával próbálunk túllendülni, de a túlzott koffeinbevitel megemeli a pulzusszámot, a magas vérnyomással küzdőkre ez különösen negatívan hat
– részletezte a szakorvos, aki szerint 1-2 csésze kávé még nem hat negatívan a szervezetre, de 16 óra után nem ajánlott koffeintartalmú italokat fogyasztani, az alvásproblémákkal küzdők pedig délig húzzák meg a határt.
A szakember azt is elmondta, hogy a szieszta nem ördögtől való dolog, alapvetően a szervezetünk számára ez lenne a legelőnyösebb, de a mediterrán országokon kívül kevesen tudják ezt megtenni.
Van egy módszer, amivel az ebéd utáni fáradtságon úrrá lehetünk: ha elfogyasztunk egy csésze kávét, és utána rögtön alszunk húsz percet, ugyanis ekkorra fejti ki a koffein az agyra stimuláló hatását.
„Ez annyira felfrissíti az embert, hogy jobban fog teljesíteni a nap hátralévő részében. Ezt persze csak otthon, nyaraláson és egyes alvásbarát munkahelyeken tudjuk megtenni, ahol biztosítanak pihenésre alkalmas helyet, erre inkább Amerikában és egyes nyugat-európai országokban van példa” – fejtette ki. A szieszta ideális időpontja 14 és 16 óra között van, de a szakorvos szerint nem érdemes túl sokat aludni napközben, mert csak fáradtabbak leszünk utána. Faludi Béla ugyanakkor kiemelte: az alvászavarral küzdőknek az egészséges alvásciklus kialakításáig nem ajánlott sziesztázni vagy annak az idejét az éjszakai alvásból levonni, mert az tovább rövidíti az amúgy sem megfelelő éjszakai alvást.
Az alvásszakértő szerint jobb lenne két héttel korábban kezdeni a szervezetünk hozzászoktatását az új időszámításhoz. „Ha 15 perccel korábban fekszünk és kelünk a kezdőhét első felében, majd a második felében ezt újabb 15 perccel kitoljuk, és a következő héten megint 15-15 perccel korábbra időzítjük az alvás időpontját, az óraátállításig különösebb nehézségek nélkül elérjük a nyári időszámításnál azt az egy órával korábbi elalvási és felkelési időpontot” – mondta Faludi Béla, hozzáfűzve:
ugyan már nincs időnk alkalmazni ezt a módszert, az utolsó este mindössze annyit tehetünk, hogy 1,5 órával hamarabb kerülünk ágyba, ráhagyva az elalvási fázis félórás időtartamát.
A neurológus arra is felhívta a figyelmet, hogy akik erre érzékenyek, alvászavaraik vannak, azok legfeljebb 1 órával az elalvás esedékes időpontja előtt ne nézzenek televíziót, ne nyomkodják számítógépüket, mobiltelefonjukat, táblagépüket, ugyanis az ebből áradó kék fény éberséget okoz. A másokkal való kommunikáció, a videójáték pedig fokozottan stimulálja az agyat.
„Az akut inszomnia a leggyakoribb alvászavar, ami időszakosan fennálló elalvási, átalvási nehézségeket jelent. Általában ez valamiféle stresszhelyzet, trauma, megrázkódtatás hatására alakul ki, de nem tart tovább néhány napnál, és nagyjából a lakosság 30 százalékánál fordul elő” – magyarázta a pécsi alváslabor vezetője. Hozzátette: krónikusnak akkor tekinthető, ha legalább egy héten háromszor megtörténik, és egy hónapnál tovább fennáll – nagyjából a lakosság 10 százaléka küzd ezzel.
A neurológus arra is rávilágított, hogy ezzel mielőbb érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis kondicionálódhat ez az állapot: tartva az újabb éjszakai felébredéstől, a hálószobát egy stresszes környezetnek fogja fel agyunk, így az elalvás idejében fokozódik az éberségi szint. „Az inszomnia egy tünet, amit a szervezet ad különböző behatásokra. Az esetek egy részében lehet pszichés ok, ha a traumából nem keveredik ki a beteg, esetleg nyugtalan láb szindróma nehezíti meg az elalvást, és ébreszti fel az embert.”
Szokásos inszomniás ok, hogy sokan nem tudják letenni a napi stresszt. A túlhajszoltság is tönkreteheti az éjszakánkat, felrázzák az embert a megoldatlan feladatokból eredő gondolatok.
A szakember a vizsgálatot először egy kikérdezéssel kezdi, a hálószobai környezetre, élethelyzetre, egyéb életmódbeli szokásokra vonatkozóan, valamint kitér krónikus betegségekre is. Kognitív viselkedésterápiát írnak elő, ami azzal jár, hogy 30 percnél további felébredés esetében fel kell kelni, és a hálószobát elhagyva valamilyen monoton cselekvést végezni. „Belgyógyászati betegségek, reflux, nyelőcsőbe visszacsorgó gyomorsav hatására a garat összehúzódik, ami félbeszakíthatja az alvást, de gyomorfekély vagy egyéb belső szervi érintettség is – sok egyéb mellett – okozhat nyugtalan éjszakákat” – húzta alá.
Az alvási apnoé, amikor éjszaka több légzéskimaradás történik. Ha egy óra alatt 10-15-ször fordul elő, azt már középsúlyosnak nevezik.
„Ez okozhat szívritmuszavart, vérnyomás-ingadozást, kezeletlenül érelmeszesedés, nappali aluszékonyság és egyéb visszafordíthatatlan folyamatok következhetnek be. Inszomniás panaszokat is okozhat a betegnél, miközben komolyabb probléma, légzéskimaradás okozza a többszöri felébredést egyes embereknél. A hirtelen megszakadt horkolás utalhat erre” – figyelmeztetett a neurológus.
A Pécsi Egyetem már 2000 óta működtet Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratóriumot, a Debreceni Egyetemen 1999-ben kezdődtek az alvásvizsgálatok, és 2007 óta külön centrumban végeznek alvásdiagnosztikát, Budapesten a Honvéd Kórházban folytatnak 1996 óta ilyen tb-finanszírozott kezeléseket, de a Korányi Pulmonológiai Intézetben, Törökbálinton is fogadnak ezzel betegeket, továbbá Kaposváron is van állami finanszírozásban igénybe vehető alváscentrum.
Ezekben a terápiás központokban különböző szakterületek orvosai együttműködnek, pszichiáter, tüdőgyógyász, belgyógyász, fül-orr-gégész, fogszakorvos.
Mind a vizsgálatok, mind a kezelések a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság által kidolgozott, a nemzetközi szakmai Európai Alvástársaság irányelveire épülő protokoll szerint történnek meg.
A pécsi alváslabor vezetője elmondta, hogy napi 10-12 beteget vizsgálnak különböző metodikákkal. Faludi Béla rámutatott, hogy mintegy 90-féle alvászavarral foglalkoznak. Az alvásmedicina kontinensünkön elsőként Magyarországon vált külön államilag elismert szakmává, ebben az Európai Alváskongresszuson hazánkat jó példaként emelték ki.
Az alvásproblémáknak hat fő csoportja van, a kezelésekre többségében apnoés, narkolepsziás, inszomniás betegek érkeznek. A szakember elárulta, hogy ezeket jól tudják kezelni, még a narkolepsziára is rendelkezésre állnak hatékony gyógyszerek.
Háziorvosi beutaló útján először járóbeteg-ellátás keretében fogadják a betegeket konzultációra. Ezt követően történhet otthoni alvásvizsgálat horkolós, alvás alatti légzéskihagyásos pácienseknél vagy egyéb alvászavarok esetén poliszomnográfiás vizsgálat. Inszomnia esetén, ha a kikérdezés alapján nem merül fel a háttérben provokáló, fenntartó egyéb alvászavar, folyamat, rövidebb felezési idejű (hamarabb kiürülő) altató időszakos alkalmazása lehetséges, kiegészítve a korábban említett magatartásterápiával. Ha ezek hatástalannak bizonyulnak, következik a többségében befekvős éjszakai alvásvizsgálat, a poliszomnográfia, amire a laborba este 7-8 órás időpontban kell érkezni. A vizsgálatot egyágyas kórteremben végzik, az érzékelők felhelyezése 1-2 órát vesz igénybe.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minimum 21 drótot rögzítenek a testre, amivel az alvás közbeni szervi funkciókat nézik. Az agyi elektromos jelek, szemmozgás-izomtónus, horkolás hangja, légáramlás, mellkasi és hasi légzőmozgás, EKG, pulzus, oxigénszint, testhelyzet, végtagmozgás műszeres monitorozása és videókamerás megfigyelés történik szigorúan asszisztensi felügyelet mellett, és másnap reggel 6-7-re időzített ébresztéssel zárul
– ismertette a szakorvos. Hozzátette: a hordozható poliszomnográfoknál a laboros analízis szélesebb körű, a szervi érintettség kiszűrésére, a probléma okának felderítésére alkalmas.
A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság korábbi elnöke megemlítette, hogy a népszerű biomelatonin csak a cirkadián ritmus – az alvás ébrenlét szakaszának – szabályozására alkalmas, váltott műszakban dolgozók, pilóták szokták ezt használni többségében. Faludi Béla leszögezte: az alvás minőségének javítására, az inszomnia kezelésére ez a szer alkalmatlan. Az alvásszakértő szerint alapvetően természetes módon, azonos időben történő lefekvéssel, felkeléssel és lehetőleg a stressz kerülésével vagy meditatív módszerekkel, csöndes hálószobában, az alapvető alváshigiéniés tanácsok betartásával biztosítható a minőségi éjszakai pihenés.
(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI )