Mint arról korábban beszámoltunk, júliustól 18 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók alapbére. Az érintettek szerint az emelés megkésett, és a mérték valójában az infláció ellensúlyozására sem elég.
A kormány az idei béremelésre 50 milliárd forintot különített el; az ápolói béremelés közel 84 ezer, a műszaki területen pedig 24 ezer embert érint – többek között erről beszélt Takács Péter egészségügyi államtitkár kedden, amikor bejelentette a már régóta várt ápolói béremelést.
Az új bértábla szerint a legalacsonyabb fizetési osztályban a pályakezdő szakdolgozók, védőnők és egyes egyéb egészségügyi dolgozók tartoznak. Ők bruttó 288 914 forintot kereshetnek majd júliustól. SZJA-kedvezmény nélkül ez nettó 192 127 forintot jelent. A már érettségit igénylő munkakört betöltők esetében bruttó 350 ezer forint fölött van a kezdő fizetés. A felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők pedig 390 ezres bruttó bérrel kezdenek.
Az érintettek szerint komoly gondot jelent, hogy a megkésett emelés az inflációt sem fedezi.
Ez az összeg, ha egész évre is szólna, akkor is az inflációt tudná kompenzálni, tehát jelentős bérfelzárkózásra semmilyen lehetőséget nem ad
– mondta az ATV Híradónak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.
Hasonlóan vélekedik Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter is, aki attól tart: az új bértábla az elvándorlást nem állítja meg, az emelés pedig ahhoz is kevés, hogy a pályát a fiatalok számára vonzóvá tegye.
„Nagyon-nagyon kevés, és nem fogja megállítani az elvándorlást. Láttuk, hogy az orvosok esetében sem állt meg az elvándorlás, a szakdolgozóknál ez még nagyobb mértékű. Várja a magyar ápolókat Ausztria és Németország, várja a magánegészségügy, tehát bőven megtalálják a számításukat” – hangsúlyozta.
A kormány tervei szerint az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második üteme 2024. március 1-jével valósulhat meg.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)