Miért van ilyen rossz idő és meddig kell még várni a napsütésre? Mi áll a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hátterében? A június 8-ai Medárd-napi esőzés tényleg azt jelenti, hogy még negyven napig esni fog? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Németh Lajos meteorológus segítségével.
Elakadt autók, kidőlt fák, leszakadt ágak, erős szél, jégeső, tornádó, villámárvíz, riasztások tömkelege, és több halálos áldozat – nagyjából ezekről szóltak az elmúlt hetek időjárási hírei, és a június 8-i, Medárd-napi heves esőzés csak tovább borzolta a kedélyeket.
Mint ismert, a népi hiedelem szerint amennyiben június 8-án, Medárd napján esik, akkor a következő negyven napon keresztül is esni fog. Viszont ha Medárdkor nem esik az eső, negyven napnyi szárazságra kell számítani.
Németh Lajos az Index megkeresésére kijelentette: bár a népi hiedelmet nem kell szó szerint érteni, annyi igazság mégis van benne, hogy az elmúlt 100-120 év adatsorait tekintve általában május végén, júniusban és július elején esik a legtöbb csapadék, ami önmagában még nem jelentene nagy gondot.
A probléma az, hogy most átestünk a ló túloldalára, az elmúlt hetekben annyi eső esett, hogy az a nyaralni vágyóknak egyáltalán nem, de már a mezőgazdaságnak sem kedvez. Különösen nagy a kontraszt a tavalyi évhez képest, amikor 120 éve nem látott aszállyal, szárazsággal néztünk szembe. Ezzel szemben 2023 eddig az özönvizek éve
– jelentette ki Németh Lajos, hozzátéve, hogy az ilyen típusú változások, a kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárás egyértelműen a globális felmelegedéssel, az éghajlatváltozással magyarázható.
A meteorológus arra a kérdésre, hogy mi történik a légkörben, honnan jön ez a rengeteg csapadék, kifejtette: jelenleg 100 százalékos nedvességtartalmú levegő van felettünk, ami nem mozdul, és önmagát gerjeszti.
Az időjárás ilyenkor önálló életet él, hatalmas zivatarfelhők alakulnak ki, amelyekbe ha egy picit is belesüt a nap, pillanatok alatt akár másfél havi mennyiségű csapadék is leeshet. A hegyes-dombos vidékeken ez okozza a villámárvizeket, amelyeknek sajnos könnyedén halálos áldozatai is lehetnek
– utalt Németh Lajos arra a csütörtöki esetre, amelyről az Indexen is beszámoltunk. Mint megírtuk, Gyöngyöstarjánban két halálos áldozata is volt a heves esőzések során kialakult villámárvíznek: egyiküket a patakmederből kilépő víz vitte magával, másikukat egy pincerendszerbe sodorta be a hirtelen lezúduló esővíz.
Németh Lajos válaszolt arra is, miképp lehetséges az, hogy az egymástól kis távolságokra elhelyezkedő településeken, kerületekben is teljesen eltérő az időjárás: míg egyik helyen már szabályos özönvíz alakult ki, alig pár kilométerrel arrébb szárazság van.
Magyarázata szerint a fent már említett 100 százalékos nedvességtartalmú zivatarfelhők akár 12-14 ezer méterre is felnyúlnak, vízszintes eloszlásuk ugyanakkor nem nagy, így lehetséges, hogy egy-egy heves esőzés csak relatíve kicsi területet fed le.
Ami a következő hetek időjárását illeti: a meteorológus szerint a trópusi időjárás a hétvégén még egészen biztosan velünk marad, további felszakadásra, villámárvízre kell számítani. Jövő héten átmeneti enyhülés várható, de nem lesz túl meleg, a hőmérséklet 22-26 Celsius-fok körül alakul, pedig ezekben a hetekben a harminc fokot is el szoktuk érni.
Jó esélyünk van arra, hogy a Medárdra jellemző időjárás július elejéig kitart. Ha nem is ilyen mértékben, mint az elmúlt napokban, de az igazi nyárra, a sok napsütésre még egészen biztosan várnunk kell. Míg tavaly csapadékhiánnyal küzdöttünk, idén a napfényhiány jelent gondot
– mutatott rá Németh Lajos, majd felhívta a figyelmet arra, hogy van azonban egy jó hír is, a nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően ugyanis a Balaton átlagos vízszintje június 9-én elérte a 120 centimétert, ami a vízügyi szakemberek jelzése szerint azt jelenti, idén gondtalanul fürdőzhetünk a magyar tengerben, többé nem kell a túl alacsony vízállástól tartani.
Ahogy azzal szintén foglalkoztunk, az Időkép tájékoztatása szerint a fülledt idő miatt az arra érzékenyebbeknél fejfájás, migrén, fáradékonyság, dekoncentráltság, esetleg nehézlégzés, légszomj és rosszullét is előfordulhat.
Emellett ingadozhat a vérnyomás, valamint előtérbe kerülhetnek a keringési panaszok. Az idősekre és a szívbetegekre is nehéz napok várnak, ők lehetőleg kerüljék a nehéz fizikai megterhelést.
Németh Lajos mindezt annyival egészítette ki, hogy ilyenkor az asztmatikus tünetek és egyéb légzési panaszok is felerősödhetnek, az érintettek úgy érezhetik magukat mint egy dunsztosüvegben, ezért nekik most fokozottan oda kell figyelniük az egészségükre.
(Borítókép: Mihádák Zoltán / MTI)