Cegléden két házaspár miatt kell lebontani két focipályát, mert a gyermekek és a labda pattogása által keltett zaj zavarja őket. Az ügyben bírósági ítélet is született egy akusztikai szakvélemény alapján, de utóbb kiderült: a szakvélemény hibázott a zajhatár megállapításánál.
Március elején derült ki, hogy a bírósági ítélet szerint Cegléden el kell bontani két focipályát, mert panaszkodott rá két, a szomszédos lakótelepen élő személy,
akik Azért indítottak pert, mert állításuk szerint zavarta őket a labdapattogás.
A focipályák egyébként azért épültek a lakótelepek mellé, mert a korábbi lakóknak az volt a kérésük, hogy a gyermekek a közelben játszhassanak. A bírósági ítélet összekovácsolta a település lakóit, akik több akciót is szerveztek, hogy megvédhessék a focipályákat.
A bírósági ítélet alapját képező szakvélemény pedig több sebből is vérzik. A 24.hu birtokába jutott igazságügyi akusztikai szakvéleményből derült ki, hogy a szakértő 2019 júniusában jelezte, hogy az időjárási korlátok és „tettenérés” esetlegessége miatt képtelenség 30 napon belül a mérésnek eleget tenni, ezért kérte a határidő hosszabbítását. Ez azt jelenti, hogy hiába mentek ki mérni, a gyermekek fociztak a pályán, így nem tudták lemérni, mekkora lehet a zajterhelés.
Ezt követően augusztus 16-án is próbálkoztak, de ugyancsak nem jártak sikerrel.
A nevezett napon egyik perbeli sportpályán sem történt semmi, 10 és 17:30 óra között hiába vártuk, hogy legyen egyébként esetleges, e nem ritka, a kifogásra okot adó játék
– írta a szakértő. Majd, mint kiderült, szeptember 29-én is hiába próbálkoztak.
De októberben elérkezett a „tettenérés” ideje, amikor is az egyik pályára kilátogattak, ahol ismételten nem történt semmi, de a másik felperes közelében elindult a játék, így gyorsan áttelepültek oda. Ezen a helyszínen 8–10 fiatal felnőtt játszott a szakvélemény szerint, akik 144 percen keresztül fociztak, de volt egy bökkenő.
A szakvélemény elkészítési határideje nem engedett meg újabb mérési kísérleteket, így ezúttal el kellett szakadni attól a mérnöki alapelvtől, hogy egy mérés nem mérés
– olvasható a szakvéleményben. Tehát az egyik problémát az jelentette, hogy nem ellenőrizték az adatokat, a másik probléma pedig az volt, hogy a korábbi helyszínről nem voltak adatok. Azonban a szakértő ezt is áthidalta, ugyanis lemodellezte, mekkora lehet a zajterhelés a másik pályán.
A bíróság kérése volt, hogy mérjék meg, túllépi-e a nappali időszakra megállapított 55 decibeles határértéket a zajhatás,
de a szakértő ezt felülbírálta, és azt állította, hogy 50 decibel a zajhatár, majd a szakvéleményét is ehhez igazítva fogalmazta meg.
A szabályok szerint egyébként nagyvárosias környezetben 55 decibelben, kertvárosias beépítettségnél pedig 50 decibelben állapította meg a szabadidős zajforrások határértéket, a szakértő pedig mindkét pályához tartozó helyszínt a kertvárosias környezethez sorolta, így a tízemeletes panelházat is.
A mérésnek még egy érdekessége, hogy nem a lakásból kell mérni, hanem a nyílászárók előtt 2 méterrel, a padlóvonal fölött 1,5 méterrel, így egy ablakon keresztül kellő mértékig kinyújtott mikrofonnal mérték a focipálya és a környék hangjait.
A szakértő 58,5 decibeles zajterhelést állapított meg, amelyet a szabályok szerint felfelé kell kerekíteni, így pedig kijött az 59 decibeles zajterhelés. Tehát 9 decibellel haladta meg a szakértő szerinti maximális szintet.
Ilyen túllépés esetén, ha a zajkeltő nem teljesítette a jogszabályok által meghatározott hatósági eljárásban vállalt kötelezettségét a zajhatárértékek teljesítésére, a környezetvédelmi hatóságnak a tevékenységet fel kell függesztenie
– áll a szakvéleményben.
Azonban, ahol nem mértek, csupán modelleztek, 54,9 decibelt állapított meg, ami a bíróság szerinti határértékbe még belefér, de az általa állítottba nem.
Ezt követően érkezett egy második szakvélemény, amelyben a bíróság arra kérte, hogy adjon választ, lehet-e csökkenteni a zajhatást. A szakértő egy utóiratot készített, amelyben elnézést kért egy hibáért.
Van még a szakértőnek egy fontos kötelezettsége: elnézést kérni egy, az eredeti szakvéleményben benne maradt hibáért – nem mentség, csak magyarázat az időbeli és szellemi túlterhelés. A II. rendű felperesnél meghatározott, a labdapálya használatából eredő zajt nem az ott érvényes 55 decibeles határértékkel, hanem 50 decibellel hasonlította össze
– vallotta be a szakértő.
Tehát a bíróság egy olyan szakvélemény alapján bontat le két focipályát, ahol az egyik esetében a szakértő bevallottan tévedett a határérték megállapításában, a másiknál pedig egyetlen alkalommal sem tudtak játék híján mérni, így ott csak modellszámításra támaszkodhatott a bíróság a döntésnél.
A szakértői vélemény még arra is kitért, hogy gyakori volt a pályán a trágárság, „a hangok alapján” volt néhány „mutálási időszak előtti életkorú gyerek” is a pályán, de egy fontos dolog kimaradt.
Korábban a pályát egy hegesztett fémkerítés vette körbe, aminek, ha a labdát nekirúgták, valóban nagyon hangos volt, de az önkormányzat időközben ezt műanyagra cserélte, éppen a zajhatások csökkentése érdekében.
„Nehéz, sőt, talán reménytelen választóvonalat húzni a szükségtelen és a szükséges zavarás között: e tekintetben a megítélés rendkívül szubjektív és szélsőséges. Az, hogy egy határérték fölötti hangot szükségtelenül zavarónak minősítünk, inkább jogi kategória, nem pedig nagyobb populáció valós véleményét tükrözi” – zárta a szakvéleményét a szakember.
Hat hónapot adott a bíróság a labdázók elbontására, a határidőt pedig az ítélet kézhezvételétől kell számítani. Ha megkapjuk az ítéletet, a Kúriához fogunk fordulni felülvizsgálatra, amelyben kérjük az ítélet felfüggesztését
– mondta Ferenczi Norbert, a ceglédi önkormányzat ügyrendi és jogi bizottságának fideszes tagja. Az is kiderült, aláírásgyűjtés folyik a városban a pályák megmaradását kérve. Ha elegendő aláírás összegyűlik, azt beadják az alapvető jogok biztosának, hogy vigye az Alkotmánybíróság elé azt a miniszteri rendeletet, amely alapján elrendelték a két játszótéri focipálya elbontását.