A hétfői, kabaré jellegű tárgyalás után kedden reggel a tizennegyed- és a tizenötödrendű vádlottakat, egy kecskeméti házaspárt hallgatta meg Tóth Erzsébet bírónő a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-perben. Az utolsó vádlotti meghallgatáson Schadl György, R. Róbert és az ötödrendű vádlott, A. Tamás is jelen volt.
Kedden reggel a kecskeméti házaspárként ismert tizennegyed- és tizenötödrendű vádlottak álltak a bíróság elé. A vád szerint ők működtek közre abban, hogy egy alapítványi iskola működési engedélyt kaphasson. Velük zárul a vádlotti meghallgatás, a hónap második felében tanúmeghallgatásokkal folytatódik Schadl György, Völner Pál és R. Róbert büntetőügye.
Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.
A. Tamást a hónap elején hallgatta meg a bíróság, amikor is remegő kézzel olvasta fel a vallomását, amelyben részben elismerte a terhére rótt bűncselekményeket, de tagadta, hogy ügyésznek adta volna ki magát.
A vádirat szerint ügyésznek adta ki magát, hogy elhitessék a Mátrix Oktatási Intézmény tulajdonosával, hogy több millió forintért a magasabb szinteken intézkedni tudnak az elhúzódó engedélyeztetési eljárás felgyorsításáért. Az ötödrendű vádlott elmondása szerint ő tényleg közbenjárt az engedélyeztetési ügyben, de jogi munkát végzett. Azt viszont elismerte, hogy a megszerzett információkért pénzt kért.
Elsőként a tizennegyedrendű vádlott P.-né Zsuzsát hallgatta meg a bíróság, aki fenntartja a korábbi vallomását, de szerette volna kiegészíteni:
A. Tamás soha nem beszélt pénzátadásról, és én soha nem éltem vissza a hivatali munkakörömmel.
A vádlott többször is hangsúlyozta, hogy soha nem keveredtek olyan szituációba, amikor pénzről lett volna szó. Kérte, hogy a tárgyalás további részén ne kelljen részt vennie, a személyes kérdésekre nem akart válaszolni.
Tóth Erzsébet bírónő a vallomás kiegészítése után részletesen olvasta fel a nő nyomozás alatt tett vallomásait. Ezekre reagálva Schadl György szerint ellentmondásokba ütközött a tizennegyedrendű vádlott, és most találkozott életében először a nővel. R. Róbert azt mondta, szégyelli, hogy ilyen helyzetbe kerültek, de bocsánatot nem kér, mert nincs miért. Ő is állítja, most találkozott először a tizennegyedrendű vádlottal.
Egy gyors szünet után a tizenötödrendű vádlottal folytatódott a meghallgatás. P. Kamilló egy vaskos papírköteggel állt a bírónő elé, vallomást akart tenni, de kérdésekre már nem válaszolt. A nyomozás során tett vallomását ő is fenntartotta, elmondása szerint évek óta ismeri A. Tamást, akinek szerinte nem az igazság feltárása az érdeke, hanem az, hogy önmagát bármi áron mentse.
Szerintem A. Tamás vallomása értelmetlen. Nem a valóságnak megfelelő tényeket mondja, maga is bevallja időnként, hogy nem mond igazat. Inkább elmondja, amit a kérdező hallani akar
– közölte, miután felolvasta a férfi vallomásának egy részletét.
Hozzátette, hogy nem igaz a férfi állításai között az sem, hogy felesége, Zsuzsa segítségéért cserébe neki fizettek volna. Hosszasan, több mint egy órán át olvasta fel az ötödrendű vádlott vallomását, kiemelve, hogy A. Tamás a kihallgatása alatt többször is rosszul lett és sírva fakadt.
P. Kamilló felolvasása alatt többször is elmosolyodott Schadl György és R. Róbert is. Schadl György szerint nincs kapcsolata a P. házaspárral, de számos hasonlóság van az ügyük között. Rejtő Jenőt idézte: „Két ember beszélget: Mondja, maga rendes ember? Persze, komoly, nemzetközi szélhámos.”
R. Róbert elmondta, hogy P.-t életében egyszer látta, húsz éve, van közös ismerősük, de nem követtek el bűncselekményt. Megjegyezte, furcsa neki, hogy A. Tamás nem rokont, barátot vagy ismerőst kért meg a védelmére, hanem elfogadta az első kirendelt ügyvédet magának.
Én mindenben igazat mondtam, nekem az a célom, hogy megvalljam a bűneimet
– ezt már könnyes szemmel, elcsukló hangon közölte A. Tamás, amikor megkapta a lehetőséget, hogy reagáljon a vádlottak vallomásaira.
S. Etelka, tizenharmadrendű vádlott nyomozati vallomását Tóth Erzsébet olvasta fel a tárgyaláson. Részletesen beszélt az iskola ügyeiről, arról, hol találkozott R. Róberttel és hogyan is történt az a bizonyos ukrajnai emberrablás. A nő állítása szerint az iskola ügyeinek elintézésben Rétvári Bence államtitkár is segített, az iskola azonban nem kapta meg a szükséges engedélyeket, pedig S. Etelka több milliót adott át R. Róbertnek. Volt, hogy egy ügyintézés tízmillióba került, amit a nő kisebb hezitálások után ki is fizetett a harmadrendű vádlottnak.
Schadl a reagálásában kitartott amellett, hogy soha nem találkozott S. Etelkával, így nem is tudott volna besegíteni az iskola ügyében sem. Ahogy szerinte Völner Pál se, mert a tizenharmadrendű elmondása szerint egy államtitkárnő segített rajta, ám Völner Pál nem nő és az EMMI-ben sem dolgozott:
Nyilván akkor azok, akiket említett a hölgy, benne voltak ebben a rettenetes korrupciós ügyben, így itt kéne ülnie Semjén Zsoltnak, Rétvári Bencének, Rogán Antalnak és Varga Mihálynak is. Kérdést feltenni nem bűncselekmény
– mondta, majd hozzátette: nem bűn az sem, hogy valaki figyelemmel kíséri egy minisztériumban a beadott papír útját, ahogy az sem, hogy rákérdezett Völner Pálnál, hogy mi kellhet az iskola engedélyéhez.
Mint megírtuk, hétfőn délelőtt rekordgyorsan, mindössze huszonöt perc alatt hallgatta meg Tóth Erzsébet bírónő a huszadrendű vádlottat. Sz. Gábor a személyes jellegű kérdéseire is zavaros választ adott, hosszú percekig tartott kibogozni, hogy a sofőr házasságban él-e, avagy sem.
Sz. Gábor arra a kérdésre, hogy korábban miért állt bíróság előtt, azt a választ adta, hogy „valami százezer forint értékű marhaság miatt”. Mire a bírónő közölte vele, hogy a Btk. nem ismer ilyen bűncselekményt.
A vád szerint Sz. Gábor volt az a sofőr, aki elvitte S. Etelkát, az ügy tizenharmadrendű vádlottját, hogy felvegye a hetvenmillió forintnyi „váltságdíjat” R. Róbert szabadságáért cserébe.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)