A bejelentett és a jogellenes gyűlésekkel kapcsolatos eljárásokról adott tájékoztatást a a rendőrség a május 3-ai eseményekhez kapcsolódóan.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a gyülekezési jog rendkívül széles körű alkotmányos alapjog, de nem korlátok nélküli. A demonstrációk résztvevői nem veszélyeztethetik a közrendet, közbiztonságot, vagy mások jogait, szabadságát, és ha a rendőrség ilyet tapasztal, fel kell lépnie a rend helyreállításáért – mondta Gömbös Sándor dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hivatalának vezetője egy keddi háttérbeszélgetésen az MTI beszámolója szerint.
Hozzátette azt is, hogy
csak a békés, fegyvertelen gyülekezés joga részesül alkotmányos védelemben, aki felfegyverkezve, arcot eltakarva vesz részt egy gyűlésen, bűncselekményt követ el.
A gyülekezés szervezője az, aki bejelenti a rendezvényt előzetesen, hogy a rendőrség felkészülhessen a feladatai ellátására. A szervező befolyással van a rendezvény menetére, ezenfelül a gyűlésen a rend fenntartása elsődlegesen az ő feladata.
Ugyanakkor a rendezvény résztvevőinek is kötelezettségeik vannak, így például kötelesek követni a szervező és a rendezők rendfenntartásra irányuló utasításait. A gyűlés szervezőinek, résztvevőinek és a rendőrségnek együtt kell működnie bejelentett és be nem jelentett gyűlések esetén is – mondta.
A demonstráció résztvevői nem követhetnek el jogszerűtlen cselekményt, például nem bánthatnak senkit, nem rongálhatnak vagyontárgyat. Amennyiben ezt megteszik, szembe kell nézniük a következményekkel.
Ha a gyülekezés békés jellege megszűnik, és ez mindenki számára nyilvánvalóvá válik, akkor mindenkinek kötelessége a gyűlést elhagyni, a szervezőnek pedig törekednie kell a jogszerű állapot helyreállítására. Amennyiben ezt nem teszi meg, a rendőrség lép fel ennek érdekében – tette hozzá.
A Karmelita kolostornál történtekkel kapcsolatban a rendőrség elmondta:
a nem bejelentett gyülekezés békés jellege megszűnt, amikor a demonstrálók elbontották az építési terület kerítését.
Gömbös Sándor hangsúlyozta, a rendőri intézkedésnek mindenki köteles alávetni magát, így ha valaki a rendőri felszólítás után is a jogszerűtlen tömegben marad, számolnia kell azzal, hogy ha a rendőrség megkezdi a jogszerű intézkedését, a rend helyreállítását, akkor a rendőrség nem lesz képes és nem is köteles az egyéni felelősségét vizsgálni.
Még abban az esetben sem válik jogszerűtlenné a rendőri intézkedés, ha később az érintett felelősséget nem állapítják meg – emelte ki.
Kitért arra is, hogy a rendőrség többi között a helyszín, az idő, a rendőrség iránt tanúsított magatartás alapján dönt arról, hogyan lép fel a jogsértőkkel, például a kordonbontókkal szemben. Kiemelte továbbá, hogy amennyiben a demonstrálók magatartása nem jelent kockázatot, a rendőrség megpróbál toleránsan eljárni.
Házi Miklós százados, a Készenléti Rendőrség kiképzési és módszertani alosztályának munkatársa a május 3-ai eseményről azt mondta, az építési területen található anyagok, törmelékek, vascsövek és a tömeg magatartása miatt reális volt a sérülés veszélye. Hozzátette, hogy a rendőrök biztonságáért a rendőrségnek lehetőségében állt, hogy „sokkal határozottabb, dinamikusabb tömegkezelési taktikát alkalmazzon”, de erre nem került sor.