Újabb nagyszabású tüntetést rendeztek Bukarestben a magasabb bérekért harmadik hete sztrájkoló tanügyi szakszervezetek. Az oktatásban dolgozók szándéknyilatkozat helyett jogi garanciát követelnek a kormánytól a beígért béremelésre.
Az ország minden tájáról összesereglett több ezer szakszervezeti képviselő előbb a kormány székháza előtt demonstrált, majd az elnöki hivatalhoz vonult, órákig megbénítva a járműforgalmat Bukarest belvárosában – adta hírül az MTI.
Csütörtökön a román kormány szándéknyilatkozatot fogadott el a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról. Ebben – a szakszervezetek követelésének megfelelően – leszögezték: az év végéig kidolgozandó új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusi bértáblát oly módon szabja meg, hogy a legkisebb, kezdő tanári fizetés se legyen kisebb a 2023-as évi országos átlagbérnél.
Múlt héten a kormány a pedagógusoknak a havi 1000 lej (74 500 forint), a kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremeléséről már idén júniustól bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el, ami 18–24 százalék közötti korrekciónak felel meg, az érdekképviseletek által követelt legalább 25 százalékos azonnali béremelés helyett.
A szakszervezeti vezetők a kormány csütörtökön elfogadott memorandumára azt mondták:
semmilyen jogi relevanciája nincs.
Kijelentették azt is: nem szándéknyilatkozatra, hanem számonkérhető jogszabályra van szükségük, és azt sem fogadják el, hogy az új bértörvényben szereplő – a tanárok bérét az országos átlag fölé emelő – bérfejlesztést több év alatt, lépcsőzetesen léptessék hatályba.
A pedagógusok sztrájkja miatt Romániában – egyelőre két nappal – elhalasztották az érettségi vizsgák időszakát. A szóbeli vizsgák az oktatási miniszter rendelete szerint nem hétfőn, hanem szerdán kezdődnek, ha addig véget ér a sztrájk.
Mint ismert, hazánkban lassan másfél éve folyamatosak a tiltakozások, az első figyelmeztető sztrájk 2022 januárjában volt, azóta pedig szinte nem telt el úgy hónap, hogy ne lett volna valamilyen munkabeszüntetés vagy egyéb figyelemfelhívó akció.
A tanárok egy része a változás reményében a polgári engedetlenséget is bevállalta, ennek viszont meglett a böjtje, tavaly ősszel több mint egy tucat pedagógust bocsátottak el a tiltakozásra hivatkozva.
Itthon a tanárok törekvéseibe egy idő után a szülők és a diákok is bekapcsolódtak, az elmúlt időszakban számos tüntetést tartottak Budapesten, melyek fókuszában a bérek és a munkaterhek mellett a sztrájk- és a státusztörvény állt.
Mint megírtuk, több demonstráció dulakodásba, kordonbontásba és könnygázba fulladt. Az egyik ilyen esetnél az Egységes Diákfront bejelentette, hogy egy népszavazási kezdeményezést is benyújtottak az oktatás jövője érdekében.