Hétfő késő délután elfogadta az Országgyűlés a Finnország NATO-csatlakozási kérelmét ratifikáló javaslatot, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint nyolc hónappal ezelőtt nyújtott be a parlamentnek.
A szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel. Svédország NATO-csatlakozási kérelméről ugyanakkor később születik döntés.
Az eddig semleges észak-európai állam az orosz–ukrán háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez.
Kocsis Máté bejelentésének megfelelően az Országgyűlés március 27-én szavazott Finnország NATO-tagságának ratifikációjáról. A Fidesz frakcióvezetője azt is közölte, hogy támogatják a tagságot. Finnország már csak a magyar, valamint a török jóváhagyásra várt.
A kérdés – Svédország NATO-tagságával együtt – március elején került napirendre a parlamentben, akkor vitáztak róla a képviselők. Hende Csaba vezetésével a közelmúltban négyfős kormánypárti delegáció járt Finnországban és Svédországban, a konfliktusos kérdések rendezése érdekében.
Kocsis Máté frakcióvezető a tavaszi ülésszakot megelőző kihelyezett frakcióülés után arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ratifikációra buzdította a képviselőket, de vita alakult ki, mert „ezeknek az országoknak a politikusai durván, alaptalanul, közönségesen sértegették Magyarországot”.
Arról, hogy Svédország és Finnország csatlakozása mit tenne hozzá a NATO-hoz, ebben a cikkben írtunk részletesebben.
„Köszönjük a világos döntést” – írta Sanna Marin Twitter-oldalán röviddel az Országgyűlés hozzájárulását követően. A finn miniszterelnök ugyanakkor szót emelt Svédország gyors csatlakozása mellett is.
Finnország és Svédország NATO-tagsága az egész szövetség biztonságát erősíti. Mindenki érdekét szolgálja, hogy Svédország is még a vilniusi csúcstalálkozó előtt NATO-tag legyen
– hangsúlyozta a finn kormányfő.
Közösségi oldalán tett közzé még hétfő délután egy bejegyzést Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. A kormánypárti politikus ebben az írta: több levelet is kapott Finnországból, amelyben sok politikus és civil is aggályokat fogalmazott meg országuk NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Egyebek mellett hiányolják a finn emberek döntését, azaz a népszavazást. Félnek, hogy a csatlakozás után Finnország nem marad semleges, békés ország, hiszen az Oroszországgal közös, mintegy 1300 kilométeres határszakaszuk fegyveres konfliktusok gyújtópontja lehet. Attól is tartanak, hogy az Egyesült Államok - ahogy írják - majd „kizsákmányolja Finnországot és a finn katonákat, hogy a saját érdekeit érvényesítse Oroszországgal szemben”.Mindezek alapján azt kérték, ne járuljunk hozzá az ország NATO-csatlakozásához.Ezek súlyos állítások, melyek joggal nyugtalanítanak sok finn polgárt. A mi fölfogásunk szerint az a helyes, ha minden fontos kérdésben megkérdezik az emberek véleményét.Az említett aggályokat ugyan megértjük, részben egyet is értünk velük, de már késő az ezekről szóló vitákat megnyitni
– fogalmazott a politikus, aki a fél ötkor közzétette bejegyzésben megerősítette, hogy megszavazza a kormánypárti frakció Finnország csatlakozását a NATO-hoz.
„Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja, ezért erőnkön felül mindent meg fogunk tenni a béke előmozdítása és későbbi fenntartása érdekében, ebben számíthatnak ránk a finn emberek. Mi magyarok Finnországgal különleges történelmi barátságot ápolunk, a szövetségeseink. Megerősítést kaptunk tőlük, hogy Magyarország a jövőben megkapja az ennek szellemiségéhez igazodó, neki járó tiszteletet” – tette hozzá Kocsis Máté, aki azt is megjegyezte: a két ország tegyen közösen a békéért, a fegyverszállítások helyett az azonnali tűzszünet és tárgyalások megkezdésének kikövetelésével.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. március 27-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)