Petri Bernadett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet (NKE) és a XXI. Század Intézet kutatója az InfoRádiónak adott interjújában az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről beszélt. A szakértő megállapításai szerint a bizottság Magyarországról szóló értékelései pozitív változásokról is hírt adtak, de ismét előkerültek a szokásos aggályok, mint a sajtószabadság kérdése. A civil szervezetek panaszaival kapcsolatban a kutató elmondta, hogy azokat lényegében ellenőrzés nélkül, egy az egyben veszi át a testület.
Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a negyedik éves jogállamisági jelentést, amely általános megállapítások mellett a tagállamok – így Magyarország – helyzetét is külön-külön megvizsgálja.
A jelentés ismét szigorú megállapításokat tett a magyar jogállamiság helyzetéről, egyebek mellett, hogy a mostaninál lényegesen hatékonyabban vissza kell szorítani a korrupciót hazánkban.
Petri Bernadett az InfoRádiónak elmondta, hogy az idei jelentés különleges abból a szempontból, hogy abban azt is vizsgálták, mennyire tudták a tagállamok saját jogrendszereiket az Európai Bizottság által előírt reformokhoz igazítani.
A Bizottság általánosságban javulást tapasztalt az európai országokban, ugyanakkor míg egyes megállapítások szerint egy adott ország képes volt előrelépni, más megállapítások szerint nem feltétlenül.
Magyarországgal kapcsolatban pozitívként értékelte azokat az igazságügyi reformokat, amiket maga is előírt, és amiket mély reformként Magyarország ajánlott fel – magyarázta Petri Bernadett az InfoRádiónak.
A bizottság ugyanakkor újfent kifogásokat fogalmazott meg a sajtószabadsággal kapcsolatosan; azon belül külön említve a médiaszabályozási hatóságot, a közszolgálati média függetlenségét, illetve a vagyonnyilatkozatok rendszerét.
Ezeken felül kifogásolták a „forgóajtó” jelenség meglétét, ami azt jelenti, hogy adott ágazaton belül bizonyos magas beosztású személyek forognak az állami és magánszektor között – magyarázta az NKE munkatársa, majd hozzátette, hogy „az európai ombudsman legutóbbi jelentései alapján az Európai Bizottság és Európai Parlament sem áll a helyzet magaslatán”.
Magyarországra körülbelül húsz, többnyire elmarasztaló értékelés érkezett a különböző civil szervezetektől.
Ezek a csoportok viszont javarészt kormánykritikusnak és baloldalinak tekinthetők, így nem lehet attól eltekinteni, hogy nem egyfajta politikai nyomásgyakorlás és politikailag motivált információk kerülhetnek a jelentésbe
– fogalmazott Petri Bernadett.
A kutató hozzátette azt is, hogy az Európai Bizottság ezeket nem ellenőrzi le, és nem jár utána az állítások igazságtartalmának. Legtöbbször ezekbe egyszerűen csak átemelésre kerülnek a privát és civil szervezetek megállapításai.
Ez politikai kockázatot rejt magában, mi több, komoly befolyással bírhat a Magyarországnak járó uniós források folyósítására – emelte ki az NKE kutatója.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a bizottság azért fogalmazott meg éles kritikát Magyarországgal szemben, mert „nem állunk be a háborúpártiak sorába”.
Brüsszel Magyarországot támadó újabb jelentése ismét megerősítette: annak ellenére, hogy minden vállalást teljesítettünk és folyamatosan egyeztetünk az Európai Bizottsággal, mégis folytatódik a nyomásgyakorlás
– írta a KTK.
A Kúria pedig önkényes politikai támadásként aposztrofálta az EB által megfogalmazott, Magyarországot ért kritikákat.