A kormány március elején tette közzé a státusztörvény tervezetét, mely alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. 

Július 15-ig is tarthat a tanév

A nevelőtestületet, a diákokat és a szülőket érintő legfontosabb módosítások az alábbiak:

• A nevelőtestületek elvesztenék döntési jogkörüket a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv ügyében. Ezeket az igazgató fogadná el – a fenntartó jóváhagyásával. A nevelőtestületi jogkör egyedül a házirend vonatkozásában maradna meg.
• A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, most legfeljebb 180 nap. A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani, ha ezt április 30-ig bejelenti.
• Jogszerű sztrájk esetén „ha a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti és meg is szüntetheti. Megteheti ezt akár tanév közben is. Felsőoktatási intézmény által fenntartott iskola esetén ezt a jogot nem az egyetem, hanem közvetlenül a miniszter gyakorolja.
• Elhúzódó sztrájk esetén a köznevelési intézményben az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi tanulócsoportra megállapított maximális létszám meghaladható, év közben a tantárgyfelosztás és az órarend módosítható, valamint a kötelező helyiség- és eszközjegyzék sincs kőbe vésve, ez esetben elegendő, ha az iskola az alapfeltételek felét biztosítja.

A napi munkaidő akár tizenkét óra is lehet

A törvénytervezet lényegi eleme, hogy a jövőben nem közalkalmazotti, hanem „köznevelési foglalkoztatotti” jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. Munkajogi szempontból a gyakorlatban ez az alábbiakat jelentené:

• Tankerületi iskolákban a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató javaslata alapján a tankerületi központ vezetője gyakorolja.
• A tankerületi központ vezetője határozza meg a munkavégzés helyét, valamint – ha a munkavégzés helyeként több, a tankerület fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra – a munkaidőnek az egyes iskolák közötti megosztását.
• A közalkalmazotti törvényben szabályozott felmentési idő maximum nyolc hónapról hatvan napra csökkenne.
• A negyven év jogosultsági idő alapján történő felmentéskor az érintett munkavállaló nem határozhatna a jogviszony megszüntetésének kezdetéről. „A munkáltató, ha a nevelési, oktatási feladatok megszervezése indokolja, a felmentési idő végét úgy határozhatja meg, hogy az a tanítási év vagy a tanítási félév vagy a nevelési év végére essen” – olvasható a tervezetben.
• A jubileumi jutalom helyébe a „foglalkoztatotti jutalom” lépne, amely nem a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után járna, hanem a szakmai gyakorlat alapján.
• Az új szabályozás értelmében nőne az alapszabadság, 50 munkanapból 15 ugyanakkor „az intézmény működési körébe tartozó feladatokra” is igénybe vehető. A pedagógus szabadságát iskolai szünetekben kell kiadni, de a munkáltató dönthet úgy, hogy szabadság helyett szünetekben inkább berendeli a dolgozót, az eddig is ismert indokok (pl. táboroztatás) mellett „tanítási, nevelési feltételek, eszközök biztosításával, rendezésével kapcsolatos okból” is.
• A próbaidő a maximális 4 hónap helyett akár 6 hónap is lehetne. A közalkalmazotti lemondási idő, ami A munka törvénykönyve szerinti, munkavállaló által történő felmondásnak felel meg, két hónap helyett akár hat hónap is lehet.
• Bevezetik a vándortanár fogalmát: ez az a pedagógus volna, aki a tankerületi központtal heti legalább húszórás időtartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, és mellette más, a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben megbízási szerződéssel óraadó.
• 55-ről a 60. életévre nő a továbbképzési kötelezettség időtartama. A pedagógus a kötelező továbbképzés keretében akár új szak elvégzésére is kötelezhető.
• A napi munkaidő akár tizenkét óra is lehet, a heti munkaidő negyvennyolc óra, amelybe a beosztás szerinti rendes és a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani.
• Az üres álláshelyre nem lenne kötelező pályázatot kiírni.
• Ha a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben vagy végrehajtási rendeletben kötött munkaidőben tanórát vagy egyéb foglalkozást rendelnek el, az nem minősül a munkaidő-beosztás módosításának. A szakszervezetek úgy vélik, hogy ha ez a szabály hatályba lép, akkor többé nem lehet a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítést kifizetni. Ugyancsak az eseti helyettesítésekhez köthető változás lehet, hogy az óraszámokat az egyes tanítási hetek között havi szinten átcsoportosíthatják.
• Visszatérne a fegyelmi eljárás, akár a havi illetmény hat hónapra szóló, 20 százalékos csökkentésével.
• A heti 8 óra kötetlen munkaidő helyett belépne az ún. szabad felhasználású munkaidő, ám azt az intézményvezető írná elő, hogy a 32 órából mennyit kell az intézményben tölteni. „Mérlegelési jogkörében” a szabad felhasználású rész munkahelyen töltését is elrendelheti.
• A szakszervezetek minimálisan ugyan, de pozitívumként értékelik, hogy visszajön az óvodában az átfedési idő, amit évekkel ezelőtt kivezettek, és jár érte díjazás is.
• Szintén pozitívum, hogy szabályozná a törvény a munkaidőben más tanulócsoport tanításának díjazását is.
• Illetve a sztrájkbizottság egy régi követelése is teljesülne, a státusztörvény kimondja ugyanis, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztens legfeljebb heti harmincöt órát köteles a tanuló- és gyermekcsoportban ellátandó feladatokkal tölteni.
• A tervezet alapján szakképzettség nélküli foglalkoztatás nemcsak nyelvvizsga hiányában, hanem ki nem adott diploma esetén lehetséges.

Csak akkor tárgyal a kormány, ha…

Az új szabályozás a teljes foglalkoztatotti kör 10 százalékához köti a szakszervezetek reprezentativitási küszöbét. Ha ezt a küszöböt egy érdekképviseleti csoport nem éri el, országos és fenntartói szinten sem kötelező a velük való egyeztetés. Emellett a munkaidő-kedvezmény igénybevételének is 10 százalékos szervezettség lenne a feltétele, a felhasználás előzetes bejelentési határidejét pedig 5 napról 10 napra növelnék.

Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón egyértelműen kijelentette, hogy jelenleg olyan kevesen tagjai a szakszervezeteknek, hogy nem minősülnek reprezentatívnak, a Belügyminisztérium mégis konstruktív tárgyalásokat folytat velük. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nyomatékosította azt is, hogy a státusztörvénynek még nincs meg a végleges változata, a szóban forgó szabályozás egyelőre csak egy tervezet. A politikus kijelentette továbbá azt is, hogy álláspontjuk szerint a módosítások előnyös helyzetbe hozzák a pedagógusokat és a diákokat. 

Tiltakozáscunami indult

Gulyás Gergely kijelentésével összhangban a közzétett dokumentumok egyikében azt írják, hogy az új szabályozás lehetőséget ad a tanárok „anyagi és erkölcsi elismerésére”, valamint hozzájárul „a munkavégzés és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítéséhez”.

Az általános indoklásban továbbá az is szerepel, hogy a törvénytervezet megteremti a illetményemelésnek, a kiemelt bérfejlesztésének és a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok többletjuttatásának munkajogi feltételeit.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben ugyanakkor azt írta, hogy az uniós pénzek lehívásának nem feltétele a státusztörvény bevezetése, érzésük szerint a kormány a béremelést mégis az új jogálláshoz kívánja igazítani.

Nem ez az egyetlen, amit aggályosnak tart az érdekvédelmi csoport, a helyzet súlyosságát úgy foglalták össze, hogy a tervezetet „18-as karikával kellene jelezni”. Megjegyzésüket azzal indokolták, hogy a szakma vonzerejét erősen csökkenti, ha olyan munkajogi szabályok lépnek életbe a közoktatásban, amelyek 

Emellett úgy vélik, hogy a módosítás tovább növelné a munkaterheket, és felszámolná az autonómia maradékát is, aminek következtében a szakmából „azok is menekülni fognak, akik eddig ezt nem tervezték”.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete márciusban egyéni népszavazási kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához, Gosztonyi Gábor alelnök az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a státusztrövény miatt döntöttek így.

Mindeközben az aHang petíciót indított, a felületen már több mint 4500-an jelezték, hogy távoznának abban az esetben, ha az új jogállást bevezetnék. Emellett egy nyilatkozat is megjelent a szabályozás ellen, a dokumentumot az Orbán-kormány korábbi politikusai is aláírták. 

Ahogy arról szintén írtunk, legutóbb április 12-én egyeztettek a döntéshozók a tanárok képviselőivel az oktatást érintő aktuális kérdésekről, így a státusztörvényről is. A következő tárgyalás április 21-én lesz, de nemrég az is eldőlt, hogy április 24-én újabb munkabeszüntetés lesz az intézményekben.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)