Mint korábban megírtuk, az Országgyűlés április 11-én 118 igennel, 23 ellenszavazat és 24 tartózkodás mellett elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt, amely bevezeti hazánkban a belső visszaélés-bejelentési rendszert.

Az igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy hatékony, bizalmas és biztonságos csatornát biztosítsanak a feltárt jogsértések kivizsgálására, egyúttal védjék a bejelentőket az esetleges retorziókkal szemben.

A bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet pontosan azért fogadták el, hogy a visszaélésekről sokszor első kézben értesülő személyek bátran fel merjék tárni az általuk tapasztalt visszaéléseket – nyilatkozta Kopasz János, a Taylor Wessing Budapest ügyvédje.

Az államfőnek nem tetszett, amit a Sándor-palotában olvasott

Novák Katalin április 16-án vette kézhez a törvényt a Sándor-palotában. A Kövér Lászlónak címzett levelében azt írta, az irányelv célja érthető, az eszközei ugyanakkor joggal vitathatók, „hiszen a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”.

„Az uniós szabályozás kötelező átültetését megvalósító törvény rendszerében idegen test a III. fejezet, amely a címe alapján az Alaptörvényben foglalt, alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérését célozná. E fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik” – jegyezte meg.

Az államfő a visszaélés-bejelentési rendszerre is kitért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bejelentett magatartás jogellenesnek minősítése előtt meg kell vizsgálni, hogy az összhangban áll-e a véleménynyilvánítás – szintén az Alaptörvényben biztosított – szabadságával.

Kérem a tisztelt Országgyűlést az észrevételeim szíves megfontolására, illetve arra, hogy a törvényt a III. Fejezetben foglalt rendelkezések nélkül fogadja el újra

– zárta levelét Novák Katalin.