Hazánkban bármilyen fogyasztóvédelmi probléma esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni, amely megvizsgálja a vállalkozás piaci magatartását. Egyedi panasz esetében viszont a békéltetőtestület jár el, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság ilyenkor átteszi a kérelmező ügyét a békéltetőtestülethez.

15 ezertől kétmilliárd forintig

A fogyasztóvédelmi hatóság a kormányhivatal, jellemzően az illetékes megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi (fő)osztálya. A hatóság ellenőrzi többek közt a megtévesztéssel kapcsolatos ügyeket, a forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a vállalkozás a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, határidő megállapításával felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre.

Ha a hatóság fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértését állapítja meg, az eset lényeges körülményeinek figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket határozhatja meg:

• elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

• megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
• határidő kitűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,

• a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
• illetve értékesítését,
• a jogszerű állapot helyreállításáig elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását,
• a jogsértés megállapításától legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, valamint
• fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha

• a vállalkozás az első, jogsértést megállapító döntéstől számított hat hónapon belül ugyanazon rendelkezést ismételten megsértette,
• a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti,
• a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezést sértett meg,
• a jogszabályi rendelkezést a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben sértett meg,
• a vállalkozás megsérti a békéltetőtestületi eljárásban fennálló együttműködési kötelezettségét.

A fogyasztóvédelmi bírság összege 15 ezer forinttól a százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében az éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.

Kiket békéltet a békéltetőtestület?

Ha a fogyasztónak vásárlással kapcsolatban kifogása merül fel, és nem tudja a vállalkozással rendezni, békéltetőtestülethez fordulhat. Hazánkban 24 éve működnek a békéltetőtestületek.

A békéltetőtestület egyezséget próbál meg létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között, ennek hiányában pedig dönt az ügyben. 

A békéltetőtestület nem más, mint a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése. Az érintett vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy köteles a meghallgatásra válasziratot benyújtani, illetve a cég képviselőjének megjelenni, mert ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság.

A békéltetőtestületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül kísérelje meg a panaszügy rendezését. Csak ennek sikertelensége esetén adható be kérelem a békéltetőtestülethez, amely négyféle határozatot hozhat:

1. egyezséget jóváhagyó határozat – ha az eljárás során egyezség születik a felek között, akkor azt kötelező érvényű határozatba foglalják, amely bírósági úton kikényszeríthető;
2. kötelezést tartalmazó határozat – ha a vállalkozás az eljárás során arról nyilatkozik, hogy aláveti magát a döntésnek, a fogyasztói kérelem megalapozottsága esetén a tanács kötelező határozatot hoz;
3. ajánlás – ha a vállalkozás az eljárás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el a döntést, az eljáró tanács ajánlást hoz, feltéve hogy a fogyasztónak igaza van;
4. eljárást megszüntető határozat – ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a fogyasztó igénye megalapozatlan, a békéltetőtestület megszünteti az eljárást.

Fontos garanciális szabály: a békéltetőtestületi döntés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse.

„Cselekvő fogyasztóvédelem”

E tudnivalók előrebocsátása után nézzük meg, merre kívánja továbbfejleszteni a kormány a fogyasztóvédelmet. Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban nyújtotta be a parlamenthez Az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek vitáját április 12-én kezdik meg a képviselők.

A törvényjavaslat célja a békéltetőtestületek hatékonyságának és elérhetőségének növelése. A kormány új fogyasztóvédelmi politikájának mottója a „cselekvő fogyasztóvédelem” lett, ami egyszerre jelenti a jogsértésekkel szembeni fellépés és az önkéntes jogkövetés előmozdítását.

Ez az új fogyasztóvédelmi politika négy fő területre fókuszál:

1. a gyermekvédelemre,
2. a digitális fogyasztóvédelemre,
3. a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és
4. az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására.

A módosítás egyik leglátványosabb eleme, hogy a békéltetőtestület előtt az online meghallgatás válik fő szabállyá, amely a jogalkotó szándéka szerint a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak és a békéltetőtestületeknek is hatékonyabb eljárást tesz lehetővé.

Szintén jelentős változásnak ígérkezik, hogy 

Törvényi szintre emelik a paritás elvét, amely alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a tagok kiválasztásakor gondoskodik arról, hogy a fogyasztói és vállalkozói oldal képviselői egyenlő számban kerüljenek a testületekbe. A békéltetőtestületi elnököket a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki.

Bővítik az ügyintézési helyeket. Így a vármegyeszékhelyeken kívül a megyei jogú városokban (Baján, Esztergomban, Érden, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán és Sopronban) is lehetőség lesz személyes meghallgatásra.

(Borítókép: Varga Judit. Fotó: Kaszás Tamás / Index)