„A kollégákkal mindig biliárdoztunk, amikor egy ügyön agyaltunk. Meglepő, de nagyon sok mindenre rájöttünk játék közben” – válaszol arra a kérdésre, hogy mi volt a munkamódszerük, amikor elkezdtek egy sokismeretlenes gyilkossági ügyet felgöngyölíteni.

Egy-egy biliárdparti igazi brainstorming volt. Vidéken ez egy jó alkalom volt arra, hogy összerázódjunk a helyi nyomozókkal. Mindig nagyon érdekelt a véleményük és az észrevételük

– folytatja annak ecsetelését, hogy milyenek voltak a rendhagyó rendőrségi értekezletek. „Már nyugdíjas vagyok, de az ügyek a mai napig utánam nyúlnak. A Fenyő-gyilkosságban már háromszor hallgatott meg a bíróság”.

Halálos hülyeség és egy érzelmes özvegy

A rendszerváltás után, 1991-ben az egyik legmegrázóbb eset a Farkas Helga-ügy volt. Egy csinos, fiatal, orosházi hölgyet raboltak el és 500 ezer márkát követeltek vállalkozó édesapjától. Az ügy az egész országot felkavarta, de sem a lány, sem az elkövetők nem kerültek elő. Már mindenki feladta, amikor – Helga eltűnése után 5-6 évvel – egy kecskeméti szikvizes vállalkozót raboltak el. „Rögtön szemet szúrt, hogy a módszer sokban hasonlított a Farkas Helga-féle emberrabláshoz” – mondja Kovács Lajos, aki szerint ez a pancser akció kimozdította Helga ügyét a holtpontról. Az elkövetők, amit lehetett, elrontottak. A szikvizes vállalkozó családja a 15 millió forintos váltságdíjat 1,5 millió forintra alkudta le. Az átadásnál a férfi egyszerűen elfutott fogvatartóitól, így se pénzük, se túszuk nem maradt. Az akciót két kecskeméti bűnöző és Juhász Benedek, a Helga-ügy egyik gyanúsítottja követte el.

Amikor megtudtuk, hogy Benedek benne volt az emberrablásban, megszellőztettük az esetet a sajtóban. Hozzátettük, hogy azért lenne szerencsés az elfogása, mert megoldást hozhat az évekkel korábbi Farkas Helga-ügyben is

– mondja a nyomozó. Nem sokkal később Juhász Benedeket tarkón lőtték és a testét a Pankotai Állami Gazdaság öntözőcsatornájának az oldalába ásva találták meg.

„Elmentem a temetésére, ahol találkoztam Benedek feleségével. Felajánlottam, hogy hazaviszem a temetőből. Úgy láttam, szerette a férjét. Útközben megnyílt és elmesélte, hogy miket mondott neki a férje Helgáról” – meséli a nyomozó, aki szerint ez volt ez első igazi áttörés. Egy nagyon hosszú jegyzőkönyvet vettek fel és kezdett összeállni az egész Farkas Helga-ügy.

Jokó jelenleg Írországban él. A nyomozó szerint amit lehetett, kiderítettek és egy kerek sztorit raktak össze, de az ügy még felemás, mert eddig nem került elő a lány holtteste. „Ez a nyomozás mély nyomokat hagyott bennem. Helga édesapjával haláláig tartottuk a kapcsolatot” – teszi hozzá. 

A Hungária körúti és a móri mészárlás

„Bánt, hogy a Hungária körúti kettős gyilkosságban semmilyen eredményt nem tudtunk elérni” –mondja Kovács Lajos. 1977 március 4-én Budapesten, a Hungária körút 10/a alatti OTP bankfiókban egy fegyveres bekényszerítette a két alkalmazottat a WC-be, majd mindkettőt tarkón lőtte. Rájuk csukta az ajtót, kivette a pénzt a kasszából és elment. Az ügyfelek sorra érkeztek és türelmetlenkedtek. Ők találták meg a két hölgy testét a mellékhelyiségben. „Negyvenen dolgoztunk az ügyön és a mai napig nincs eredménye”.

„Érthető, hogy később mindkét helyen bezárták a bankfiókot és egészen más van a helyükön”.

A móri ügyet felgöngyölítettük, de egy nagy vargabetűvel. A mai napig sajnálom, hogy Kaiser Edét belehajszoltuk egy tényleges életfogytiglani börtönbüntetésbe – ártatlanul. Bántott, hogy félrecsúszott a nyomozás, ezért annak idején írtam egy könyvet az ügyről”.

Randevú Pándy András halott gyerekeivel

Az egész európai sajtó beszámolt a magyar származású belga lelkész ügyéről. Pándy András a családját – két feleségét és négy gyerekét – ölte meg, majd Ágnes nevű lánya segítségével tüntette el a testeket. A belga rendőrök nyomozását segítették, mert Pándy Magyarországon próbálta leplezni a Belgiumban elkövetett bűncselekményeit.

Itt talált olyanokat, akik eljátszották a már megölt gyerekei szerepét. Azt mondta, hogy film készül a családja életéről és valakinek el kell játszani a gyerekeit, akik Dél-Amerikában élnek

 – emlékezik vissza a borzasztó esetre. A lelkész megírta a szerepeket a gyerekeknek és be is taníttatta velük. Több tanút rávett: írjon levelet a brüsszeli feleségének, hogy találkozott a gyerekekkel, jól vannak és egészségesek. „Az ügy nagyon rémisztő volt, mert sem az igazi gyerekek, sem a felesége nem élt már akkor” – mondja a nyomozó, aki csak később csöppent bele ebbe az ügybe.

Gyilkossági nyomozók is találkoztak az álgyerekekkel és levelet írtak Madame Pandynak, hogy nyugodjon meg. Még a névjegyüket is csatolták a levélhez.

„Pándy András nagyon okos volt. Sokszor az orránál fogva vezetett mindenkit” – mondta Kovács Lajos, akit Pándy brüsszeli tárgyalására tanúként idéztek be. Ott látta Pándy Andrást és lányát, Ágnest a tárgyalóteremben.

Alig volt igazmondó a Fenyő-gyilkosságnál

A Fenyő-ügy egy kiterjedt történet, ami nemcsak Fenyő János haláláról szól, hanem Portik Tamás és Josef Rohac bűncselekményekről is. 1998-ban gyilkolták meg Fenyő János médiavállalkozót. A rendőrök 4-5 évig nyomoztak, majd az eset a „döglött ügyek osztályára” került.

Már az elején képbe került nálunk Gyárfás Tamás. A Fenyő–Gyárfás konfliktus mindenki előtt nyilvánvaló volt. Ő adott egy megbízást Tasnádi Péternek, hogy likvidálja Fenyő Jánost

– eleveníti föl az eseményeket Kovács Lajos.

„Tasnádi Péterrel osztálytársak voltunk. Azt gondoltam, ha megkeresem Petyát – egy szűkített osztálytalálkozó keretében – mindent elmond nekem. Nem így lett. Tasnádi gyakorlatilag lehúzta Gyárfás Tamást, de nem gyilkoltatott meg senkit. Egy másik szálat kellett keresnünk, ami mindvégig a szemünk előtt volt.” Ugyanis Gyárfás egyik budai ingatlanában élt Portik Tamás és családja. Gyárfás őt kereshette meg.

A Fenyő-ügy is a „döglött ügyek osztályára” tartozott, de a megoldáshoz közelít. Jozef Rohác már megkapta az ítéletet a Fenyő-gyilkosságért. Azt még nem sikerült bizonyítani, hogy Gyárfás adott megbízást Portik Tamásnak.

A Fenyő-ügyben a bíróságon azzal kezdtem a mondandómat, hogy ebben az ügyben alig találunk olyan embert, aki igazat mondott volna. Szinte mindenki hazudik.

Egy taktikai blöff hozott megoldást 

Szlávy Bulcsút a „Balaton császáraként” aposztrofálták sokan, mert egy maffiahálózatot működtetett a térségben. 1997-ben tűnt el, holtteste hét évvel később – kalandos körülmények között – került elő. „Úgy láttunk neki, hogy nem volt áldozatunk és gyanúsítottunk sem” – emlékszik vissza a nyomozó az érdekes esetre.

Egy vállalkozó a barátnője megerőszakolása miatt haragudott meg Bulcsúra. Megölette, majd a holttestet elrejtette. „Szlávy ügyében kialakult egy kép előttünk, hogy a vállalkozó hogyan is végezhetett Bulcsúval, de nem találtunk holttestet”. A nyomozók elterjesztették a tanúkon keresztül, hogy már van konkrét elképzelésünk arról, hol lehet Bulcsú teste.

Nem gondoltuk, hogy ennyire bejön ez a trükk

– mondja. A tanúk ugyanis tovább mondták a vállalkozónak, akit a rendőrök megfigyeltek és lehallgatták a telefonját. A férfi egy munkással ment el egy budai garázssorhoz, majd bezárkóztak az egyik garázsba.

„Csak egy Colombo-filmben létezhet olyan, hogy a testet akarja onnét kivenni. Ilyen a valóságban nem történik" – jegyzi meg Kovács Lajos.

A taktikai blöff egy kriminalisztikai fogás: félig igazat hazudunk, ezzel kikényszerítünk egy olyan lépést, amivel a másik leleplezi magát. Ezzel a hírrel megijesztettük a tettest.

A vállalkozó és a munkás órákig dolgozott a garázsban, miközben a rendőrök kint várakoztak. Egyszer csak emelkedett a garázskapu és megjelentek a rendőrök. Sitt és 60 centiméteres beton volt a holttest fölött. „A vállalkozó egy szerelőaknát temetett be. Még le is burkoltatta a garázst. Úgy eltüntette a testet, hogy az életben nem került volna elő. Szerencsénk volt a blöffel” – jegyzi meg a nyomozó, aki mostanság sportközvetítéseket néz otthon és könyvet ír a Fenyő-gyilkosságról. 

(Borítókép: Kovács Lajos 2023. június 27-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)