A Belügyminisztérium (BM) 2023. júliustól egységesen 18 százalékos alapbéremelést javasol az ápolóknak, és emelni javasolja az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók bérét is. Állításuk szerint az erről szóló rendelettervezetet a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátja.
A belügyi tárca az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében emlékeztetett: a kormány tavaly év végén jelentette be, hogy az orosz–ukrán háború és „az Európai Unió okozta szankciós gazdasági nehézségek ellenére is” folytatni kívánja az egészségügyi ágazatban a béremelést.
A 2022. januári egészségügyi szakdolgozói béremelés után 2023 júliusától újabb alapbéremelésre számíthatnak az ápolók és az egészségügy nem gyógyító (többi között gazdasági, műszaki, pénzügy-számviteli) területein dolgozók – írták.
A szakmai egyeztetéseket követően az ápolói alapbéremelés javasolt mértéke egységesen 18 százalék.
Közölték: az erről szóló rendelettervezetet a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátja, emellett a szakmai egyeztetések is folytatódnak. A kormány döntése 2023 májusában várható.
A kormány a háború okozta rendkívüli kiadások ellenére 50 milliárd forintot különített el az ápolók és az egészségügyben dolgozók idei alapbéremelésére. A 2022. decemberi kormánydöntés azt is tartalmazza, hogy az alapbéremelés 2024 márciusában folytatódni fog, mértékéről később döntenek – áll a kommünikében.
Azt írták, hogy a BM javaslata szerint a júliusi ápolói alapbéremelés mintegy 84 ezer egészségügyi szakdolgozót érint. Az ápolói béremelésre idén 41,5 milliárd forintot fordít a kormány.
Úgy folytatták: az egészségügy nem gyógyító területein dolgozó több mint 24 ezer ember béremelésére a kormány idén 8,4 milliárd forintot biztosít. A tárca emlékeztetett arra, hogy az orvosok bére is emelkedett január 1-jével.
Végrehajtotta a kormány a Magyar Orvosi Kamarával korábban megkötött béremelési megállapodás utolsó lépését is: az orvosoknak ez év elejétől újabb 11 százalékkal emelkedett a bére – fűzték hozzá.
Óvatos becslések szerint 15 százalékos ápolóhiánnyal küzd a magyar egészségügy – jelentette ki az Index megkeresésére februárban Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke. Mint mondta: ha az alapellátást nem számoljuk, akkor mintegy 70-75 ezren vannak jelenleg a pályán, de szükség lenne még további 7-10 ezer munkavállalóra.
Áprilisban pedig a Magyar Kórházszövetség állásfoglalásában, amit a Tapolcán ezer fő részvételével rendezett XXXV. kongresszusukon fogadtak el, olvasható, hogy szeretnék, ha az ápolóknak méltó bér és megbecsültség járna a munkájukért.
Korábban megírtuk, a tervek szerint 2024-től átlagosan 50 százalékos béremelésre számíthat az ágazat. A szakdolgozói kamara nem ért egyet a jelenlegi emelés mértékével. Ugyanis legalább 29 százalékos emelést szeretnének elérni, vagy azt, hogy a 18 százalékos emelést januárig visszamenőleg kifizessék nekik.