Hétfő reggel újabb sztrájk indult az oktatási intézményekben. A munkabeszüntetésben részt vevő pedagógusok a bérek emelésén és a munkaterhek csökkentésén túl ezúttal a státusztörvény veszélyeire igyekeznek felhívni a figyelmet. A változást szorgalmazók délutánra egy tüntetést is szerveztek a Belügyminisztérium elé.
Már több mint egy éve folyamatosak a tiltakozások a hazai iskolákban. Míg korábban a tanárok elsősorban a magasabb bérekért, a terhek csökkentéséért és a sztrájkjog helyreállításáért küzdöttek, a követelések sora új elemmel bővült, a pedagógustársadalom most már a státusztörvény-tervezet elengedését – vagy minimum új alapokra helyezését – is kéri.
Mint ismert, az új jogállás alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését, melynek eredményeként
A szakszervezetek jelzése szerint az új szabályok a gyakorlatban tovább növelnék a munkaterheket, és az autonómia maradékát is felszámolnák, valamint fokoznák a már egyébként is kritikusnak mondható elvándorlást. Az aHang oldalán már több mint 4600 pedagógus jelezte, hogy távozik, ha bevezetik a státusztörvényt.
A kormány ugyanakkor eltökéltnek látszik abban, hogy bevezeti a mindenki – így a pedagógusok, nevelést, oktatást közvetlenül segítők, a szülők és a diákok – számára egyaránt rendkívül hátrányos, új jogállási törvényt. A szakképzésben dolgozókat pedig most alázzák az ott bevezetett teljesítményértékeléssel kapcsolatos egyenkénti „elbeszélgetéseken”. Itt az ideje ezért egy új, egységes, országos sztrájknap szervezésének, ami az eddigiektől némiképpen el fog térni
– olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkfelhívásában.
Ahogy arról szintén írtunk, a döntéshozók úgy vélik, a státusztörvény a pedagógusokat és a diákokat is előnyös helyzetbe hozza, amellett, hogy lehetőséget ad a tanárok „anyagi és erkölcsi elismerésére”, hozzájárul „a munkavégzés és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítéséhez” is.
A köznevelési intézményekben továbbra is be kell tartani a sztrájktörvényt, ami azt jelenti, hogy a munkabeszüntetés alatt a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályok esetén azok 100 százalékát meg kell tartani.
A szakképzésben ugyanakkor nincs ilyen előírás, így a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó intézmények oktatói hagyományos keretek között sztrájkolhatnak, igény esetén csak felügyeletet kötelesek biztosítani.
A Szülői Hang még korábban összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a munkabeszüntetést támogató családok számára. A szülői szervezet az alábbiakra hívta fel a figyelmet:
A sztrájknap reggelén diákok, tanárok, szülők vonultak a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium elé, ahol egy néma demonstrációt tartottak. A résztvevők molinókkal, zászlókkal üzentek a döntéshozóknak, tábláikon többek között olyan üzenetek voltak, minthogy:
Az eseményt a PDSZ élőben közvetítette, a videóból kiderült, hogy a helyszínen rendőrök is megjelentek, akik amellett, hogy igazoltatták a demonstrálókat, tájékoztatták őket arról, hogy miután az akciót nem jelentették be előre, a kiállást utólag még jogellenesnek nyilváníthatják.
„Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!” – a tiltakozók ezzel a címmel egy tüntetést is hirdettek a fővárosba. A gyülekező 16 órakor kezdődik a Kálvin téren, majd a résztvevők 17 órától a Belügyminisztérium felé veszik az irányt a Kecskeméti utca – Egyetem tér – Károlyi utca – Ferenciek tere – Kígyó utca – Piarista utca – Március 15. tér – Apáczai Csere János utca – Vigadó – Eötvös tér – Széchenyi István tér útvonalon át.
„Elegünk van az egyre növekvő állami elnyomásból! Mondjunk nemet a státusztörvényre, álljunk ki az igazságért! Csak együtt, közös erővel tudjuk ezt megtenni!” – olvasható az esemény leírásában.
(Borítókép: Szabadságmenet-tüntetés 2023. március 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)