Ujhelyi István EP-képviselő írásbeli kérdéssel fordult Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztoshoz, hogy megtudja, elérhetőek-e Magyarország számára a pedagógusok béremeléséhez szükséges uniós pénzek. Állítása szerint ebből kiderült: ezek a pénzek egy olyan operatív programon belül vannak, amit a forrásfelfüggesztések nem érintenek.
Ujhelyi István a saját honlapján számolt be minderről. „Régóta hülyíti a kormány a magyar embereket azzal az aljas hazugsággal, hogy azért nem tudják végrehajtani a pedagógusok hosszú ideje beígért béremelését, mert »Brüsszel visszatartja az erre szánt uniós forrásokat«, illetve azért, mert a »baloldali ellenzéki EP-képviselők minden eszközzel akadályozzák« a tanárok fizetésének uniós pénzből történő megemelését” – kezdte írását.
Szerinte ezeket a kijelentéseket könnyű cáfolni, ugyanis írásbeli kérdésére Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos a napokban hivatalosan is megerősítette:
a pedagógusok béremelésére szánt uniós pénzek most is elérhetőek, azok mielőbbi felhasználása kizárólag a magyar kormányon múlik.
Mint kiderült, a kormány által a hagyományos uniós költségvetés forrásainak felhasználását célzó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz először benyújtott változatában még egyetlen szó sem volt a pedagógusok tervezett béremeléséről. Ez csak később került bele az újraírt dokumentumba.
A válaszban Ujhelyi szerint „az uniós biztos többek között egyértelművé teszi, hogy a pedagógusok béremelésére szánt pénzt a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszból finanszírozná, amelyre a forrásokat az Európai Szociális Alap Pluszból hívnák le. Az említett operatív programot a forrásfelfüggesztések nem érintik”.
Schmit továbbá megerősítette a levelében, hogy a hazánknak járó források közül a Kohéziós Alap három programjában szereplő kötelezettségvállalások ötvenöt százalékát függesztették csak fel, ez pedig a „társfinanszírozott pedagógusbérek fokozatos emelését nem érinti”.
„Szeretném megnyugtatni Önöket, hogy a tanári hivatás vonzerejének javítása már régóta szorgalmazott célkitűzés az európai szemeszterben és az Európai Bizottság számára a 2021–27-es programtervezési időszak egyik prioritása. A program elfogadása óta szolgálataim folyamatosan tárgyalnak az illetékes magyar hatóságokkal a megállapodás szerinti intézkedés sikeres és hatékony végrehajtása érdekében. Mivel a siker egyik feltétele a magyar hatóságok és a legnagyobb tanári szakszervezetek közötti érdemi szociális párbeszéd, szoros együttműködés folyik ezekkel a szakszervezetekkel is. Örömmel várom együttműködésünk folytatását és a további eszmecseréket az Európai Szociális Alap Plusz finanszírozásáról Magyarországon” – fogalmazott válaszlevelében az illetékes uniós biztos, Nicolas Schmit.
A kormány januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést tudott megelőlegezni, de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz.
EZT KÖVETŐEN A 2021-ES BÉRSZINTHEZ KÉPEST 2024-BEN 25 SZÁZALÉKOS, 2025-BEN PEDIG 29-30 SZÁZALÉKOS LEHET A BÉREMELÉS MÉRTÉKE. A CÉL, HOGY 2025-RE A PEDAGÓGUSOK ÁTLAGFIZETÉSE ELÉRJE A DIPLOMÁS ÁTLAGBÉR 80 SZÁZALÉKÁT.
A béremelésen túl egyeztetés kezdődik a köznevelést és a pedagógusokat érintő további kérdésekről is – jelezték. A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatosan a pedagógusokkal végzett online konzultáció eredményeit szem előtt tartva fogalmazta meg javaslatait.
Mint korábban megírtuk, az aHang által indított petícióban két nap alatt már több mint kétezer-kétszáz pedagógus jelezte, hogy elhagyná a tanári pályát, amennyiben június 1-től érvénybe lép az úgynevezett közoktatási státusztörvény.
Emellett határozatlan idejű munkabeszüntetés is indul, amelyet március 16-tól hirdettek meg a hazai iskolákban. A munkabeszüntetéshez immár a közoktatásban tanítók mellett a szakképzésben oktatók is csatlakoztak, céljaik ugyanis közösek: továbbra is a magasabb bérekért és a munkaterhek csökkentéséért küzdenek.
(Borítókép: Christian Ender / Getty Images Hungary)