Orbán Viktor Sopronban, a kormányülés helyszínéről adott interjút a Kossuth rádiónak. A beszélgetés alatt szó esett a vilniusi NATO-csúcsról, az illegális bevándorlás kérdéséről és az erre adott „brüsszeli válaszról”, a háborúról, az inflációról, valamint a pártok külföldi finanszírozásáról.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök kora este közösségi oldalán jelentette be, hogy a szokásos péntek reggeli időben ad interjút július 14-én a Kossuth rádiónak, azonban a helyszín változik, ugyanis Sopronból fog jelentkezni. Itt van ugyanis a kihelyezett kormányülés, amely péntek délben fejeződik be.
A NATO-csúcs után úgy tűnik, a háború el fog húzódni. A béke hangján alig-alig beszélünk. A háború és a szankciók nem tűnnek el az életünkből
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Szerinte teljesen más jövő vár a magyarokra, ha van, illetve, ha nincs háború. Szerinte a Nyugat háborút akar.
Az inflációt nekünk kell letörni, fülön, üstökön kell ragadni, meg kell taposni
– jelentette ki a miniszterelnök. Úgy látja, a kormánynak van egy terve, amely segít ebben. Ezek közé sorolta az árfigyelő rendszert, amelyet szerinte több százezren használnak, valamint a kötelező akciózást is.
A migráció kérdése is szóba került az interjúban. Szerinte „Brüsszelben egy késeléses megbeszélésen úgy döntöttek, hogy bevezetik a kötelező migránskvótát”. A miniszterelnök szerint, „ha engedelmeskednénk Brüsszelnek, akkor migránsgettót kéne létrehozni Magyarországon”.
Szerinte van még egy közvetlen fenyegetés Brüsszelből, ugyanis, mint mondta, minden évben kiadják, mit kéne a gazdaságoknak tenniük, változtatni. Szerinte ebben vannak értelmes dolgok, de sok az értelmetlen is.
Brüsszelben egy buborékban élnek
– vélekedett Orbán Viktor. Úgy véli, Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlését javasolja, de a kormány arról tárgyal, hogyan nem fogják eltörölni azt.
„Értsük meg Zelenszkijt, képzeljük magunkat a helyébe. A népe megmaradásáért küzd, csak a saját szemüvegén keresztül nézi a konfliktust, meg akarja védeni a népét” – fogalmazott Orbán Viktor. Azonban szerinte, ha az ukrán elnökre hallgatnánk, „benne lennénk a harmadik világháborúban”.
Nekünk kell észnél lennünk, az ukrán elnöktől nem lehet elvárni ebben a helyzetben
– vélekedett a kormányfő, aki emlékeztetett: Ukrajnát nem vették fel a NATO-ba, mert háborúban áll.
Az ukránok kommunikációs és érintkezésstílusát azonban szokatlanként jellemezte a miniszterelnök. „Ha bajban vagy és segítséget kérsz, viselkedj rendesen” – mondta.
Rájuk ez nem igaz. Agresszívak, zsarolnak. Emberek halnak meg százával, ezrével naponta, élet-halál kérdésekkel szembesülnek. Onnan más a világ, mint innen, de ne fogadjuk el az ő nézőpontjukat
– mondta Orbán Viktor. Kijelentette, aki fegyvereket szállít, az benne van a háborúban.
A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, attól függetlenül, hogy nem vették fel Ukrajnát a NATO-ba, a békéhez nem kerültek közelebb.
Eszkaláció van, a nyugati államok, különösen az Egyesült Államok, fegyverekkel támogatja Ukrajnát
– jelentette ki, emlékeztetve, hogy Washington kazettás bombákkal erősíti az ukránok arzenálját. „Abban a keresztény világban, amibe tartozunk, a béke és a tűzszünet a legfontosabb” – vélekedett. Szerinte minél hamarabb békét kellene teremteni, ugyanis a kárpátaljai magyarok életveszélyben vannak.
Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Joe Biden véget vethet a háborúnak. Ezzel a miniszterelnök is egyetért, azonban nem érti, miért nem teszi. „Ha az Egyesült Államok azt mondaná, békét akar, az holnap reggelre bekövetkezne” – vélekedett. Azonban szerinte a NATO-csúcson sem érkezett válasz arra, hogy miért nem akar békét Washington.
A legfrissebb adatok szerint 20,1 százalékos az infláció, Orbán Viktor úgy véli, jó pályán haladunk, csökkenő tendenciát mutatnak a számok. Emlékeztetett, decemberre vállalták az egy számjegyű infláció elérését,
de ez akár egy, másfél hónappal korábban is elérhető.
A miniszterelnök szerint a rezsicsökkentést érdemes úgy elfogni, hogy minden család havi 181 ezer forintot kap; úgy véli, ha ez nem lenne, annyival kevesebb pénzből kellene élniük. Ezért tartja fontosnak, hogy kitartsanak mellette.
Orbán Viktor szerint migráció ügyében Magyarországnak kizárólag a saját tapasztalataira szabad hagyatkoznia. „Fel kell idézni a röszkei eseményeket, hogyan meneteltek százezrével Magyaroroszágon, ellepték a Nyugati pályaudvart” – fogalmazott.
Brüsszeli szirénhangokra nem szabad hagyatkozni, illedelmesen meghallgatjuk, de nem vesszük figyelembe
– jelentette ki. Úgy véli, az egyetlen megoldás az, ha nem is engedjük be őket az Európai Unió területére. Véleménye szerint a magyar modellt kell követnie az EU-nak, és ezért „néznek irigykedve” a magyarokra azok az országok, amelyeket elárasztanak a migránsok.
A kormányfő elmondta, a magyar modellt védik, az új szabályok azonban ezt lerombolnák, de „nem ülünk ölbe tett kézzel”. Mint mondta, Brüsszel ezt a modellt nem tartja helyesnek.
Engedjük be a migránsokat, hadd lépjenek be az EU területére, hogy szabadon mozoghassanak. Ha elbírálták a kérvényüket, akkor jó, ha nem, akkor nem lehet elküldeni őket. A magyarok három perc alatt kipenderítenék őket. Mi döntjük el, hogy kit engedünk be. Vért izzadtam, hogy bezárjuk a menekülttáborokat, végre megoldottuk a problémát, és ezt vissza akarják hozni
– részletezte a miniszterelnök, ismételten hangsúlyozva, hogy Magyarországon nem lesznek „migránsgettók”.
A miniszterelnök leszögezte, nemcsak Brüsszellel állnak vitában, hanem a magyar parlamenten belül is vannak olyan pártok, akik ellenük vannak. Orbán Viktor szerint bebizonyosodott, hogy már nemcsak dollárokkal támogatják a baloldalt, hanem fontban is fizetik őket. Úgy véli, az csak egy dajkamese, hogy a baloldalt nem befolyásolják a külföldről kapott támogatások.
A kormányfő arról is beszélt, a migráció a parlamenten belül is égető kérdést jelent, ahol a baloldal azt hangoztatja,
amit a brüsszeli gazdáik mondanak nekik.
Rávilágított, hogy Lengyelországban hasonlóan látják az illegális bevándorlás kérdését, mint Magyarországon – „végül is csak egy 40 milliós országról van szó” – majd hozzátette, érdeklődéssel várják a szlovák választások utáni helyzetet északi szomszédunknál.
A miniszterelnök úgy látja, a pártok külföldi finanszírozása szuverenitási kérdés, de megérti, ha valaki szerint ez korrupció. Hozzátette, hogyha a főváros polgármesterét meg lehet vásárolni, akkor nem a magyarok érdekeit képviseli.
A beszélgetést úgy zárta, tisztázni kell az ide vonatkozó szabályozásokat, ugyanis a jelek szerint nem elég világos a törvény. Mint mondta, „aki eladja Magyarország szuverenitását, külföldről fogad el pénzt, az korrupt, ami bűncselekmény”.