Varga Csaba Istvánnal, a Magyar Honvédség volt hivatásos őrnagyával készített interjút Gulyás Márton a Partizán YouTube-csatornán. A korábbi katona azzal került be a hírekbe, hogy bár több missziót megjárt, éles tűzharcban csapatot vezetett, és még csak 42 éves, mégis megvált tőle a Magyar Honvédség, de nem tudja megmondani, miért.
Varga Csaba István napokkal ezelőtt a Facebook-oldalán írta meg, hogy elbocsájtották a honvédségtől.
A szó szoros értelmében, a fiatalítási tisztogatás áldozata lettem, és most figyelj, 42 évesen 21 év szolgálati viszonnyal. Ti csesztetek már ilyet? 42 évesen rohadt öreg lettem. Éppen hogy hazajöttem Irakból és rá három hétre kezembe nyomják bobika (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter – a szerk.) szerelmetes levelét
– írta a bejegyzésében.
A történethez hozzátartozik, hogy januárban megjelent egy rendelet, miszerint a 45. életévüket betöltött és legalább 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák szolgálati viszonya megszűnik. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter akkor azt mondta: nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség.
Varga Csaba István pedig pont ilyen volt. A Partizán műsorában elmondta, hogy beszél angolul, két diplomát megszerzett az elmúlt időszakban, elvégezte a jogászképzést, valamint a humánerőforrás-menedzser szakot is.
A 19 év alatt voltam szakaszparancsnok, századparancsnok-helyettes, személyügyi tiszt, ügyeletes tiszt, felderítőtiszt és végül egy tartalékos zászlóalj törzsfőnöke. Öt misszióban voltam. 2005 Koszovó, 2010 és 2013 Afganisztán, 2019 és 2022 Irak. A 2010-es missziómban a kis mentorcsoportom élén részt vettem egy többórás tűzharcban. Figyeltek? TŰZHARC! Mi van most a szomszédba? Háború. Milyen tapasztalat nincs a honvédség 98 százalékának? Segítek HARCI! Erre ki***nak egy olyan tisztet, akinek meg van
– írta a bejegyzésben.
Elmondta a műsorban, hogy bár valóban nagyon kevés embernek van harci tapasztalata, őt mégis elküldték, de külön pikantériája a dolognak, hogy éppen egy misszióban volt Irakban március 20-án, amikor elmondása szerint sokan megkapták a levelüket, amiben a kirúgásuk állt.
Hat hónapot töltött Irakban, március 30-án visszatért, majd nagyjából 20 nappal később megkapta a borítékot.
De valójában a március 20-i borítékokkal kiadták volna neki, de nem akarták ezért hazahozni Irakból.
Elmondása szerint folyamatosak január 20. óta az elbocsájtások, amik, mint fogalmazott, teljesen ad hoc történnek. Úgy tudja, minden parancsnoknak le kellett írnia, kinek a munkáját tudják nélkülözni, amit megtettek. Ezt a listát eljuttatták a Honvédelmi Minisztériumnak, ők elkezdték kiosztani ezek alapján a kirúgásokat.
Varga levelében sem volt indoklás, de felhívta a parancsnokát, aki megerősítette: nem volt rajta az általa leadott listán. A parancsnokok kevesebb embert adtak le a névsorban, de „fent” kibővítették.
Azt nem tudja, ki állíthatta össze a végleges névsort, de szerinte nem katonák voltak, nem is hozzáértő emberek, mert azt mindenféle belsős pletykákból tudták volna.
Fontos megjegyezni, hogy alapvetően nem kirúgás történik hivatalosan, hanem rendelkezési állományba helyezik, ami két hónapra rá megszűnik, és munkanélkülivé válik. De alapvetően a rendelet szerint a negyvenöt éves kor felettiek vagy a több mint 25 éves jogviszonnyal rendelkező katonák kerülnek ebbe az állományba.
Ezzel szemben ő sem érte el egyik kritériumot sem, sőt ismer olyat is, aki csak 38 éves, mégis kapott levelet. Ennek oka, hogy a rendelet hatos szakasza szerint vészhelyzet idején bárki felmenthető.
Irakban kontingensparancsnok-helyettes, valamint műveleti tiszt volt most. Varga elmondása szerint önként jelentkezett a misszióra a családja beleegyezésével, mert úgy gondolta, ez fontos mérföldkő lehet a karrierjében. Azért gondolta így, mert parancsnoki beosztásra jelentkezett.
Azonban ezt elutasították, mert túl fiatalnak ítélték erre a feladatra.
„Tehát hat hónapja még túl fiatal voltam, most meg túl öreg” – fogalmazott, majd azt is elárulta, felesége azért, hogy ő kimehessen, fel is mondott a saját munkahelyén.
Hogy mennyi mindent vállal be az ember a hivatásáért? Hát sokat! Én rengeteg mindent bevállaltam, de a családom még többet
– fogalmazott.
Varga Csaba István egyetért a fiatalítással, de szerinte a Magyar Honvédség fele Budapesten van. Úgy véli, a vezérkarban, háttérintézményekben szükség van egy „vízfejvágásra”.
Miközben a csapatokban sosincs Magyarországnak elég katonája. A fiatalítást nem a csapatoknál kellett volna elvégezni szerinte, hanem felesleges tapasztalattal nem rendelkező vezetői pozíciókban.
A tisztogatás másik hátránya szerinte, hogy sokan most olyan pozícióban vannak, amire még nem álltak készen.
A magyar haderőfejlesztésről is elmondta a véleményét Varga. Szerinte bár több olyan szerződést is aláírtunk, amelyek ígérnek fegyvereket, járműveket, de ezek nem érkeznek. Nem tudja, mikor láthatjuk majd a Leopárd tankokat, amelyeket a honvédség rendelt. A Lynx gyárból magyar jármű mikor jön ki, sőt szerinte a fegyverzetcsere is hiába kezdődött el, úgy kellett összekaparniuk a fegyvereiket, amikkel Irakba mehettek.
Volt egy olyan hír nemrég, miszerint a tüzérségnél annyira elfogytak a működőképes lövegek, hogy 2020 óta löveghiány miatt elmaradtak a végzős tüzértisztek államvizsga-éleslövészetei, amit ő is megerősített.
Tehát a leendő tüzértisztek nem tudtak éleslőszerrel lőni a vizsgájukon.
Elmondta, hogy nem feltétlenül a hiány a probléma, vannak olyan fegyverek, amelyeket folyamatosan be kell vizsgáltatni, mert veszélyes lehet a használójára, azonban ezek rendre elmaradnak, így nem használhatóak. Tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs löveg, csak nem tudják használni, amíg nincs bevizsgálva.
Ruszin-Szendi Romulusz mögé a hadsereg bármikor beállt volna, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf mögé egészen biztosan nem. Ruszin-Szendi Romulusz azonnali hatályú távozását még áprilisban jelentették be, aki akkor a magyar hadsereg parancsnoka volt.
Rá a katonák ezek szerint felnéztek, de nem ezt tartja a miniszter legnagyobb hibájának. Szerinte Szalay-Bobrovniczky Kristófot már az első perctől sem kedvelték, mert nem ismerték, nem volt neve a szakmán belül. Szerinte a tartalékos katonai múltja a díszzászlóaljnál „egyenlő a nullával”.
Nem a kollégákat lenézve, de (…) hatalmas harci tudással egy ott lévő tartalékos százados nem rendelkezik, vagy a honvédségről nem hiszem, hogy tud. Legfeljebb ami a Call of Dutyban lejött neki
– fogalmazott az Irakot megjárt veterán.
Gulyás Márton ezt követően arról kérdezte Vargát, szerinte milyen esélyeink lennének, ha az orosz–ukrán háború eszkalálódna.
Az elbocsájtott őrnagy szerint egy zászlóaljcsapatot sem tudnánk kiállítani harminc napon belül, ami azonban a NATO elvárása minden ország felé. Magyarország is felajánlott a NATO-nak egy zászlóaljcsoportot, ami 30 napos készenlétben van, ez azt jelenti, hogy fel van töltve, 30 napon belül készen állna a harcra.
Azonban sok embert most rúgtak ki ezek közül, sőt szerinte rengetegen el is mennének.
Azt is elárulta, hogy most Irakban volt több olyan ember is, akit haza kellett küldeni, mert képtelenek voltak beilleszkedni. Ezek az emberek pedig most ott vannak a felkészítésen a zászlóaljban, de szerinte egyértelmű, hogy nem megfelelőek a feladatra.
Egy zászlóaljcsapatban pedig mindenkit fel kell készíteni a harcra, ami a nulláról lehetetlen 30 nap alatt. „Oda kiképzett katona kell.”
Ahhoz, hogy a NATO minket megvédjen, azért tenni kell. Tehát ez nem úgy működik, hogy mi elvagyunk és ők küldenek mindent. Azért, hogy Rammsteinből vagy az Adriáról megemeljék a repülőgépeket az amerikaiak, azért nekünk igenis tenni kell
– árulta el.
Szerinte ehhez mozgósításra van szükség, fel kell szerelni a magyar katonákat, a frontra kell küldeni őket, majd várhatjuk a segítséget, de addig nem.