Az Orosz Önkéntes Hadtest, valamint az Orosz Szabadság Légiója hétfőn indított támadást Belgorod ellen. Mindkét egység az ukrán fegyveresek erők kötelékébe tartozik, és Oroszország úgy véli, hogy Ukrajna áll az akció mögött (utóbbiak ezt a nyilvánosság előtt rendre tagadták).

Az orosz kormányzat egy „terrorellenes műveletet” indított az önkéntesek ellen, és azóta, kedd este közölték azt is, hogy sikerült visszaverniük a fegyvereseket.

A Reuters szerint a támadókat „ukrán nacionalistáknak” nevezték a beszámolóban, és azt írták, hogy több mint 70-et megöltek közülük, a többit pedig visszaszorították a határ másik oldalára, ahol aztán tüzérségi támadásokkal őket is felőrölték.

Ezenkívül azt állították, hogy négy, általuk használt páncélozott járművet és öt teherautójukat is megsemmisítettek.

A jelentésben álló információk hitelességét a Reuters nem tudta megerősíteni független forrásból. A részletektől függetlenül azonban arra lehet következtetni, hogy

Erre enged következtetni az is, hogy a légiók egyike, az Orosz Önkéntes Hadtest a közösségi médiában azt írta nemrég, hogy „egy napon itt is fogunk maradni”, utalva arra, hogy elhagyták Oroszországot. 

Mikael Valtersson svéd katonai szakértő (aki egy ideje blogol az ukrajnai háborúról), egy hosszú Twitter-posztban szintén azt írta, hogy a jelek szerint tényleg lezárult a belgorodi katonai művelet.

Utalt arra, hogy az ukránpárti közösségi médiás oldalak nagy része kedd éjjel még azt állította, hogy még mindig tart az akció, és az diverzánsok kiszorításáról szóló orosz közlések és fotók hamisak. Véleménye szerint mindez ukrán részről egy pszichológiai művelet volt, de azóta az éjjel közzétett posztok jelentős részét törölték, ami, mint írta, „önmagában is beszédes”. 

Mit tehetnek ezután az oroszok?

Az elemző a posztjában azt is megjegyezte, hogy szerinte joggal lehet az ukrán hadsereg katonáiként emlegetni az orosz önkénteseket, hiszen az ukránok támogatták és szerelték fel őket.

Hozzátette azt is: sokan meglepődhettek azon, hogy mennyire könnyen keltek át ezek a fegyveresek a határon, de abból a szempontból ez is érthető, hogy a két ország határa nagyon hosszú, és az oroszoknak a frontról kellene erőket elvonniuk, ha szigorúbban akarnák ellenőrizni ezeket a területeket.

Azt is közölte, hogy Oroszországnak több eszköze lehet arra, hogy megakadályozza az efféle betöréseket. Rövid távú megoldásként esetleg besorozott katonákat, vagy stratégiai tartalékaikat küldhetnek a határra,

Az elemző végül azt írta: még mindig nem tudni, hogy mi történt pontosan a Belgorodban található nukleáris töltetekkel. Az ukránok korábban azt mondták, hogy az oroszoknak ki kellett menekíteniük az eszközöket, de az oroszok azt állítják, hogy ezeket már korábban elszállították.

Lehet, hogy ez a híresztelés is csak egy pszichológiai művelet az ukránok részéről, de ha nem, akkor viszont figyelemre méltó, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket tárolt egy gyengén védett határszakasz közelében – összegezte. 

Orosz csapatokat vonhatnak el a frontról

A Reuters is idézett több katonai elemzőt az akcióval kapcsolatban, akik azt mondták: a művelet célja az lehetett, hogy lélektani szempontból bevigyenek egy ütést Moszkvának, valamint erőket vonjanak el a frontról az ukrán ellenoffenzíva megindulása előtt.

Neil Melvin, a Royal United Services Institute (RUSI) kutatóközpont elemzője szerint mindez ahhoz vezethet, hogy néhol rések keletkeznek az orosz védelemben.

„Muszáj lesz válaszolniuk erre, katonák küldeniük oda [Belgorodba], és sok katonát átcsoportosítani a határ menti területekre, annak ellenére is, hogy az ukránok valószínűleg nem arra fognak támadni” – fejtette ki.

Mindeközben Mark Galeotti, a londoni Mayak Intelligence Oroszország-szakértője a két légióról beszélt a Reutersnek. Azt mondta, hogy mindkét egység heterogén ideológiai szempontból: az önkéntesek között egyaránt vannak liberálisok, anarchisták és neonácik is.

Abban bíznak, hogy legalább egy kis részben hozzájárulhatnak a Putyin-rezsim bukásához. De azzal tisztában kell lennünk, hogy ezek nem független erők [...] az ukrán katonai hírszerzés irányítja őket

– mondta Galeotti.

A Reuters kérdéseket intézett a légiókhoz is az akcióval kapcsolatban. Az Orosz Szabadság Légiójának szóvivője azt mondta, hogy összesen négy zászlóaljuk van, de azt nem árult el, hogy hány katonájuk vett részt az akcióban.

Azt viszont cáfolta, hogy nagy veszteségeket szenvedtek volna, és dezinformációnak nevezte az erről szóló orosz jelentést. Cáfolta azt is, hogy az akciót előzőleg egyeztették volna az ukrán hatóságokkal. 

Az ukrajnai háború fejleményeit szerdán is percről percre közvetítjük az Indexen.