Augusztus 1-jétől megváltozik az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó egyik fontos ügyrendi szabály – tudatta honlapján az Alkotmánybíróság. Ennek lényege: ha az indítványozó a bírói döntést vagy bírósági eljárásban Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását támadja, akkor a jövőben az alkotmányjogi panaszát kizárólag az ügyben eljáró elsőfokú bíróság útján tudja előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a panasz benyújtására közvetlenül az Alkotmánybíróságon nem lesz lehetőség.

Alaptörvénysértő bírói döntések

Az Alkotmánybíróság legfrissebb statisztikái szerint 20 beérkezett indítványból 19 alkotmányjogi panasz. 2023 első felében a 243 beadványból 228 volt alkotmányjogi panasz. De hasonló tendenciát lehetett megfigyelni az elmúlt években is: 2021-ben 617-ből 595, 2022-ben 577-ből 565 alkotmányjogi panaszt regisztráltak.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az Indexnek adott korábbi interjújában kifejtette: valamennyi bírói döntéssel szemben hozzájuk fordulhatnak a felek, ami azt jelenti, hogy közvetve a közigazgatás felett is alkotmányos kontroll érvényesül. Persze nem akármilyen okkal támadhatók meg a bírói döntések – tette hozzá –, kizárólag alkotmánysértés esetén, hogyha ez valakinek az alapjogát sérti.

2012 előtt csak akkor lehetett az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha a bíróság alkotmánysértő szabályt alkalmazott. 2012 után viszont akkor is, ha alkotmányos szabályt alkalmaz ugyan a bíróság, de a bíró mérlegelése, ahogyan a jogszabályokat mérlegeli, az maga alkotmányellenes.

Az alkotmányjogi panaszoknak egyébként három típusa van:

1. Amikor az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az Alaptörvény-ellenes bírói döntést támadja, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
2. Amikor az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme az ügyben folytatott bírósági eljárásban az Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be.
3. Amikor az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadja, ha annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.

A Fudantól az akkumulátorgyárig

Az idén is számos nagy horderejű ügyben döntött az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján. Csak néhány:

• Februárban például visszautasították az alkotmánybírák Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester alkotmányjogi panaszát, amely a Fudan Egyetem építését megakadályozni kívánó helyi népszavazással kapcsolatban nyújtott be.
• Áprilisban megalapozatlannak találták azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a pedagógusok tettek azzal összefüggésben, hogy a kormány egyik rendelkezése lehetetlenné tette a sztrájkot.
• Júniusban ugyancsak alkotmányjogi panasz alapján Alaptörvény-ellenesnek találták a munka törvénykönyvének azt a tavaly év végéig hatályban lévő rendelkezését, amely nyugdíjas munkavállalóknak minősítette a rokkantsági ellátásban részesülőket.
• Két hete érdemi vizsgálat nélkül visszautasították az LMP alkotmányjogi panaszát, amelyben a zöldpárt azt szerette volna elérni, hogy csak ott épülhessen akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosok népszavazással hozzájárulnak.

Élelmiszerárstop, katatüntetés

De több érdekes ügy vár most is elbírálásra. Mint például:

• A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban egy éve azt kérték az alkotmánybíráktól, állapítsák meg a hat alapvető élelmiszer hatósági árát rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg.
• Március elején érkezett a Donáti utcába az az alkotmányjogi panasz, amelynek indítványozóját a tavaly júliusi katatüntetésen testi kényszerrel előállítottak a rendőrségre, ahol megállapították szabálysértési felelősségét. Később a bíróság is elmarasztalta, mert jogszabályi tilalom ellenére gyalogosként az úttesten tartózkodott, veszélyeztetve ezzel a közlekedés biztonságát. A tüntető szerint a bírói döntés Alaptörvény-ellenesen korlátozza a békés gyülekezéshez való alapjogát.