Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője a Szabad Európának adott interjújában kifejtette, hogy az orvosi kamara akciójának ellenére jól startolt az új ügyeleti rendszer, és azt is elárulta, hogy a mentőszolgálat alapító okiratában foglalt kapacitás rendelkezésre áll.
Az Országgyűlés 2022 decemberében fogadta el azt a törvénycsomagot, amely az alapellátás átalakítását is lehetővé tette. Sok egyéb változás mellett az ügyelet megszervezése immár az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladata, az ország fokozatosan áll át az új ellátási formára.
A sort Hajdú-Bihar vármegye kezdte, majd márciusban Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élesedett a rendszer. Április 1-től negyedikként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye csatlakozott. Május 1-jével Komárom-Esztergom és Békés vármegye is átáll az új ügyeleti rendszerre.
A Szabad Európa korábban készített egy riportot, amelyből kiderült, hogy nincs meg a működtetéshez megfelelő háziorvosi létszám, és hiány van a mentődolgozókból is. Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője a lapnak cáfolta ezt az állítást, és azt mondta, az orvosi kamara akciójának ellenére jól startolt az új felállás.
Győrfi Pál szerint az új ügyeleti rendszer előnye, hogy átláthatóan működik, és a műkődés valamennyi elemét folyamatosan figyelik és elemzik, február elseje óta ez több mint 10 ezer beteg adatait jelenti. Az eddigi tapasztalatok jók, az ügyeleti telefonszámot aktívan használják, és nem történtek fennakadások. Mint mondta, az egységes ügyeleti rendszer azért is ideális, mert nem számítanak a járási vagy vármegye határok, és ha szükséges, az ügyeleti autót házhoz küldik a beteghez, hogy ne neki kelljen nekivágni az éjszakának.
Győrfi Pál kifejtette, sok ellenérv fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogja bírni a mentőszolgálat ezt a terhelést, hiszen országosan rengeteg munkájuk van, így nem lehet „pazarlóan” bánni az erőforrásokkal.
Az új ügyeleti ellátás nem a mentőellátás rovására fog menni. Nem ugyanazokkal az autókkal, emberekkel fogjuk az ügyeletet is csinálni, mint a mentőellátást, hanem erre fölépítünk egy külön rendszert. És számítunk azokra is, akik eddig is az ügyeletben dolgoztak. Az OMSZ dolgozói is vállalhatnak ebben szerepet önkéntesen, és természetesen pluszjövedelemért
– fogalmazott.
Az OMSZ kommunikációs vezetője közölte, a mentőszolgálat alapító okiratában foglalt kapacitás rendelkezésre áll, tehát nincsen létszámhiány. Elmondta: ha a munkaerőpiacot nézzük általában, akkor lehet látni a területi különbözőségeket, és azt is, hogy például a fővárosban nehezebb gépkocsivezetőt találni. Ugyanakkor az OMSZ-nél van hozzáadott érték: sokan elmehetnének kamionsofőrnek, de mégis a mentőszolgálathoz mennek dolgozni, pusztán azért, mert ez nekik kihívást jelent, és azonosulni tudnak a feladattal – magyarázta.
Kiemelte, hogy a szakembereket évről évre képzik ki, és munkaerő szempontjából az OMSZ-nél stabil a helyzet. Az ügyeleti ellátáshoz komoly szakembermennyiségre van szükség, ám
az új rendszerben kevesebb a telephelyek száma, mint a korábbiban, így gyakorlatilag fölszabadult erőforrás.
Őket a mentőszolgálat boldogan várja – tette hozzá.
Győrfi Pál a Szabad Európának elmondta azt is, hogy inkább az orvosok csatlakozásával küszködnek, ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „mindenki tudja, hogy nem csak szakmai szempontok érvényesültek”. Közölte, az OMSZ célja ezt a rendszert jól működtetni.
Úgy véli, ez a probléma is megoldódni látszik, hiszen mindenhol bőven száz fölött van a csatlakozott háziorvosok és házi gyermekorvosok száma. A regionális vezetők szerint így gond nélkül ki tudják állítani az ügyeleti sorokat. Hozzátette: az új rendszer jobb feltételeket, egységes szakmaiságot, egységes protokollokat, és jobb finanszírozást biztosít.
Az alapellátást érintő változásokról korábban az Index szájbarágót is készített, ezt idekattintva érheti el.
(Borítókép: Győrfi Pál 2020-ban. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)