Gyurcsányozás, békepárti állásfoglalás és Orbán-nyilatkozat adott erős politikai színezetet a Fővárosi Közgyűlés ülésének, de a szemétszállítás is szóba került.
A kormány narratívája és a Megafon-központ csatornáján felerősített üzenet szerint a fővárosban Karácsony Gergely most teljesíti Gyurcsány Ferenc utasításait. Erre erősített rá napirend előtti felszólalásában a Fidesz–KDNP-frakció vezetője, Wintermantel Zsolt, aki telefonjáról Gyurcsány Ferenc egy korábbi nyilatkozatából játszott be egy részt mikrofonjába, majd arról beszélt, hogy
Gyurcsány Ferenc kiadta a feladatot, főpolgármester úr pedig teljesít. A főnök megüzente, hogy elégedetlen, mert nem áll bele a kormányba »ezerrel«.
Úgy gondolja, a főpolgármester azért teljesít, mert a DK megüzente neki, hogy nélkülük nincs döntés a fővárosban. Közben Gyurcsány Ferenc érdekköre csapolja a város kasszáját egy DK-közeli cégen keresztül, mely milliárdos megbízásokat kap a lakógyűlés lebonyolítása részeként. Hová lett a több mint 400 milliárd többletpénz? Hogyan lehetett eltüntetni 3,5 év alatt 214 milliárd forint tartalékot és felélni a korábbinál 200 milliárddal nagyobb adóbevételt? – tette fel a kérdést. A háttérben a Fidelitas aktivistái egy molinót feszítettek ki, melyen a DK elnöke és a főpolgármester volt látható.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint az említett számok nem igazak.
Szerinte 2020. január 1-én a város számláján 186 milliárd forint volt, 2023. január 1-én pedig 10 milliárd. 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben a működési bevételek nagyságrendileg annyit tettek ki évente, mint 2019-ben. Lehetett volna több, ha a kormány megenged 80,5 milliárd iparűzési adót beszedni (ezt a válság miatt a kormány a kis- és középvállalkozásoknál hagyta, ha kérték).
Kiss Ambrus szerint 176 milliárd különbség négy dologra ment el; jártak a buszok a pandémia alatt is, miközben a jegyárbevételek elmaradtak a pandémia előtti megszokott mértéktől. Ezt 80 milliárddal kellett kipótolni. Szolidaritási hozzájárulás címen
a jelzett három évben 63 milliárddal többet fizettek be az államkasszába, mint azt megelőzően.
A bérpolitikai megállapodás betartása következtében 45 milliárddal többet fizettek személyi kiadásokra, ez tette lehetővé, hogy a „Budapest Család” 27 ezer munkavállalója a várost üzemelteti. A negyedik tényező a monetáris politika eredményeként, a korábban felvett hitelek kamataira ment el, évi 12 milliárd forint összegben.
A BKV, BKK közbeszerzéseit ugyanazok írják ki, akik 2019 előtt, a szakmai tudásuk tehát megvan, ezért a még nem jogerős közbeszerzési bírságok a főpolgármester-helyettes feltételezése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságának elfogultságával függhet össze. Összességében Kiss Ambrus úgy látta, a hiányzó pénzt az államkincstárban kell keresni.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 24 milliárd forintos hitelt vesz fel a városvezetés által meghirdetett „túlélőprogram” részeként,
miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyta a társaság és a K&H Bank közötti megállapodás megkötését.
A hitelfelvételről szóló, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést 17 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Az elfogadott javaslat szerint a döntéssel biztosítható a BKK likviditása június és szeptember között. A hitelt szeptember 18-ig kell a BKK-nak visszafizetnie.
Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a hulladékbegyűjtés és hulladékgazdálkodás koncesszióba adását követően az önkormányzatoknak megszűnt az a lehetősége, hogy a veszélyes hulladék begyűjtését saját hatáskörben megszervezze. Ugyanakkor a lomtalanítások időszakában, amikor több tonna veszélyes hulladék keletkezik, a kerületek biztosították annak elszállítását.
Július 1-je után azonban a törvény értelmében a kerületi önkormányzatok már nem köthetnek szerződést a veszélyes hulladékok begyűjtésére és elszállítására. Őrsi Gergely ezért arra kéri a Mol hulladékgazdálkodási cégének vezetőjét és a főpolgármestert, hogy mozdítsák elő a vonatkozó törvény módosítását.
A Fidesz frakcióvezetőjének előterjesztése csaknem egyórás vitához vezetett. Wintermantel Zsolt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elvi állásfoglalás szövegének elfogadását javasolta, ehhez azonban négy baloldali párt frakcióvezetője módosító indítványt nyújtott be. (A békepártinak nevezett nyilatkozatot minden kerületi önkormányzat testülete elé beterjesztette a Fidesz.) Úgy látta, hogy a baloldal belpolitikai nyilatkozatot akar belőle csinálni azzal, hogy törölnék a nyilatkozat szövegéből, hogy Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja. Törölnék, hogy Magyarország mindent megtesz a béke előmozdítása érdekében, és azt is, hogy felszólítanák a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak olyan állásfoglalásoktól, amelyek jelentős károkat okozhatnak hazánknak, vagy Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik.
Pikó András józsefvárosi polgármester reagálásában a szöveget Moszkva-barát iratnak nevezte, és úgy fogalmazott, álságos politikai akcióhoz nem kívánnak asszisztálni.
Egy erkölcstelen szöveggel van dolgunk, amivel sokadszorra vitatkozunk, én már nem akarok ebben részt venni.
Felidézte, hogy Orbán Viktor kedden azt mondta, Ukrajna nem győzhet Oroszország ellen, és nem számít, ki kezdte, a legfontosabb, hogy azonnal legyen béke. Pikó szerint ezzel megtagadta a kötelező szolidaritást a megtámadott Ukrajnától, egy olyan országtól, ahol legalább 15 ezer gyereket szakítottak el a szüleitől, és deportáltak egy idegen országba. Lúzerek voltak azok a magyarok, akik a török megszállás ellen harcoltak, mert nem ismerték fel, hogy nem győzhetnek a túlerővel szemben? Az áruló Hegedűs döntött helyesen, aki ezt felismerte? – vont történelmi párhuzamot. A magyar miniszterelnök a magyar történelmi tudatunkkal helyezkedik szembe. Pikó szavait nagy taps fogadta a városvezetői oldalon.
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint ez „Rogán Antal irodájában írt propagandanyilatkozat”, ezért azt javasolta, vegyék le a napirendről.
Végül a közgyűlés nem az eredeti, Wintermantel Zsolt által előterjesztett javaslatot fogadta el, hanem módosításokkal szavazta meg a nyilatkozatot.
(Borítókép: A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2023. április 26-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)