Magyar kutatók az afrikai Hyalomma rufipes kullancsfaj szaporodni képes populációját fedezték fel Magyarországon – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Ez a faj számos veszélyes betegség kórokozóját, köztük a krími–kongói vérzéses lázat okozó vírust is képes terjeszteni.
Az ELKH és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) együttműködésében megalakult ELKH-ÁTE kutatócsoport tagjai, Keve Gergő és Hornok Sándor országos szintű kutatásukban azt vizsgálták meg, hogy van-e különbség a madarakon élősködő kullancsok területi eloszlásában. A vizsgálat alatt
A BALATON NYUGATI TÉRSÉGÉBEN, A FOLTOS NÁDIPOSZÁTA ÉS AZ IDEI ÉV MADARÁNAK VÁLASZTOTT BARKÓSCINEGE EGYEDEIN AZ AFRIKÁBAN ELTERJEDT HYALOMMA RUFIPES FAJ ÖSSZESEN TÍZ, MÉG NEM KIFEJLETT PÉLDÁNYÁT AZONOSÍTOTTÁK.
Mivel ezek a madárfajok költési periódusukban nem vonulnak, továbbá a róluk eltávolított kullancsok egyike még vérszívása elején lévő lárva volt, és három, anyai ágon öröklődő gén szekvenciája mind a tíz kullancs esetében azonosnak bizonyult, ezért az is megállapítható, hogy a kullancsok helyi populációból származtak, sőt valószínűleg ugyanazon genetikai ághoz tartoznak.
A fiatal lárva és a szoros genetikai rokonság egyben azt jelenti, hogy
a most felfedezett populáció hazánkban szaporodni is képes.
A kullancsok helyi eredetét igazolja, hogy június végén, a költési periódusban élősködtek a madarakon, így azok nem hozhatták őket déli országból, különösen nem Afrikából. Ugyanakkor nem biztos, hogy át tudnak telelni, bár az enyhe tél ennek kedvez, és szakirodalmi adatok szerint a Hyalomma rufipes évente akár 120 fagyos napot is eltűr – olvasható az ELKH közleményében.
A Hyalomma rufipes elsősorban Közép- és Dél-Afrikában él, de populációi kisebb területeken Észak-Afrikában is megtelepedtek. A faj több veszélyes kórokozót is terjeszt,
egyebek mellett a hyalomma rufipes az elsődleges terjesztője a krími–kongói vérzéses láznak (CCHF) is.
A Hyalomma csoportba tartozó kullancsok kifejlett példányainak rendszeres hazai előfordulását már 130 éve, 1893-ban publikálta Karpelles Lajos atkakutató, majd a 20. század elején Kotlán Sándor – helyben is megmaradni, szaporodni képes populációt viszont eddig még nem találtak.
E kullancsfaj kifejlett példányait a jelenlegi kutatás vezetője 2011-ben azonosította szarvasmarhákon a Dunántúlon. Az érintett kis- és nyugat-balatoni térségben további intenzív kutatásokat folytatnak annak vizsgálatára, hogy a kullancspopuláció példányai áttelelnek-e, és 2023-ban is megjelennek-e madarakon, házi- és vadon élő állatokon. A kutatók hangsúlyozták:
a felfedezett populáció lakott településektől távol, olyan nádas élőhelyen található, ahol e faj és az általa terjesztett kórokozók sem a strandolókat, sem a kirándulókat nem veszélyeztetik közvetlenül.
Korábban már írtunk arról, hogy egyre több nem őshonos és veszélyes kullancsfaj terjed Magyarországon. Legutóbb egy másik, hasonló faj – az ugyancsak krími–kongói vérzéses láz kórokozóját terjesztő Hyalomma marginatum – már a fővárosban is megjelent.
A Heim Pál kórház korábban egy részletes tájékoztatóban írt arról, hogy mi a teendő a kullancsok ellen.
Mint írták, Magyarországon kb. 20-féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget (és amelyik igen, az sem mindig fertőzött). A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben, de fűről, gazról és bokrokról is (legfeljebb 1,5 méter magasságban) ráakaszkodhatnak az ember bőrére.
Ráadásul – mint írták –
leggyakrabban a saját kertjükben találják meg az embereket a kullancsok.
A tájékoztatójukban írtak a kullancs eltávolításáról és arról is, hogy azután a csípés helyét fertőtleníteni kell jód, alkohol vagy akár kölni használatával, utána pedig 5-6 héten keresztül érdemes figyelni a csípés helyét. Egy-két napon belül általában körömnyi nagyságú bőrpír szokott jelentkezni rendszerint viszketés kíséretében, de ettől nem kell megijedni, mert ez csak a szervezet védekező mechanizmusa. Probléma akkor lehet, ha másfajta foltok is jelentkeznek a bőrön a következő napokban, különösen az úgynevezett „kokárdafoltok” lehetnek veszélyesek, mert azok a Lyme-kór előhírnökei.
Az eredményeket részletesen bemutató publikáció a Frontiers in Veterinary Science tudományos folyóiratban jelent meg. A kutatást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ornitológusai segítették, akik 2022-ben gyűrűzésre befogott madarak átvizsgálása közben csaknem 1000 kullancsot távolítottak el 540 egyedről.
(Borítókép: Steve Russell / Toronto Star / Getty Images)