Az Európai Parlament előtt lévő állásfoglalás-tervezet megkérdőjelezi, hogy Magyarország el tudná-e látni 2024-ben az uniós elnökségi feladatokat. A tervezet megszavazása sem járna jogi következményekkel, de politikai üzenetet hordoz az ügy.
Az Európai Parlament elfogadhat egy állásfoglalást arról, hogy Orbán Viktor kormánya alkalmatlan arra, hogy betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét – írtuk korábbi cikkünkben. Az Európai Parlament ma délután vitázik a magyarországi helyzetről.
Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója lapunk kérdésére leszögezte, nem lesz jogi jelentősége, ha az Európai Parlament megszavazza az állásfoglalás-tervezetet.
Az állásfoglalás-tervezet gyakorlatilag az Európai Parlament politikai véleménye, nem kötelező erejű a tagállamokra és az intézményrendszer többi tagjára, így az Európai Bizottságra és az Európai Unió Tanácsára nézve sem
– húzta alá a kutató, hozzátéve: a tervezet egészen pontosan azt kérdőjelezi meg, hogy Magyarország hitelesen el tudná-e látni az unió soros elnökségét, amely megfogalmazás „már önmagában politikai véleménynyilvánítást mutat. A parlamentnek nincs olyan jogköre, hogy megtiltsa a soros elnökséget.”
Gát Ákos Bence megjegyezte, politikai precedens nem volt arra, hogy egy tagállamtól elvennék a féléves soros elnökségi tisztséget. 2009-ben például Csehország, 2010-ben pedig Belgium esetében a soros elnökség kormányválsággal esett egybe, de még ez sem akadályozta meg őket, hogy teljesítsék a feladatot.
A kutató kérdésünkre kifejtette, politikai nyomást tud gyakorolni az Európai Parlament, ezzel az eszközzel szokott is élni, de ez nem azt jelenti, hogy célt is ér. Az EP többségének 2019 óta látott politikájából kiindulva lehetett arra számítani, hogy ilyen irányú lépést tesznek.
A jogállamisági eljárások jelentős részben az Európai Parlament nyomásgyakorlásának a következményei, ez is mutatja ezeknek a mechanizmusoknak a politikai elfogultságát. A jelenlegi állásfoglalás-tervezet kijelentő módban közli, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben az uniós jogot és az EU értékeit, erre hivatkozva kérdőjelezi meg, hogy hazánk el tudná-e látni az elnökségi feladatokat, holott hivatalosan még egyik jogállamisági eljárás sem zárult le hazánkkal szemben. Jogilag aggályos, hogy folyamatban lévő eljárásokra hivatkoznak úgy, mintha azokat lezárták volna, megelőlegezve azok hazánk számára hátrányos kimenetelét
– részletezte Gát Ákos Bence.
A soros elnökséggel kapcsolatban azt is fontos tudni – folytatta a kutató –, hogy elnökségi triók készülnek fel, azaz a sorban egymást követő három tagállam egymás között koordinálja az előkészületeket, hogy elnökségeik között megfelelő folytonosságot biztosítsanak. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal került egy trióba. Ezek az országok közösen készítik elő az elnökséget, hogy legyen összefüggés a rendszerben, „kérdés, ha egy láncszemet kivesznek, hogyan lenne a rendszer működőképes”.
A másik hipotetikus kérdés, ha Magyarországtól elvennék a lehetőséget, ki lépne a helyére. „Ellátni az unió soros elnökségét nemcsak politikai feladat, hanem jelentős bürokratikus felkészülést is igényel, az érintett ország jó előre készül és jelentős többletforrásokat fordít arra, hogy megerősítse jelenlétét Brüsszelben”, a kutató ezért sem gondolja, hogy más tagállam egyik napról a másikra vállalná a helyettesítő szerepét.
Szent-Iványi István volt országgyűlési és európai parlamenti képviselő, 2010–2015 között Magyarország ljubljanai nagykövete, a 2022-es ellenzéki összefogás külpolitikai kabinetvezetője lapunk kérdésére rámutatott, ez egy politikai nyilatkozat az Európai Parlament részéről, aminek közvetlen jogi hatása nincs, viszont a Tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy elveszi egy tagországtól a soros elnökséget. Szent-Iványi István arra hívta fel a figyelmünket, hogy egyszer már módosítottak a soros elnökség előre meghatározott betöltési sorrendjén, amikor Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból.
A volt nagykövet összességében nem látja nagy valószínűségét annak, hogy tagállami szinten komoly többség alakulna ki a soros elnökség elvétele mögött. Szent-Iványi István megjegyezte, ez egy újabb fejezet a magyar kormány és az Európai Parlament többsége közötti politikai ellentétnek,
ebben minőségi előrelépés történt. Legalább ennyire erős lépés utoljára a Sargentini-jelentés elfogadása és a hetes cikkelyes eljárás kezdeményezése idején volt.
Szent-Iványi István szerint ebben szerepe lehet annak is, hogy a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság delegációja negatív tapasztalatokat szerzett magyarországi látogatása során, a kormány részéről „meglehetősen elutasítóan és lekezelően fogadták őket”.
Varga Judit Facebook-posztjában leszögezte:
Tisztázzuk: az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is. Jól haladunk az uniós elnökség előkészítésével, és olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nemkívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.
Az igazságügyi miniszter jelezte, „de van egy olyan prioritásunk is, amitől az Európai Parlament igazán tarthat: szeretnénk megerősíteni az uniós intézmények fölötti jogállamisági vizsgálat rendszerét. A szerződések jogállami kitételei ugyanis az unióra és annak intézményeire is vonatkoznak.”
Varga Judit később arról is beszélt, hogy „az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembemegy az európai uniós szerződésekkel”, az EP-nek pedig „nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját”.
Anna Lührmann német európai ügyekért felelős államminiszter kedden Brüsszelben kijelentette, „kétségeim vannak afelől, hogy Magyarország képes lesz-e sikeresen betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztjét”.
Jessika Roswall svéd Európa-ügyi miniszter az általános ügyek tanácsának keddi ülését követően újságírók kérdésére válaszolva lényegében elvetette, hogy a június 30-ig a tanácsi elnökséget betöltő Stockholm vitát nyisson a kérdésről.
(Borítókép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)