Gőtemonitorozás közben véletlenül az év halát, a lápi pócot fogták ki a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai.
Közleményükben azt írták, hogy Szakmár külterületén, egy lápos területen – amely az Ökördi–erdőtelki–keceli lápok Natura 2000-terület része – elhelyezett csapdában bukkantak rá egy lápi pócra.
Mivel a lápi póc állománya rohamosan csökken, amin az elmúlt aszályos évek csak tovább rontottak, ezért egyáltalán nem bántuk, hogy gőte helyett pócra bukkantunk
– írták arról a fajról, amelyet még 2023 elején választottak az év halának.
A lápi póc (Umbra krameri) a Duna vízrendszerében kialakult őshonos és egyben bennszülött halfajunk, melyet élőhelyeinek nagymértékű eltűnése és egy inváziós ázsiai halfaj, az amurgéb is fenyeget.
A folyószabályozások és -lecsapolások előtt még olyan sok volt belőle, hogy a gazdák takarmányként etették a disznókkal és a baromfikkal ezt az apró, 10 cm-nél csak ritkán nagyobbra növő halat.
Ma viszont a Kárpát-medencén kívül már csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él.
Mocsarakban, lápokban, tőzeges tavakban, vízi növényzettel gazdagon benőtt kubikokban és holtágakban, csatornákban fordul elő, de lassú áramlású kisvízfolyásokban is megtalálhatóak kisebb állományai. Tudományos nevében az „Umbra” jelentése árnyékos, sötét – ez utal kedvelt élőhelyei jellegére.
Állományai évek óta csökkenő tendenciát mutatnak. Egyik fő veszélyeztető tényezője az élőhelyei eltűnése, mivel a nagy vízrendezési munkálatok, a folyószabályozások és -lecsapolások következtében számtalan élőhelye megszűnt. Másik veszélyeztető tényezője egy Ázsiából érkezett inváziós halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii), amely ugyanazt az élőhelyet kedveli, mint a lápi póc, de jobban alkalmazkodik a környezeti változásokhoz: megeszi a pócivadékokat, és a táplálékban sem olyan válogatós. Mindezeken túl a vízszennyezésre is érzékeny a faj.
A lápi póc Magyarországon fokozottan védett – természetvédelmi értéke 250 000 Ft, továbbá az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében is szereplő Natura 2000-faj. Legjelentősebb hazai állományait a Kiskunságban (pl. izsáki Kolon-tó, császártöltési Vörös-mocsár, kiskőrösi Kis- és Nagy-Csukás-tó, ásotthalomi tőzegbányató), a Hanságban, a Kis-Balaton térségében, valamint a Tisza mentén találjuk. A lápi póc megmaradt állományainak és azok élőhelyének védelme kiemelten fontos, hogy ez a különleges faj még sokáig tagja maradhasson a hazai halfaunának – írták a nemzeti park oldalán.