Május 10-én tájékoztatott arról a Momentum, hogy Gelencsér Ferenc levelet írt minden európai parlamenti képviselőnek és magyar országgyűlési képviselőnek, illetve megszólította a legnagyobb magyar városok, kerületek polgármestereit, továbbá Budapest főpolgármesterét is: ítéljék el a Karmelita kolostor előtti, kiskorúak elleni rendőri fellépést.

Arra kérek minden megszólítottat, álljon ki a tanárok és a diákok ügye mellett. Mondják el ők is, hogy egy olyan élhető hazában szeretnénk élni, ahol a hatalom emberei nem fenyegetik azokat, akik kiállnak jövőjükért és a demokratikus jogaikért. Nem lehetünk érzéketlenek az egymást, minket érintő ügyek iránt

– közölte a Momentum elnöke a Facebook-oldalán.

Az Index kérdésekkel fordult a párt sajtóosztályához, hogy Gelencsér Ferenc kapott-e már válaszokat, és ha igen, akkor kitől és milyen reakciók érkeztek.

A Momentum elnöke közölte: számos válasz érkezett, voltak, akik külön-külön, illetve voltak, akik csoportként ítélték el az erőszakot válaszlevelükben, és egyetértettek azzal, hogy túlkapások történtek az elmúlt két kordonbontás alkalmával. „Neveket és pártokat megnevezni nem szeretnénk, de ahogyan kértük is, örömmel vesszük, ha saját közösségi felületeiken vagy a parlament falai között is nyilvánosan ítélik el az eseményeket” – tette hozzá Gelencsér Ferenc.

Mi az a „Fidesz-felár”?

Azt is megkérdeztük tőle, mi a Momentum álláspontja arról, hogy Ungár Péter, az LMP társelnöke szerint a kordonbontás nem jó eszköz. Nemrégiben egy Facebook-bejegyzésében Gelencsér Ferencnek válaszolva többek között úgy fogalmazott:

a kordonbontás nem jó eszköz a pedagógusok problémáinak a megoldására, szerintünk a tanárok bérét összemosni a sajtószabadság, a jogállam kérdésével nem segít, hanem árt.

Ugyanakkor Ungár Péter leszögezte, hogy az LMP az erőszak minden formáját elítéli, „és igen, a rendőrség követett el túlkapásokat a megmozdulások során”. Közösségi oldalán azt is írta, hogy az égegyadta világon semmi problémája nincs a Momentummal, a saját szempontjukból érti is, amit csinálnak.

„Nyilván az is fontos kérdés, hogy a már meglévő legradikálisabb ellenzéki szavazókat ki tudja megszólítani, és ebben van verseny. Azt is értem, hogy ebben a versenyben pont nem szabad új dolgokat csinálni, új hangot megütni, hiszen ezek a szavazók vevők voltak az elmúlt tíz évre, ha valaki módosít, akkor a rivális előadja ugyanazt a színdarabot, és versenyelőnyre tesz szert. De mi nem ebben a versenyben szeretnénk részt venni” – fogalmazott az LMP társelnöke.

Gelencsér Ferenc szerint természetes, hogy mindenkinek lehet véleménye a Momentum politikájáról és politikai akcióiról, ezeket tiszteletben is tartják.

„Azonban azt látni kell, hogy valamit radikálisan másképpen kell csinálni, mint az elmúlt 13 évben, hiszen eddig minden Fidesz kétharmadhoz vezetett. Mi a Momentumban ezért helyeztük a hangsúlyt a parlamenten kívüli politizálásra és cselekvésekre, ezért gyűjtöttük össze és juttattuk el gyújtósként a rászorulóknak a kormány hazug, szankciós konzultációját; ezért jártunk már kétszer Ukrajnában, és segítettük aggregátorokkal a kárpátaljai magyarokat, valamint ukránokat; ezért álltunk ki a katások mellett; ezért vittünk sikerre egy népszavazási kezdeményezést Egerben a helyi elkerülő úttal kapcsolatban; ezért kezdtünk kastélymentésbe, ezért szerveztünk Edelényben 200 fős tüntetést Lázár János kastélyprivatizációs terve ellen, és ezért teszünk meg mindent Debrecenben a vízzabáló, vízmérgező akkugyár ellen” – közölte a Momentum pártelnöke, aki azt is hozzátette:

A kordonbontás egy szimbolikus cselekedet, mert a kordonbontás rendszerbontás.

Gelencsér Ferenc kifejtette, hogy „a kordon pont úgy választja el az embereket a kormánytól, mint ahogyan a kormány elválasztja az embereket a valóságtól”. A valóság szerinte „a 25 százalékos árstopinfláció, a szétvert oktatás és egészségügy és a hazánkban dúló szociális és megélhetési válság”.

A momentumos politikus ezt „Fidesz-felárnak” nevezi, amit minden magyar családnak fizetnie kell. „A Momentum elvégzi a szükséges »politikai lábmunkát«, és alternatívát kínál az állampárttal szemben. Ez az alternatíva pedig a Holnap Magyarországa Terv, amely az emberközpontú gazdaságról, az esélyteremtő oktatásról és a klímabiztonságról szól” – jegyezte meg.

Az Indexnek küldött válaszában azt is írta, a Momentumban úgy gondolják, hogy az általuk használt eszközökkel hosszú távon változást lehet elérni, szemben egy podcast indításával. Utóbbival kapcsolatban arra utalt a Momentum elnöke, hogy néhány héttel ezelőtt Ungár Péter egy saját podcastműsort indított. A második adásban éppen a kordonbontásról vitatkozott Jámbor Andrással, a Párbeszéd – Zöldek frakciójának országgyűlési képviselőjével.

Az Egységes Diákfront „7IGEN-nel a gyermekbántalmazó rendszer ellen” címmel újabb tüntetést szervez május 19-re a Kossuth térre. A státusztörvény visszavonását követelik, és azt, hogy a kormány üljön le tárgyalni az Egységes Diákfronttal. A május 3-i tanár-diák tüntetés is a státusztörvény ellen indult, és bejelentettek egy népszavazási kezdeményezést, majd a jórészt diákokból álló demonstrálok lebontották a kordon egy részét a Karmelita kolostornál, mielőtt a rendőrség beavatkozott volna.

(Borítókép: Gelencsér Ferenc. Fotó: Kaszás Tamás / Index)