Magyarország a háború közepette is fejleszti haderejét – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, a NATO álláspontja lényegében fedi a magyar álláspontot a tekintetben, hogy Magyarország és a NATO sem sodródhat bele a háborúba.
A politikus elmondta, Magyarország a háború közepette is fejleszti haderejét: a katonai kiadások idén és – a kormánypártok többségi szavazatával elfogadott költségvetés szerint – jövőre is elérik a GDP 2 százalékát. Ezt – bár NATO-alapelv lenne – az európai országok döntő többsége meg sem próbálta teljesíteni.
NATO-elvárás az is, hogy a katonai költségvetés 20 százalékát kifejezetten fejlesztésre fordítsák, Magyarországon ez az arány már évek óta sokkal magasabb – idézte a honvédelmi minisztert az MTI.
Mint mondta: ez visz minket egyre közelebb ahhoz, hogy a magyar haderő képes legyen megfelelő elrettentő erőt felmutatni, és közben növeljük a nemzet ellenálló-képességét is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, a magyar haderőfejlesztés nagyon jó időben, évekkel ezelőtt elkezdődött. Ez nem pusztán az eszközök beszerzését jelenti, legalább ennyire fontos a szervezeti átalakulás, és a változás az identitásbéli gondolkodásmódban.
A magyar haderő a jövőben két komponensen nyugszik: a hivatásos katonákból álló, az országban támaszpontszerűen jelenlévő, high-tech eszközökkel felszerelt professzionális hadseregen, valamint a területvédelmi ezredeken és területvédelmi parancsnokságon, amely döntően tartalékos katonákból fog állni.