Szabad választás akkor lesz, ha az ellenzék elmondhatja az álláspontját, és nem a Fidesz hazudozik az ellenzék álláspontjáról – jelentette ki Márki-Zay Péter az Indexnek. A hódmezővásárhelyi polgármester nem tétlenkedik, de még várja, hogy hivatalosan is megalapíthassa pártját, ugyanakkor azt szeretné, hogy ne a pártokról szóljon a 2024-es önkormányzati választás. Nagyinterjú.
A hatpárti ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje a lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy
Májusban megalakul a Mindenki Magyarországa Néppárt?
Szerintem nem, de ez nem rajtunk múlik.
Hogyhogy?
Március 15-ével elindítottuk az előregisztrációt a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján. Korábban azt ígértük, hogy majd a párt kezdi el, de ezt azért nem tudjuk megtenni, mert bár a Szegedi Járásbíróság jóváhagyta a párt bejegyzését, később a Legfőbb Ügyészség megtámadta. Itt mindenféle hatvan- és kilencvennapos határidők vannak, emiatt még sokáig eltarthat, mire a párt bejegyzése megtörténik. Az ügyészség támadása ellenére azonban a munkát nem állítottuk le, és mivel megígértük az embereknek, ezért elkezdtük az előregisztrációt.
Mit gondol, mégis mikorra várható, hogy meg tudnak alakulni?
Ez csak a Legfőbb Ügyészség kekeckedésétől függ.
Adminisztratív jellegű kifogásai vannak az ügyészségnek?
Abszolút.
Hiányosságokról van szó, valamilyen pótlást kérnek?
Igen. De nem is ez a lényeg, mert ezeket a hiánypótlásokat egy nap alatt teljesíteni lehet. Azt mondja az ügyészség, hogy egy dátumot írjunk át a dokumentumon, rendben, ezt teljesítjük. Csakhogy utána nekik kilencven napjuk van, hogy erre válaszoljanak. A kockázat abban van, hogy meddig húzhatják az időt.
Eddig hányan jelezték, hogy csatlakoznának?
Nem tudom, az előregisztráció csak most indult el, és ezt egy külön csapatunk végzi. De nagy számra nem kell számítani Magyarország jelen viszonyai között, mert az itthon maradt emberek jelentős többsége meglehetősen passzív. Középtávon azonban a tisztességre és a becsületre igenis nagy szüksége van az országnak.
Mekkora számú jelentkezővel lenne elégedett?
Az MMM helyi szervezeteinek számító Kossuth-köröknek tízezres támogatói bázisa, a mozgalomnak ezer tagja van. A párt alapító ülésén ezért szerintem két-háromszázan lehetünk majd, a taglétszám pedig ötszáz és ezer között alakulhat reálisan. Különösebb jelentősége nincs.
Az MMM tagságából hoznák létre az új pártot?
Nem csak.
Marad a mozgalom a párt mellett?
Igen. A kettő tagságában lesz átfedés, de olyanok is jelentkeztek a pártba, akik a mozgalomban nincsenek benne. A Mindenki Magyarországa Néppártot a civilek pártjaként hozzuk létre. Ilyen értelemben a mozgalomnak lenne pártja, és nem fordítva. Azért van rá szükség, mert vannak olyan megmérettetések, amelyeken formailag csak pártok indulhatnak. Az előválasztásnál ki kellett vívnunk, hogy civilek is indulhassanak, de még így is nagyon sok kötöttség volt. A civileknek szüksége van egy pártra, ami kiáll mellettük. Létezik egy széles társadalmi réteg, amelynek tagjait sem a kormánypárt, sem a jelenlegi ellenzék nem tudja megszólítani, mi őket is képviselni szeretnénk.
Nem árt, ha egy új pártnak vannak ismert húzóarcai is. Hadházy Ákost szívesen látta volna, de ő udvariasan és lényegre törően kikosarazta. Rosszulesett a visszautasítása?
Pontosan tudtam, hogy Hadházy Ákos nem akar belépni. De amikor konkrétan rákérdeztek, elmondtam, hogy természetesen őt is nagyon szívesen várjuk, ahogy mindenki mást is. Egyébként ő is azt gondolja, hogy kellene egy párt, de szerinte ennek akkor van értelme, ha az új párt a legerősebb ellenzéki erővé tud válni. Mi meg úgy gondoljuk, most semmi jelentősége annak, hogy melyik párt a legerősebb a sok ellenzéki párt között.
Kik lesznek az új párt elnökségében?
Az alapító tagok között vannak polgármesterek és volt parlamenti képviselők is. Volt egy félreértés a pártalapításunkkal kapcsolatban. Egy évvel ezelőtt, a választást megelőzően volt egy budapesti nagyrendezvényünk: „Konzervatívok a kormányváltásért”. Ott arról beszéltünk, hogy még nem alapítunk pártot, és mindenkit arra kértünk, aki jobbközép értékrenddel bír: szavazzon az ellenzéki összefogásra a választáson. Tehát a bejelentés arról szólt, hogy még nem alapítunk pártot. Erre a sajtóban megjelent, hogy majd pártot alapítunk, amit egyébként én már öt éve folyamatosan mondok, vagyis ebben semmi újdonság nem volt.
Ez a hír valóban többször megjelent már a sajtóban.
Rengetegszer. Ez azért vicces, mert még öt év után is az újdonság erejével tud ez hatni, és még hírt lehet írni abból, hogy Márki-Zay Péter bejelentette: pártot alapít. Miközben öt éve nem volt olyan fél év, hogy ne írták volna meg: előbb-utóbb pártot alapítunk. De visszatérve az egy évvel ezelőtti rendezvényre, akkor még sok olyan ember is ott volt, aki az április 3-i, nagyon súlyos vereség után visszavonult vagy asszimilálódott. Akikkel akkor még azt terveztük, hogy majd egy új pártot alapítunk, azoknak a többsége a választás után azt mondta, hogy az élete hátralévő részét inkább az unokáival tölti, és nem politikával. Vannak viszont helyettük fiatalok, akik eddig nem érdeklődtek a politika iránt, vagy legalábbis pártokhoz nem csatlakoztak – az ő szerepvállalásuk fontosabb, mint az előző generáció részvétele.
Lukácsi Katalin és Kész Zoltán is megbízható munkatársai, szövetségesei voltak, de a választások óta csalódottan elhagyták a mozgalmát. Hogy élte meg a távozásukat?
Rosszulesett, de lehetek megértő is. Egészen más volt a helyzet április 3-a előtt, amikor még arra készültünk, hogy van esély leváltani Orbán Viktort.
Mindenki megálmodta magának, hogy egy szép új világban külügyminiszter vagy képviselő lesz. Április 3-án ezek az álmok szertefoszlottak, és nagyon sokan abban találták meg az új hivatásukat, hogy azokat rugdossák, akiket korábban támogattak.
Én biztos nem így döntöttem volna, de nem fogom őket megtagadni. Hálás vagyok azért, amit addig csináltak.
Egy új párthoz és általában a politikához sok pénz is kell. A Mindenki Magyarországa Néppártnak miből lesz pénze?
Hál’ istennek, ennek sincs olyan nagy jelentősége Magyarországon, mert mint a tavalyi választási kampány megmutatta: hiába volt kevés pénzünk, még azt sem tudtuk elkölteni.
Kevés?
Az a 3,5 milliárd forint, amiből az ellenzék kampányolt, annyi pénz, mint amennyit a Fidesz most januárban elfüstölt a 97 százalékos plakátkampányára. A pénzünkből mi dzsekikre, tollakra, szórólapokra, fizetett hirdetésekre, kampányújságokra, óriásplakátokra, hangszórós autókra, kampánybuszokra és -rendezvényekre költöttünk. Azért nem tudtunk minden pénzt elkölteni, mert hiába vásároltunk volna több óriásplakátot, ha senki nem adott hozzájuk helyet. Magyarországon tehát nem a pénz a legfőbb akadály, de természetesen számítunk arra, hogy lesznek, akik majd támogatnak minket.
A külföldi pénzekkel hogy állnak?
Nálunk nyilvánvalóan maradt a külföldi magyar állampolgárok támogatásából, ha nem is sok.
Mármint a mozgalomnál?
Igen, a mozgalomnál. Egy pártot nem támogathatnak külföldről, egy párt nem fogadhat el külföldi pénzt, ezt ön is tudja. Magyar állampolgárok azonban támogathatnak pártokat is, még ha külföldön is élnek.
Mennyi az a nem sok támogatás, ami maradt, és mi lesz a sorsa annak a pénznek?
Tavaly nyáron az elszámolásunk után emlékeim szerint 90 millió maradt, amiből később még több, kampányhoz kapcsolódó költséget fedeztünk: többtízmilliós áfabefizetések, a kampányközpont internetszolgáltatásának hűségidőre szóló jelentős díjai vagy éppen a kampány során megrongált, megsérült többtucatnyi bérelt autó javításának önköltsége. Az MMM működése mellett támogattuk tüntetések szervezését, egy szeptemberi szabadegyetemet, a civil nemzeti konzultációt, kisebb összeggel pedig a kirúgott tanárokat, a jászberényi választást vagy a választások idején végzett tevékenységükért meghurcolt aktivistáink jogi védelmét is. Hasonló költségekkel idén is számolunk, amikor az összeg minden bizonnyal teljesen elfogy.
Érez felelősséget amiatt, hogy éppen önnek köszönhető az ellenzékre ragadó „dollárbaloldal” címke?
Érzek-e amiatt felelősséget, hogy a külföldi magyarok támogatásáról mertem beszélni? Abszolút felelősen beszéltem erről, már a választások előtt is, nyilvánosan.
Az ellenzéki pártok azt mondják, hogy nem tudtak ezekről a kampánytámogatásokról.
Nem a pártokhoz érkezett, tehát nem kellett tudniuk róla. Az biztos, hogy nem az MMM volt az első és még csak nem is az utolsó, amit külföldi magyarok támogattak. Talán éppen Orbán Viktor volt az első.
Tavaly novemberben a 24.hu-nak azt nyilatkozta, kis esélyét látja, hogy a pártok előtt titok lett volna a támogatás. Azt is közölte a lappal, hogy a kampányköltéseket egyeztették az összefogás hat pártjával. Ha most azt mondja, nem is kellett tudniuk a külföldről érkező támogatásokról, akkor még ősszel miért vonta kétségbe a pártoknak azt az állítását, hogy nem tudtak azokról a pénzekről?
Naiv módon feltételeztem, hogy akik naponta egyeztetnek a kampányközponttal, ellenőrzik a tevékenységét, nehogy pártos kiadásokat fedezzen, azok arról a sajtóban már márciusban, a választások előtt nyilvánosan megjelent tényről is tudnak, hogy támogatási szerződést kötöttünk az Action for Democracyvel. Ezt a feltételezést azonban alátámasztani nem tudom. Kénytelen vagyok a hat párt egybehangzó állítását elfogadni, hogy ők erről csak három hónappal később értesültek, amikor a teljes költségelszámolásunkat közzétettük, 42 ezer sorban részletezve minden beérkező és kifizetett összeget, példátlan nyíltsággal elszámolva a kampányunkkal, amit még soha egyetlen politikai szervezet nem tett meg hazánk történetében – én magam viszont öt év alatt négyszer is, minden egyes választási megmérettetésem után. Érthető, hogy a hozzáállásom szokatlan a magyar politika világában, nekem is el kell fogadnom, hogy mások vagyunk, máshogy gondolkodunk.
Több vizsgálat is indult a külföldi kampánytámogatások miatt. Nincs mitől tartania a mozgalomnak?
Nincs. Abban is biztos vagyok, hogy semmit nem tudnak rólam találni. A titkosszolgálat már másfél évvel ezelőtt megpróbált mindent kideríteni, de csak hazugságokkal tudtak támadni a kampányban.
Az ellenzéki pártoknak van mitől tartaniuk?
Abban az értelemben igen, hogy ugyan nálunk nincs egy fillér közpénz sem, de a pártokat ezután is zsarolja majd a Fidesz. Eddig is ezt tette: bármikor el tud venni az állami támogatásukból, akár a koronavírus-járványra, akár a háborúra hivatkozva.
A pénzen keresztül vannak fogva a parlamenti pártok.
Ha a valódi problémákra rá mernek kérdezni, ami már a Fidesz köreit zavarja, akkor ugyanaz történik velük, mint korábban a Jobbikkal, amikor elvettek tőlük 800 millió forintot. Erre fel kell készülniük a pártoknak. Ellenzéki szerepfelfogás kérdése, hogy egy diktatúrában az ellenzéknek milyen lehetősége és szerepe van.
Diktatúrában élünk?
Igen, hogyne. A kérdés az, hogy mi a diktatúra definíciója. Nem az, hogy a fekete autóval elvisznek valakit, és agyonlőnek, hanem az, hogy nincs szabad és demokratikus választás, kizárt a hatalomváltás békés módja. Ma a Fidesz propagandamédiájával, anyagi erőfölényével és szinte naponta változó jogszabályaival szemben az ellenzék teljesen reménytelen helyzetben van. Az ellenzék tizenhárom éve semmit sem tudott elérni ebben az országban.
Ha diktatúra van, és az ellenzék helyzete teljesen reménytelen, nincs ezzel ellentmondásban az, hogy közben egy új pártot indít?
Ezért mondtam korábban, hogy semmilyen hátránnyal nem jár az ellenzék számára, ha van egy új párt. Persze hogy nem jár, az sem, ha nincs.
Egyetlenegy ellenzéki pártra sincs szükség egy diktatúrában.
Orbán Viktor ellenzéki pártok nélkül is tökéletesen tud kormányozni, vagy csinál magának egyet, mint például a Mi Hazánkat.
De ha ezt állítja, akkor mi értelme van egy új pártnak?
Sárkány ellen sárkányfű: diktatúra ellen az egyetlen megoldás az ellenzéki kerekasztal, a bojkott, a szervezett obstrukció, a passzív ellenállás. Annyi esélyünk van, hogy Orbán önkénye ellen védekezhetünk a nyilvánosság erejével. Persze elég vastag bőr nőtt mostanra a kormánypárti politikusok arcán, sajnos a nyilvánosság is egyre kevésbé hat. Ha kiderülne, hogy a fél országot ellopták, az sem rengetné meg Orbán Viktor hatalmát. Ezt tudjuk, mert ez már megtörtént.
A hódmezővásárhelyi évértékelőjén a leendő pártjáról kijelentette, hogy „jelenleg nincs a magyar palettán ilyen párt”. Milyen akkor az az ilyen?
Öt pontot soroltam fel: a rendszer ellenzéke vagyunk, önzetlenül kiállunk az üldözöttek mellett, mi nem a Fidesz pénzén élünk, egy kultúraváltáson dolgozunk, és az Európai Néppárthoz szeretnénk csatlakozni.
Ezek nem ismeretlen célok az egyes parlamenti ellenzéki pártoknak sem.
Melyiknek?
A Jobbik – Konzervatívok is csatlakozna az Európai Néppárthoz, a Demokratikus Koalíció szintén a rendszerrel szemben határozza meg magát.
Aki bent van a parlamentben, ezt azért nehezen mondhatja el magáról.
A Facebook-oldalára azt írta, hogy nem a Fidesz ellentéte kívánnak lenni, hanem az alternatívája. A Demokratikus Koalíció azt mondja, hogy ellenfele és nem ellenzéke a kormánynak. Mi a különbség?
Gyurcsány Ferencnek millió alkalma lett volna elszámoltatni Orbánt, de esze ágában sem volt. Enyhén szólva nem rendszerellenzéki a DK. A rendszerváltás előtt nem árnyékkormánya volt a magyar ellenzéknek, hanem ellenzéki kerekasztala. Nem arról alkudoztak, hogy milyen egészségügyi reformot vagy adórendszert szeretnének, hanem hogy legyenek szabad választások Magyarországon. Harmincöt évvel ezelőtt tudták, és mi is tudjuk, hogy amíg ez az alkotmány, ez a választási rendszer és ilyen médiaviszonyok vannak, addig nem lesz szabad választás Magyarországon. Mindaddig, amíg ezt nem tudjuk megváltoztatni, értelmetlen kormányváltásról álmodozni, mert nem lesz. Szabad választás akkor lesz, ha az ellenzék elmondhatja az álláspontját, és nem a Fidesz hazudozik az ellenzék álláspontjáról. Azért az előbb említett öt pontot fogalmaztuk meg, mert nincs most olyan parlamenti párt, amely ezeknek megfelelne.
Volt egy olyan kijelentése, hogy Gyurcsány Ferenc nem az ellenzéket támogatta a tavalyi választási kampányban, és „a hírek szerint lepaktált az ellenféllel februárban, alkut kötött”. Miért mond olyat, amit nem tud alátámasztani?
Megtettem. A Szabad Európa háromrészes januári cikksorozatára hivatkoztam. Már a cikk megjelenése előtt is tudtam erről.
Nincsenek konkrét bizonyítékok ezekre az állításokra.
Arra, hogy a Borkai-ügyhöz hasonlóan ezúttal három miniszterről voltak leleplező anyagok, amelyek soha nem jelentek meg? Hogy cserébe egy saját, botrányával jogosan kritizálható politikusuk úgy ülhetett be a parlamentbe, hogy ezt a Fidesz nem támadta? Vagy hogy egész pártok szabotálták az ellenzéki kampányt, visszatartva kampányanyagokat és üzeneteket, akár a minimálbér adómentességéről, akár arról, hogy eszünk ágában sem volt katonákat küldeni Ukrajnába? Persze, nagyon sok mindenre nincs konkrét bizonyíték, és ettől függetlenül nagyon sok mindenről tudunk. De én az évértékelőmön nem mondtam se többet, se kevesebbet, mint ami az említett cikkben olvasható.
A legfrissebb kutatások szerint a DK a legerősebb ellenzéki párt. Egy választáson az számít, hogy egy pártnak mekkora a támogatottsága. Valamiért csak vonzó az ellenzéki szavazóknak a DK.
Kétségkívül, de azért támogatják ilyen sokan, hogy a Fideszt leváltsa, és nem azért, hogy hatalomban tartsa. A Demokratikus Koalíció támogatói a leghatározottabb, legharcosabb, legradikálisabb ellenzékiek. Nem hiszem, hogy azért támogatnák a DK-t, hogy soha ne legyen elszámoltatva Orbán Viktor, hogy átmentsék Polt Péter hatalmát, hogy hazudjanak az uniónak, hogy titkosított energiaszerződéseket kössenek Putyinnal, ahogy azt sem kérnék soha, hogy orosz kémek dolgozhassanak magyar állami hivatalokban magyar állampolgárok ellen. Szerintem a DK szavazói is egy valódi rendszerváltást akarnak.
Az elmúlt hetekben MSZP-s, momentumos és párbeszédes politikusokat igazolt le a DK, sőt volt olyan jobbikos is, aki átértékelte Gyurcsány Ferenc politikai szerepét. Miért választhatták a DK-t ezek a politikusok?
Ezt tőlük kell megkérdezni.
A Mindenki Magyarországa Néppárt fogadna más pártból átlépőket?
Az alapítók között van volt jobbikos, volt kisgazda, volt liberális, volt MDF-es, és az egykori Együttből is sokan jelentkeztek. Senkit nem utasítunk el azért, mert korábban másik pártnak a szimpatizánsa vagy politikusa volt. Fideszest se, ezért jöhetett volna Hadházy Ákos is. Hogy ki miért lép át egyik pártból a másikba, annak lehetnek erkölcsi okai is. Mondjuk, az nem valószínű, hogy valaki ideológiai alapon lép át a Jobbikból a DK-ba. Sokkal inkább az egyéni boldogulásnak, az anyagi jólétnek vagy a karriernek lehet ehhez köze.
Készíttettek előzetes felmérést arról, hogy egy újonnan induló pártnak mekkora támogatottsága lehet?
Folyamatosan készülnek ilyenek. Valaki egy százalékot, valaki hármat, más ötöt mér. Egyetlenegy olyan választás lesz jövőre, amihez kell párt, és ez az európai parlamenti választás. Azt szeretnénk, ha azt az ötszázalékos limitet elérnénk, hogy legalább egy képviselőt ki tudjunk juttatni az Európai Parlamentbe.
Ha az új párt létrejön, akkor csak az európai parlamenti választáson indulna, az önkormányzatin nem?
Igen, a Mindenki Magyarországa Néppárt kizárólag az EP-választáson indulna. Az önkormányzati választásra ott van az MMM, ott vannak a civilek.
Ki vezetné az európai parlamenti listájukat?
Könnyen lehet, hogy én vezetném. De azt hozzátenném, hogy az elsődleges célom a polgármesterség Hódmezővásárhelyen. Ezzel együtt persze szurkolok azért, hogy ennek az új pártnak legyen képviselője Brüsszelben.
Akkor ez csak egy szimbolikus listavezetést jelentene?
Mindössze a prioritásaimat szeretném ezzel rögzíteni: nekem a hódmezővásárhelyi polgármesterség a fontosabb.
Kik kerülhetnek még az európai parlamenti listájukra?
Ezt majd a pártnak kell eldöntenie.
Biztosan vannak nevek a fejében.
Több név is van.
Az önkormányzati választáson semmilyen módon nem venne részt a Mindenki Magyarországa Néppárt?
Azt szeretném, ha akár egyetlen párt se venne részt az önkormányzati választáson, mert azt gondolom, hogy most a lokálpatrióta, helyi közösségeknek van a legnagyobb esélye a győzelemre. Minden településen a jászberényi modellt kell követni.
A Jobbik pártpolitikától mentes, szabad, helyi önkormányzati politizálást hirdetett a jászberényi választás tanulságait levonva. Egyetért velük?
Már korábban szóról szóra ez volt a javaslatom, csak akkor még azon háborogtak a pártok: hogyan gondolhatom azt, hogy a pártemberek ne pártszínekben induljanak? Így.
Van még bármilyen érdemi egyeztetés ön és az ellenzéki pártok között?
Ma két pártigazgatóval egyeztettem telefonon, a múlt héten pedig még két DK-s politikussal is beszélgettem. A nézetkülönbségek ellenére is vannak jó személyes kapcsolatok.
Hódmezővásárhelyen milyen az ellenzéki együttműködés?
Szerencsére nálunk már öt éve a jászberényi modell valósult meg. Sajnos a két pártember azóta már nem része a helyi frakciónknak, de a költségvetésünket ők is megszavazták.
Februárban lemondott az MSZP-s alpolgármestere.
Már tavaly áprilisban szavaztunk arról, hogy visszahívjuk az alpolgármesteri székből. A Fidesz távolmaradásán és a DK-s képviselő szavazatán múlt, hogy ezt akkor nem tudtuk megtenni. Ezek után az önkormányzati törvény adta lehetőséggel élve megvontam a juttatását és a hatásköreit. Tíz hónapon keresztül ragaszkodott a tartalom nélküli, üres címhez, hogy aztán most februárban mégis önként lemondjon róla. Ebből lett a sajtóhír.
Sajtóhír inkább abból lett, hogy komoly kritikát fogalmazott meg. Dezinformációkról, lejárató posztokról, vádaskodásokról beszélt, és azt is kijelentette: nem arra szövetkeztek, hogy a 2018-as rendszer tükörképét hozzák létre.
Tíz pontban soroltam fel, hogy miben más az, amit mi megvalósítottunk, mint a 2018 előtti világ. A törvényesség, a korrupciómentesség, a politikasemlegesség, a számonkérhetőség, az átláthatóság, a szólásszabadság, a demokrácia, az önkéntesség és adakozás, a szociális érzékenység, illetve a gazdasági hatékonyság szempontjából, hogy mást ne mondjak. A pártokkal ellentétben én sose voltam hajlandó kirúgni valakit azért, mert fideszes.
Egy MSZP-s és egy DK-s politikussal megromlott a viszonya Hódmezővásárhelyen, de a pártközpontokkal milyen a viszonya?
A DK pártközpontjával nem nevezném jónak a viszonyt, inkább azt mondanám, hogy velük nincs is viszony. Az MSZP pártközpontjával nincs hasonló feszültség. Ha egy település ellenzéki közössége nem tud egy teljesen egységes csapatot közmegegyezéssel létrehozni, akkor a lehetséges induló csapatok között előválasztásnak kell döntenie. Azt hiszem, hogy rajtam kívül ezt eddig csak az MSZP mondta, és most már talán a Jobbik is.
Érintettük már, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom március 14-i rendezvényén is szó volt arról, hogy egy ellenzéki kerekasztalra lenne szükség. Kiknek kellene egy asztalhoz ülniük?
Az igazság az, hogy mindenkinek. Az 1989-es ellenzéki kerekasztalnál nem szerelmespárok ültek, nem egymás szövetségesei voltak. Egyetlenegy dologban azonban maximálisan egyetértettek, és ma is erre van szükség: addig nem lesz demokratikus választás Magyarországon, amíg egy új alkotmány, egy új választási és médiatörvény ezt nem teszi lehetővé. Ha nem fideszes egy rádió vagy egy televízió, akkor nem kap frekvenciát, nem kap csatornaengedélyt. Nem normális, hogy egy négyéves választási ciklusban a teljes magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje öt perc megszólalási időt kap szerda reggel 8 órakor.
Ha valaki ezt nem diktatúrának nevezi, ha valaki azt hazudja, hogy ez demokrácia, az Orbánt szolgálja.
A parlamenti ellenzéki pártok támogatnának egy ellenzéki kerekasztalt?
Kettő közülük nyitott lenne rá. Bevallom, a DK-t és az LMP-t nem is kerestem.
Az LMP-t miért nem?
Ugyanabból az okból, amiért a DK-t sem. Azt gondoltam, hogy erre nem lennének nyitottak, csak akkor lépnének be, ha már mindenki ott van. Az előválasztásnál is ezt tapasztaltuk. A DK csak azért vett részt rajta, mert már mindenki benne volt. Csak azért tettek be egy fillért is a közös ellenzéki kampányba, mert a többi öt párt azt mondta nekik, hogy addig nem állnak fel az asztaltól, amíg Gyurcsány Ferenc is nem hajlandó legalább jelképes hozzájárulásra a közös siker érdekében. A DK eddig is csak akkor volt hajlandó Orbán leváltására szövetkezni, ha már mindenki más benne volt.
Ez így egy eléggé foghíjas ellenzéki kerekasztal lenne a DK és az LMP nélkül.
Csak a választók tudják ezt létrehozni. Ha a választók is rájönnek, hogy új alkotmány, választási és médiatörvény nélkül nem lehet leváltani Orbán Viktort, akkor aki ezt nem támogatja, az Orbán Viktort tartja hatalmon. Akik tényleg változást akarnak – és idesorolom a tisztességes, demokrata fideszeseket is –, azoknak ezekben együtt kell működniük.
Melyik két párt lenne nyitott az ellenzéki kerekasztal létrehozására?
A Párbeszéd és az MSZP nyitott lenne rá, a többiek különböző okokból még nem. Volt, aki azt mondta, hogy a kicsiket nem akarja felhúzni. Más azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenccel nem hajlandó egy asztalhoz ülni. Remélem, előbb-utóbb a rendszerváltás érdekében minden ellenzéki egységesen fog fellépni a feltételek demokratizálásáért.
Szintén a Facebook-oldalára írta ki, hogy előbb rendszert kell váltani ahhoz, hogy utána kormányt válthassanak. Hogyan lehet előbb rendszert váltani, ellenzéki kerekasztallal?
Ha valaki enélkül is kivívja, annak sok sikert kívánok. Nem hallottam se Donáth Anna, se Gyurcsány Ferenc évértékelőjében egyetlen utalást sem arra, hogyan váltanák le Orbán Viktort. Elmondták, hogy milyen szép lesz, ha egyszer már nem lesz Orbán Viktor, de egyik se mondta el, hogy mitől ne lenne Orbán Viktor. Erre még mindig az ellenzéki kerekasztal létrehozása a legjobb javaslat.
Ellenzéki kerekasztallal nem lehet választási törvényt módosítani, politikai többség kell hozzá, és választást kell nyerni.
Harmincöt éve megcsinálták. Az MSZMP megtehette volna, hogy korlátlan ideig hatalomban marad, leválthatatlan volt abban a rendszerben, ahogy most a Fidesz rendszerében nem lehet leváltani Orbán Viktort.
Az MSZMP-n belül már megvoltak a törésvonalak...
Jó kérdés, hogy egy maffián belül van-e törésvonal. Addig, amíg Orbán Viktor egy személyben bármit megtehet ebben az országban, nem láthatóak ezek a törésvonalak. Egyébként persze pontosan tudjuk, hogy
ha Lázár János tehetné, akkor már rég leváltotta volna Orbán Viktort.
Az előválasztási győzelme után azzal szállt be a kampányba, hogy leváltaná az ellenzéket. Nem érzi úgy, hogy az ellenzék ejtette a 2022-es vereség után?
Egyénileg DK-s, szocialista, jobbikos és fideszes politikusokkal is jó viszonyt ápolok. De a pártok sem a választás előtt, sem azóta nem támogatnak szívesen, és erre akár még büszke is lehetek. Nem nekik köszönhetően lehettem közös miniszterelnök-jelölt, hanem a magyar választók akaratából. Abból a taktikai megfontolásból támogattak az előválasztáson, hogy nekem még mindig nagyobb esélyem volt Orbán Viktor ellen indulni, és egy picivel nehezebb volt lejáratni, mint a többi jelöltet. A Fidesz erejét mutatja, hogy ez még így is tökéletesen sikerült: az előválasztási győzelmem előtt Hollik István még azt mondta, hogy azért nem lehetek én a közös miniszterelnök-jelölt, mert nem vagyok Gyurcsány embere, ám egy hónap múlva már Gyurcsány embere lettem.
Tavaly áprilisban komoly figyelmeztetést kapott, amikor egyéniben is kikapott a választáson. Az országos politika helyett miért nem csak Hódmezővásárhelyre koncentrál, ahol a polgármesteri széke a tét 2024-ben?
Bár igyekeztem minél többet jelen lenni, biztos kevésbé tudtam figyelni az egyéni választókerületemre amiatt, hogy miniszterelnök-jelöltként is volt elég dolgom. A központi kampányra is több időt szánhattam volna, ha nem vagyok polgármester, és nem vagyok Lázár János ellenfele. De fontosnak tartom elmondani, hogy
én nem lefelé, hanem felfelé húztam az ellenzék választási eredményét.
Hódmezővásárhely–Makó térségének minden egyes szavazókörében több szavazatot kaptam, mint az ellenzéki lista. A Csongrád-Csanád 4-es volt az egyetlen vidéki választókerület, ahol a Fidesz jelöltje – Lázár János – még százalékban is kevesebb szavazatot kapott, mint négy évvel korábban.
Ettől még tény, hogy Lázár János nyerte meg a választást.
Igen, ez így van, Lázár János nyert. De az országos tendenciákkal ellentétben ez az egyetlen vidéki választókerület, ahol a Fidesz négy év alatt nem erősödött, hanem gyengült. A Fidesz 106-ból 102 választókerületben erősödött, a másik három kivétel mind budai, jobboldali, tehetős körzet. Ezeket a dolgokat szeretik elhallgatni, de a tények, azok tények.
Pártot alapít, amit az európai parlamenti választáson indítana, és közben meg kell védenie a hódmezővásárhelyi polgármesteri székét. Most nem tart attól, hogy szétaprózza az erejét?
Biztosan nehéz küzdelem lesz ez a jövő évben. Egyszerre két feladatot szeretnénk megugrani. Az európai parlamenti választással persze inkább a pártot építő csapat foglalkozik. Nekem és az MMM-nek mint mozgalomnak fontosabb az önkormányzati szereplés, illetve természetesen minden magyar településen az ellenzék sikeréért dolgozunk majd. Hódmezővásárhelyen is, ahol nemcsak a szívem, de a teljes munkaidős főállásom is van.
A politikusok nem szeretik ezt a kérdést: a 2024-es választási évvel kapcsolatban milyen előérzete van?
Nem látom, hogy a vásárhelyiek tömegével átálltak volna a Fideszhez. Annak idején, 2019-ben 57-43 százalékra hoztuk Hódmezővásárhelyet. Ehhez az kellett, hogy nálunk az országos átlagnál sokkal-sokkal magasabb, 65 százalékos részvétel volt. Ha az országos átlag lett volna a részvétel, akkor valószínűleg a Fidesz nyer. Úgyhogy számunkra a legnagyobb veszély az a lejárató kampány, amivel mindennap meg kell küzdeni. Folyamatos a bombázás, a hazudozás, a támadás ellenünk, és mindez a vásárhelyiek kedvét is elveszi a közélettől. Felhagynak a politizálással, és elmennek külföldre. Öt év után azt látom, hogy az emberek újra félnek. Van olyan aktivistánk, aki azt mondja, hogy a fia most egy Lázár Jánoshoz tartozó területen dolgozik beosztottként, és a fia megmondta neki: semmi kritikusat nem kommentelhet a Facebookon.
Számol a vereség lehetőségével?
Azt gondolom, hogy a vásárhelyiek többsége továbbra is mellettünk van. A kérdés az, hogy hányan mennek el szavazni a választáson. Ezt Lázár János is pontosan tudja, erről szól a stratégiája, de ha valóban meg akarná nyerni a vásárhelyiek szívét, akkor a város megsegítésén és nem az ellehetetlenítésén dolgozna.
(Borítókép: Márki-Zay Péter. Fotó: Németh Kata / Index)