„A jászok sosem tűrték az elnyomást sem Nyugatról, sem Keletről” – mondta a Fidesz frakcióvezetője szombaton Jászdózsán, a három napon át tartó 27. Jász Világtalálkozó második napján tartott díszünnepségen. Kocsis Máté szerint a jászoktól azt is meg lehet tanulni, hogy a nemzet jövőjét és a szabadságot nem pénzben mérik.
A kormánypárti politikus, aki a rendezvény fővédnöke is, kiemelte, a világtalálkozó a jászok történelmi hagyományainak ápolásáról, kultúrájuk, öntudatuk megőrzéséről szól.
Emlékeztetett arra, a jászok elődei akkor is a Kárpát-medencében voltak, amikor a többi, később a magyar nemzetséghez sorolt nép még nem. „Kevés olyan nagy múltú, kalandos történetű nép van a magyar történelemben, mint amilyen a jász. A jászok sosem voltak földesúrnak alávetve, sosem tűrték az elnyomást, és csakis a nádornak tartoztak számadással.”
Kocsis Máté úgy látja,
ez az a kiváltság, érték, erő, amely a jászokban van, és amit minden más magyarnak meg kell tanulnia.
Felidézte, hogy 1745-ben a jászok a maguk erejéből váltották vissza a szabadságukat 580 ezer rajnai forintért, és bár ez az összeg akkor megegyezett az ország teljes éves költségvetésével, kifizették.
„Mit tanulunk mindannyian magyarok a jászoktól?” – tette fel a kérdést a frakcióvezető. Szerinte azt lehet megtanulni a jászoktól, hogy nem lehet tűrni az alávetettséget, az önkényt sem nyugatról, sem keletről, továbbá hogy a nemzet jövőjét és a szabadságot nem pénzben mérik, annak nincs ára, valamint ha a nemzetről, a nemzetségről van szó, akkor teljes összefogás alakul, „manapság is ismerős gondolatok”.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, a jászoktól csak tanulni lehet, „most van igazán szükség a jászok hitére, a jászok elveire és a jászok erejére”.
A Kocsis Mátéval készült interjúnkat itt olvashatja.
Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a rendezvény védnöke a jászokat összetartó közösségnek nevezte, és hozzátette: míg más országok a válságokba beleroppantak, addig „mi, magyarok talpon maradtunk”, és ez csak a jászok példája alapján megvalósult összefogásnak köszönhető.
Borbás Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés alelnöke (Fidesz–KDNP) arról beszélt, hogy a jászok őrzik a szülőföld hagyományait és az ősöktől kapott identitást. Ezekből kell erőt meríteni, és átadni a következő generációnak. Baranyi Sándor, Jászdózsa polgármestere (Fidesz–KDNP) kijelentette: a szülőföld szeretete köti össze a jászokat, a helyben élőket és elszármazottakat.
A rendezvényen részt vettek a jász települések polgármesterei, a jász- és a kunkapitányok. A Szent Mihály téri díszünnepségen átadták a jászsági és települési díjakat. Az idei Jászságért díjat Mozsár Lászlóné, Jászágó polgármestere (Fidesz–KDNP) kapta. Szöllősi Sándor leköszönő jászkapitány beszámolója után Kiss Gábor leendő jászkapitány beiktatása következett.
A jászok első világtalálkozóját 1995-ben Jászberényben tartották a jász redemptio, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. A jász önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.