Uniós diplomaták szólaltak meg arról, hogyan látják Magyarország helyzetét az EU-ban, és hogy van-e értelme Orbán Viktor hintapolitikájának. A beszámolóból az is kiderült, hogy hogyan, mennyit beszél a magyar miniszterelnök az Európai Tanács brüsszeli ülésein.
Gyakran elhangzik az az állítás, mely szerint Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin „trójai falova”, sokan azonban úgy vélik, hogy a magyar kormányfő nem az orosz államfőnek, hanem valójában saját magának dolgozik.
A Szabad Európa beszámolója szerint a brüsszeli diplomaták is úgy látták,
A MAGYAR KORMÁNY NEM TRÓJAI FALÓ, HANEM inkább CSAK EGY EGYSZERŰ HINTALÓ LEHET.
Ezzel arra utaltak, hogy Orbán Viktor már hosszú ideje a hintapolitikából, vagyis a Nyugat és a Kelet közötti manőverezésből próbál hasznot húzni.
A Szabad Európának nyilatkozó egyik uniós diplomata szerint „Orbán az Európai Tanács ülésein az Oroszországgal kapcsolatos hozzászólásaiban nem kelt olyan benyomást, mintha Putyin trójai falova lenne. Egyedül ő tudja, hogy tényleg az-e, vagy sem. De senki sem naiv, mindenki tudja, hogy milyen játékot űz”. Hozzátette, szerinte a magyar miniszterelnök kettős játékának az a célja, hogy megőrizze mozgásszabadságát a Magyarország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Oroszország irányában is.
„Rengeteg trójai faló van az EU-ban. A leginkább oroszbarát vezető például Angela Merkel volt” – tette még hozzá a lap forrása, arra utalva, hogy a korábbi kancellár a Krím 2014-es elcsatolásának dacára tovább növelte Németország függőségét az orosz energiaszállításoktól.
Az uniós források szerint tetszik, nem tetszik, a magyar vezetőnek is előbb-utóbb választania kell, hogy kinek az oldalára áll. Frans Timmermans, az Európai Bizottság második embere korábban azt mondta, nem hiszi, hogy térden kellene csúszni Putyin előtt, mert hosszú távon ez nem megoldás. „Választanod kell a barátaid és az ellenségeid között. Nem ez az idő a Putyinnal való barátkozásra, aki megtámadott egy békés európai országot, és egyértelmű fenyegetést jelent a biztonságunkra” – mondta.
Egy tagállami diplomata a Szabad Európának azt mondta ugyanerről, hogy szerinte Orbán Viktor
nem veszi észre, hogy egy lúzerrel paktál le. Putyin már elvesztette ezt a háborút. Vajon miért áll a vesztes oldalára. Mi ebben a logika?
Egy másik brüsszeli bennfentes viszont úgy vélte, hogy Orbán Viktor tisztában van a számára lényeges problémákkal, és csak ezeket védelmezi foggal-körömmel akkor, amikor az oroszellenes szankciók ellen tiltakozik.
Az uniós partnerek szemében vannak azonban más zavaró tényezők is, amelyek gyanússá teszik a jelenlegi magyar kormányt. A kifejezetten rossz és provokatív gesztusok között emlegetik Brüsszelben a magyar külügyminiszter moszkvai és minszki látogatásait.
Sokkoló Szijjártót Moszkvában látni. Hogyan lehet egy háborús bűnössel üzletelni?
– fogalmazott az egyik uniós forrás. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint azonban csupán a párbeszéd fenntartásáról van szó, amely nélkül nincs esély a békére.
Egy magas rangú európai diplomata azt is hozzátette, hogy a szankciók mellett számos más olyan ügy van még, ahol a magyarok fejtörést okoznak.
Magyarországnak nemcsak Oroszország ügyében, hanem számos más kérdésben is nagyon speciális álláspontja van
– mondta.
Orbán Viktort az uniós források olyan vezetőként írták le az Európai Tanács ülésein (EU-csúcsokon), mint aki nem beszél sokat.
Olyan is előfordult már, hogy egyáltalán nem szólalt meg. Amikor viszont szót kér, akkor mindig összeszedetten, lényegre törően, figyelmet keltő módon fogalmaz.
Egy illetékes azt mondta, hogy a 2022. márciusi, Oroszországról szóló stratégiai vitán Macron, Merkel, a holland Mark Rutte és Orbán Viktor hozzászólása emelkedett ki. Volt viszont, aki úgy vélte: a magyar vezető mostanában a megszokottnál kevésbé összeszedett, és érezhetően „megszűnt a vonzereje” a többiek szemében.