Ferenc pápa 2021. szeptemberi látogatása után úgy érezte, több időt akar tölteni a magyarokkal – mondta Matteo Bruni szentszéki szóvivő, aki az egyházfő április 28–30-i újabb látogatásának főbb témáit ismertette egy Vatikánban tartott sajtótájékoztatón pénteken.
Az MTI szerint a szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa 2021 szeptemberében részt vett az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) budapesti zárómiséjén, és a Vatikánba tartó visszaúton az őt kísérő újságíróknak azt mondta: szívesen visszatérne Magyarországra azért, hogy „több időt szenteljen a magyaroknak”.
A mostani magyarországi látogatás ennek az ígéretnek a teljesítése – hangsúlyozta a szentszéki szóvivő.
Matteo Bruni arra is kitért, hogy Ferenc pápa 41. külföldi látogatása lesz a magyarországi a 2013-as megválasztása óta, és az utazások hatvan országot érintettek.
Ferenc pápa és kísérete a római Leonardo Da Vinci fiumicinói repülőtérről indul, és Horvátországon keresztül repül Magyarországra. Az egyházfő összesen hat beszédet fog tartani Magyarországon, mindegyiket olasz nyelven. A felszólalások és homíliák tervezett témáiról Matteo Bruni elmondta, hogy az egyházfő már 2021-es látogatásakor szólt a kommunista diktatúra időszakában életüket áldozó és szolgálatukban ellehetetlenített papokról és a hitük gyakorlásáért üldözött hívőkről.
Bruni megjegyezte: az akkori rendszer a Vatikán és a magyar egyház közötti kapcsolattartást is igyekezett megakadályozni. A magyar katolikus egyház hite, szenvedése és ellenállása példaképének a szóvivő Mindszenty József bíborost nevezte, emlékeztetve, hogy Ferenc pápa 2019-ben tiszteletre méltónak nyilvánította, vagyis jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten szolgája Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket.
A magyarországi látogatás témái között szerepel a zsidók második világháborús deportálása is, és azok a személyek, akik részt vettek az emberek mentésében (közülük Angelo Rotta apostoli nunciust és Giorgio Perlascát említette név szerint a szóvivő). Matteo Bruni hangoztatta továbbá, hogy az apostoli út gazdag lesz a magyar egyházi élet, politika és társadalom képviselőivel tartott találkozókban.
A szentszéki szóvivő köszönetet mondott a magyar kormánynak, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy minél többen tudjanak részt venni a nyilvános programokon Magyarország többi részéről és a környező országokból is. Utalt arra is, hogy a látogatás rendkívüli liturgiai időszakra esik a húsvét utáni hetekben, így
az út üzenete a jövőről, a reményről, a nyitottságról, a bizalomról szól a keresztények számára a jelenlegi nehéz korszakban.
Néhány száz kilométerre leszünk Ukrajnától – tette hozzá ezután Matteo Bruni, aki nem zárta ki, hogy Ferenc pápa a békéért is felemeli szavát beszédeiben.
A szentszéki sajtóközpont vezetője a Duna és a hidak városának nevezte Budapestet: ezzel kapcsolatban kijelentette: Ferenc pápa a múltban elismeréssel szólt arról a figyelemről, melyet a magyar kormány fordít a nagy kihívást képviselő környezetvédelem témájának. Bruni úgy vélte, a budapesti hidak az európai népek közötti kapcsolatokra is utalnak, és Ferenc pápa Budapestről intézhet üzenetet a „népek Európája” felé az eredeti európai szellemiség felébresztésére, ami szintén aktuális kihívásnak számít. Magyarország a szentek országa – jelentette ki végül a szóvivő többek között Szent Mártont, Szent Istvánt és Szent Erzsébetet említve.