Az állam hitelfelvételi spirálba hajszolja a fővárost, amely azonban még ezzel együtt is képes önként vállalt feladatait finanszírozni. Bár a főpolgármester-helyettes pénzügyi nehézségekről számolt be, a közszolgáltatások jelenlegi színvonalát nem befolyásolja a kormány–főváros közti elszámolási vita.
Június óta már hitelből működik Budapest, mivel a folyószámlája negatívba fordult: 1,1 milliárdos hiányt mutat. Az első féléves pénzügyi adatok alapján Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy látja, ugyan a túlélőprogramjuk működik, azonban ez nem azt jelenti, hogy kilábaltak volna a pénzügyi nehézségekből. Erre utal a 16,3 százalékos kamatteher mellett kell finanszírozniuk a város működését.
A jelzett negatív egyenlegben benne van az a 3,94 milliárdos inkasszó is, amelyet a Magyar Államkincstár vont le a számláról. Ez azt is jelenti, hogy a közigazgatási perben az inkasszózásra kért jogvédelmet első körben a bíróság elutasította. Ennek ellenére a főváros júliusban sem utalja át a szolidaritási hozzájárulás esedékes részletét, és újra jogvédelmet kér. Kiss Ambrus a helyzetet úgy írta le, hogy
AZ ÁLLAM A FŐVÁROST HITELFELVÉTELRE KÉNYSZERÍTI.
Szeptember 10-éig várhatóan ez a negatív egyenleg tovább nő, egészen az iparűzésiadó-bevételek megérkezéséig. A tervezett éves adóbevételek 45 százaléka érkezett be eddig, ebből az iparűzésiadó-bevételnek az 51 százaléka, az ingatlanértékesítésből várt pénzeknek azonban csak az 1,8 százaléka. A rezsi kompenzációból a fővárost az állam egyszerűen kihagyta, pedig e jogcímen 9,9 milliárdra számítanának, és a Lánchíd felújítására szánt 6 milliárdot sem utalták még át.
Ezeket Budapest vezetése azoknak a követeléseknek a listáján tartja nyilván, amelyen a különböző kormányzati szervek kifizetetlen számlái (5,5 milliárd), illetve a Fővárosi Vízműveknek ki nem fizetett kompenzáció (5,74 milliárd) is szerepel. A közösségi közlekedésre szánt kiadásokra tervezett éves költség időarányos része azért ilyen alacsony (36 százalék), mert a BKK időközben egy áthidaló hitelt vett fel, és ebből egészíti ki a fővárosi forrásokat. A szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét (a kapott normatívával egyező mértékig, azaz nagyjából 33 milliárd forint összeghatárig) ismerik el jogos állami követelésnek, ennek azonban a 84 százalékát már befizették.
A 2023-as év három legfontosabb költségvetési kérdése, hogy az állam támogatja-e a Lánchíd megújítását, akarja-e rezsikompenzációban részesíteni Budapestet, és engedélyezi-e a fejlesztési célú hitelek felvételét.
Az Index kérdésére Kiss Ambrus azt mondta,
a Fővárosi Önkormányzat már csak akkor vág bele önként vállalt feladatok ellátásába, ha erre külső forrásokat képes bevonni.
Ilyen önként vállalt feladat például a menekültek ellátása, amihez nemzetközi szervezetek forrásaira támaszkodhatnak, vagy a hajléktalanellátásnak bizonyos szolgáltatásai, amihez pályázati pénzeket vonnak be. A főváros daganat gyanús esetek mielőbbi diagnosztikáját segítő CT-, MR-programja is idetartozik. Ezt az atlétikai világbajnokság megállapodásának részeként a központi költségvetés támogatja. Ezeknek az önkéntes feladatoknak a forrásigényét a város költségvetése nagyjából 20 százalékban finanszírozza, a többit külső forrás bevonásával biztosítják. Kiss Ambrus azt is hozzátette, hogy ezek nem veszélyeztetik a főváros törvényben előírt kötelező feladatainak ellátását, még úgy sem, hogy ezekre már nem kapnak sehonnan sem pénzt.
A Fidesz az elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta, hogy a folyamatosan növekvő bevételek ellenére Karácsony Gergely és a baloldal csődbe vitte az ország leggazdagabb önkormányzatát. A kormánypárt közleménye arra is emlékeztetett, hogy több mint 200 milliárd forint tartalékkal vette át a várost a baloldali vezetés, a költségvetési támogatások és a bevételek pedig minden korábbinál magasabbak.