2024 tavaszán európai parlamenti, valamint önkormányzati választások lesznek Magyarországon. A kormánypártok egyelőre hallgatnak, de több ellenzéki párt már most felfedte EP-listavezetője kilétét.
A 2019-es EP-választáson mandátumot szerző pártok szavazataránya:
Így a Fidesz–KDNP tizenhárom, a DK négy, a Momentum kettő, az MSZP és a Jobbik 1-1 képviselőt delegálhatott az Európai Parlamentbe. Arról, hogy a Fidesznek milyen európai mozgástere maradt az Európai Néppárttal történt szakítás után, itt írtunk részletesen.
Gyurcsány Ferenc a Spirit FM-nek adott interjújában jelentette be, hogy Dobrev Klára, Molnár Csaba és Vadai Ágnes lesz a Demokratikus Koalíció EP-listájának első három helyén.
Dobrev Klára és Molnár Csaba most is EP-képviselő, Vadai Ágnes a magyar Országgyűlés tagja, a pártelnök szerint már régóta szeretett volna Brüsszelbe menni.
Az is kiderült, hogy az EP-lista további helyeire Dobrev Klára és Molnár Csaba fog javaslatot tenni, ezen múlhat az is, hogy lehet-e megállapodás az MSZP-ből kilépett, az Esély Közösséget építő Ujhelyi István, valamint a DK között.
Gyurcsány Ferenc leszögezte, a negyedik helytől nyitott a lista, döntés és elköteleződés sincs ezzel kapcsolatban. A korábbi miniszterelnök arra számít, 2024-ben a 2019-es négynél több EP-mandátumot szerez a Demokratikus Koalíció.
Gelencsér Ferenc vasárnap jelentette be, hogy a Momentum Mozgalom 2024-es európai parlamenti választási listájának élén – hasonlóan a 2019-eshez – Donáth Anna, valamint Cseh Katalin kapnak helyet. A Momentum elnöke úgy látja, a két EP-képviselő „2019 óta hónapról hónapra bizonyítják, hogy rászolgáltak a választók bizalmára”.
Az ellenzéki párt vezetője kitért konkrét ügyekre is: „Anna első európai parlamenti ciklusa alatt 800 millió eurónyi plusztámogatást harcolt ki a civileknek. Ez fontos eredmény, mert a hazai civil szervezetek ma erejükön felül teljesítenek, miután az állam kivonult számos közfeladat ellátásából. Ezek a szervezetek egyre több egészségügyi, szociális és oktatási feladatot látnak el, emiatt a munkájuk életbevágóan fontos szerepet tölt be a magyar társadalomban. Ugyancsak Annának köszönhető, hogy a kezdeményezésére felállt az európai szintű Pegasus-vizsgálóbizottság.”
Gelencsér Ferenc szerint „a jogállamiság mechanizmus sem jött volna létre Cseh Katalin és Donáth Anna nélkül. Katka ráadásul az egyetlen magyar EP-képviselő volt a tárgyalóasztal körül, ennek köszönhetően pedig megvédhetjük a magyaroknak járó EU-s pénzeket a korrupciótól, és kikényszeríthetjtük, hogy a kormány végre arra költse az uniós támogatásokat, amire szükség van: kórházakra, iskolákra és munkahelyekre. Katka amellett, hogy a magyar jogállam európai szintű védelmében vállalt oroszlánrészt, elérte, hogy az Európai Parlament az ő javaslatára mondja ki, uniós célnak kell lennie, hogy a városok közvetlenül is juthassanak uniós forrásokhoz. Helyben ugyanis sokkal inkább tisztában vannak az emberek valódi igényeivel. Egyértelmű, hogy az EU-s forrásoknak ez az egyik legjobb felhasználási módja.”
A névváltáson átesett Párbeszéd – immár Párbeszéd – A Zöldek Pártja – az új névvel együtt bejelentette európai parlamenti listavezetőjét is, aki Jávor Benedek lesz.
A politikus korábban az LMP frakcióvezetője volt, majd a pártszakadás után már párbeszédes képviselőként 2014–2019 között az Európai Parlamentben dolgozott. Jelenleg a főváros brüsszeli képviseletének vezetője.
A párt rendezvényén Jávor Benedekről többek között úgy fogalmaztak, hogy 2019-ben elnyerte az év EP-képviselője díjat környezetvédelem kategóriában, az Európai Adófizetők Szövetsége pedig az egész 2014–2019-es ciklus legjobb zöldképviselőjének választotta.
Gyöngyösi Márton márciusban a Magyar Hangnak adott interjújában kijelentette, ha a Jobbik–Konzervatívoknak nem sikerül képviselőt juttatnia az Európai Parlamentbe, lemond pártelnöki pozíciójáról. Arról egyelőre nincs döntés, hogy a Jobbik listáját egyetlen EP-képviselőjük, Gyöngyösi Márton vezeti-e.
Az MSZP bejelentésére is várni kell, korábban a Mandiner írt arról, hogy információik szerint Tüttő Kata főpolgármester-helyettes vezetheti a szocialisták listáját.
Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás az IDEA Intézeté, március elején készült. Ez alapján a biztos szavazó pártválasztók körében 19, a teljes népességben 12 százalékon áll a Demokratikus Koalíció. A második legerősebb ellenzéki párt a Mi Hazánk Mozgalom (a teljes népességben 6 százalék, a biztos szavazó pártválasztóknál 9 százalék), a harmadik a Momentum (5 és 7 százalékkal). A Fidesz–KDNP támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók csoportjában 48 százalék, a teljes népességben 29 százalék.
A Republikon Intézet március végi adatfelvételéből kiolvasható sorrend a teljes népességben: Fidesz–KDNP 34 százalék, Demokratikus Koalíció 14 százalék, Momentum 6 százalék, Mi Hazánk 6 százalék, MSZP 3 százalék, LMP 3 százalék, MKKP 3 százalék, Jobbik 2 százalék, Párbeszéd 1 százalék. A bizonytalanok aránya 28 százalék. A pártot választani tudóknál 47 százalékon áll a Fidesz–KDNP, 20 százalékon a DK, 8-8 százalékon a Momentum és a Mi Hazánk, 5 százalékon az MSZP, 4 százalékon az LMP, 3 százalékon a Jobbik, 3 százalékon az MKKP és 2 százalékon a Párbeszéd.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója korábbi cikkünkben arra hívta fel a figyelmünket, hogy az EP-választáson hajlamosabbak a kísérletezésre a választók, mert nem érzik akkora tétjét, mint az országgyűlésinek, ugyanakkor ez nem egyenlő azzal, hogy szeretnék elvesztegetni a szavazatukat. Az európai parlamenti választásnak hagyományosan jobb esélyekkel vágnak neki a kisebb vagy radikálisabb pártok, viszont az, hogy jövőre már az önkormányzati választással egy napon tartják, magasabb részvételt generálhat, ami nem kedvez a kisebb pártoknak. A 2024-es önkormányzati választások eddig ismert főszereplőit itt gyűjtöttük össze.
(Borítókép: Az Európai Parlament épülete Brüsszelben. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)