„Akkumulátorgyárak helyett emberközpontú gazdaság” – ezzel a címmel rendezett konferenciát a Holnap Magyarországa Egyesület és a Momentum Mozgalom. Donáth Anna beszédében elmondta, a mai egy konferenciasorozat első állomása. Az EP-képviselő azt is kifejtette, hogy milyen elképzeléseik vannak a munkaalapú gazdaság helyett.
Donáth Anna március végén jelentette be, hogy a civilek és pártok szövetségének erősítésére létrehozta a Holnap Magyarországa Egyesületet.
„Azért vagyunk itt, hogy beszéljünk a közös ügyeinkről, amire mostanában sajnos kevés lehetőség van” – nyitotta az eseményt Bedő Dávid. A Momentum országgyűlési képviselője úgy látja, korábban a gazdasági növekedés „két külső szerencsefaktor együttállásának” volt köszönhető, az egyik a nyugati tőke és támogatás, a másik a keleti olcsó energia, ezek elapadásával viszont láthatóvá váltak a gyengeségek.
A politikus rámutatott, „az országba települő cégeket az alacsony bérek és a laza szabályok vonzzák, alig kerültünk közelebb Európához, több mutatóban is az EU sereghajtói között vagyunk. A munkaalapú gazdaság eredménye, hogy bár munka van, az többnyire rossz minőségű, és alacsony fizetést biztosít”.
Bedő Dávid szerint az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, valamint az állami adminisztráció alacsony minősége nemcsak az életszínvonalat, hanem a gazdaságot is visszafogja, „kiszámíthatatlan a jogalkotás, a források és lehetőségek érdekkörök mentén történő elosztása szintén alacsony gazdasági hatékonyságot eredményez”.
A képviselő úgy véli, az állam pont ott avatkozik be, ahol nem kellene, és „ott teljesít kritikán alul, ahol igazán feladata lenne”. Bedő Dávid az akkumulátorgyár-nagyhatalmi stratégiát zsákutcának nevezte, de nem önmagában az akkumulátorgyárakkal van a probléma, hanem a kontextussal, „a laza környezetvédelmi és munkaerő-védelmi szabályokkal, a víz- és áramfelhasználással, a K+F hiányával, a kolosszális adófizetői támogatással, a lakosok véleményének figyelmen kívül hagyásával”.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, a Holnap Magyarországa Egyesület elnöke azzal nyitotta beszédét, hogy régóta várt első lépés a mai alkalom. Külön üdvözölte a konferencia későbbi szakaszában előadó Surányi György közgazdászt, korábbi jegybankelnököt, Győrffy Dóra közgazdászt, egyetemi tanárt, valamint Bojár Gábor üzletembert, Graphisoft-alapítót. A politikus hangsúlyozta: fontos, hogy az egyesület céljául tűzte ki: szakértők, értelmiségiek, hétköznapi emberek és politikusok gondolkodjanak együtt arról, hogy milyen Magyarországon szeretnének élni.
A konferenciasorozat első témája a gazdaság, Donáth Anna erről úgy fogalmazott: „A gazdaság egyszerre alapja az egyéni megélhetésnek és a közszolgáltatásoknak. Ha jól működő gazdaság van, az emberek jól élnek, magas színvonalú, jó minőségű az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, és biztonságot adó szociális védőháló van. Egy jó gazdasági modell az alapja a magas életminőségnek”.
Donáth Anna úgy látja, a kormány gazdasági modellje nem alkalmas a magas életszínvonal biztosítására.
A 40 százalékos élelmiszer-infláció mellett a legtöbb családnak tényleg az a problémája, hogy hogyan jön ki a hónap végére. Ez már nem demagóg politikai mondás, hanem ténykérdés.
Az ellenzéki politikus azt elismerte, hogy a kormány modellje munkát tényleg biztosít, „csak jólétet, megélhetést nem. A munkaalapú gazdaság vezetett óta, hogy mára Európa szegényháza vagyunk”. Az EP-képviselő jelezte, nemcsak azokról van szó, akik mélyszegénységben vagy a szegénységi küszöb környékén élnek, hanem egyre inkább a középosztályról, „a magyar középosztály Európa egyik legszegényebb középosztálya”.
Donáth Anna a közszolgáltatások színvonaláról megjegyezte, az állam részben nem termel annyi pénzt, részben a kormány gazdaságpolitikájának „szándékolt eleme, hogy nem hajlandó eleget költeni a közszolgáltatásokra”, például az oktatásra és az egészségügyre, „a magyar ember kétszer adózik”, először a munka után, másodszor akkor, amikor kénytelen a magánszektorhoz fordulni.
Az akkumulátorgyár-nagyhatalom vízió tökéletes szimbólumává vált annak a Magyarországnak, amiben a kormány élni szeretne. Alacsony hozzáadott értékű, gyakran nem magyarokat foglalkoztató, nagyrészt külföldi beszállítókkal dolgozó gyárakról van szó. Nemhogy nem segítenek ezek a gyárak a gazdaság felzárkóztatásában, hanem bebetonozzák az Európa szegény összeszerelő üzeme státuszt
– hangsúlyozta Donáth Anna, hozzátéve: el kell kezdeni gondolkodni azon, hogy „oké, ez nem jó, de mi az alternatíva? A munkaalapú gazdaság helyett milyen gazdasági modell az, ami a jövő gazdaságának az alapja?”.
A politikus szerint csak annak a gazdasági modellnek van értelme, amelynek középpontjában az egyén áll, „a nemzet mint közösség akkor működik jól, ha az azt alkotó egyének meg vannak becsülve”, ezért hívják emberközpontú gazdaságnak az alternatívájukat. Ennek létrehozásához két alapvető elemet jelölt meg:
Donáth Anna az állam feladatai közé sorolta, hogy olyan külföldi cégeket vonzzon be az ország, amelyek nemcsak képesek, hanem hajlandók is európai bért biztosítani, ehhez szerinte egyebek mellett kiszámítható üzleti környezetre, alacsony korrupciós kockázatra és vállalkozásbarát állami szolgáltatásokra van szükség. Az EP-képviselő magas hozzáadott értéket előállító cégekről beszélt, „ezeknek nem okoz gondot a magasabb bérköltség kifizetése, mert cserébe magasan képzett munkaerőt kapnak”. Az elképzelésük egy olyan rendszer, amely a külföldről érkező befektetések támogatásának feltételéül szabja a magas bér biztosítását.
Szintén az állam feladatai közé sorolta a magyar kis- és középvállalkozások aktív támogatását, „a magyar kkv-k már most is nagy lemaradásban vannak termelékenységben az európai versenytársaikhoz képest”. Donáth Anna ennek okául két pontot nevezett meg: nagyrészt alacsony hozzáadott értékű tevékenységet végeznek, és nem elég hatékonyan működnek. Az utóbbit illetően úgy gondolja, „súlyos szerepe van az államnak, mert felesleges bürokráciával és elképesztően magas adóterhekkel nehezítik a kkv-szektor mindennapjait”. Donáth Anna a lemaradás további tényezőiként nevezte meg a digitális fejlettség hiányát és a menedzsmentfolyamatokban megmutatkozó hiányosságokat.
„Az állam feladata, hogy ösztönözze a magyar kkv-kat a magas hozzáadott értékű, exportképes tevékenységre, és segítse őket az exportpiacok felkutatásában” – emelte ki Donáth Anna, megjegyezve, hogy ehhez a vállalkozások részéről is bátorságra van szükség. „Erősítsük meg őket, higgye el ez a szektor, hogy képesek felvenni a versenyt európai versenytársaikkal”, ráadásul már most is vannak olyan Magyarországról indult példák, amelyek világszínvonalú szolgáltatást nyújtanak.
Az emberközpontú gazdaság másik alapkritériuma, hogy az állami bevételeket visszaforgassák az egyénbe, hogy mindannyiunk élete jobb legyen, az állam ne spóroljon a közszolgáltatásokon
– folytatta Donáth Anna, idesorolva a magas színvonalú, esélyteremtő oktatást, a modern, egészséget megóvó, preventív egészségügyet, a biztonságot adó szociális védőhálót, valamint a fejlett infrastruktúrát, „ezek nemcsak az egyénnek kedveznek, hanem visszahatnak a gazdaságra. A jól fizető cégek akkor jönnek Magyarországra, ha a közszolgáltatások jó minőségűek”.
Donáth Anna visszatérésével és a Momentum helyzetével itt foglalkoztunk bővebben.
(Borítókép: Donáth Anna. Fotó: Kaszás Tamás / Index)