Megjelent a Magyar Közlönyben is a Novák Katalin által aláírt, „A pedagógusok új életpályájáról” szóló törvény, melyet a köznyelv csak státusztörvényként emleget. A törvény 136 igennel ment át az országgyűlésen. Most megmutatjuk, mit tartalmaz pontosan.
A kormánynak meggyőződése, hogy „korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni” – legalábbis ez áll a Magyar Közlönyben megjelent státusztörvény nyitószövegében, amelynek tervezetét június 6-án nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek.
A törvényt végül kedden 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadták. Ezt követte, hogy csütörtök reggel Novák Katalin köztársasági elnök is aláírta. Döntését azzal indokolta, hogy a tervezet vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem szerepelnek, vagy érdemi módosításokon estek át.
A Magyar Közlönyben délutánra megjelent a közéletben nagy vitákat kiváltó státusztörvény. Az egyik legvitásabb pont a szabadságokra vonatkozott. A törvény szerint a pedagógusok szabadsága az eddigi 46 napról 50 napra emelkedik. amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet. Kimondja továbbá, hogy „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár”, ez pedig alapszabadságból, szülői szabadságból, apasági szabadságból áll.
Ehhez tartozik még, hogy a pedagógusnak, ha unokája születik, a születés utáni második hónap végéig öt munkanap pótszabadságot igényelhet. Ezenfelül az első házassága megkötése alkalmával is öt nap pótszabadság jár, viszont ez is csak a házasságkötést követő két hónapban vehető igénybe.
A törvény azok számára is öt nap pótszabadságot engedélyez, akik megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékossági támogatásra jogosultak, vagy vakok személyi járadékára jogosultak.
Részletezik azt is, hogy a szabadságot minden esetben természetben kell kiadni, tehát nem pénzzel vagy egyéb juttatással megváltani. Ettől eltér a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének esete. Ekkor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató az iskolai szünetben, óvodában július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban adja ki. Ami a betegszabadságokat illeti, a munkáltató naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot adhat ki.
A másik vitás kérdés volt a tanárok illetménye, amely a törvény szerint az alábbiak szerint módosul. A havi illetmény összege:
Az illetmény pontos összegét több szempont alapján határozzák meg, ilyen a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, szakképzettség, idegen nyelv ismerete, a többletfeladatok mértéke, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott tanárból. „A havi illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani” – mondja ki a törvény.
A pedagógus számára tartós helyettesítésért a kormány rendeletében meghatározott többlettanítási óradíj jár – írja a Magyar Közlöny.
A törvény szerint a meghatározott szabályok az Alaptörvénynek és az Európai Unió jogának is megfelelnek.
A törvény azt is kimondja, hogy a pedagógus átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá.
A munkáltató továbbá betekinthet a tanárok laptopjába, táblagépébe, számítógépébe, Pintér Sándor ezzel kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy „ez így van minden munkahelyen”.
A törvény szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő. Egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség nincs.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)