Szinte naponta visznek gyerekeket kullancscsípés miatt orvoshoz, az esetek ötven százaléka a nyári hónapokra koncentrálódik. Nagyjából a paraziták 20 százaléka hordozhat valamilyen betegséget. A legismertebb Lyme-kór ellen nincs, de a jóval ritkább vírusos agyvelőgyulladás ellen bármikor kérhető a védőoltás. Bense Tamás esztergomi gyermekorvos szerint még most sem késő beadatni.
Bár a kullancsok 6 fok feletti hőmérsékleten, tavasztól őszig aktívak, Bense Tamás elmondása szerint az esztergomi rendelőbe egész évben vittek kullancscsípéssel gyermeket. A szakorvos tapasztalatai szerint nagyjából kétszer annyi kullancsos eset fordul elő, mint tíz évvel ezelőtt, ami egyértelműen a klímaváltozás következménye. A kullancsok az enyhe telek során sem pusztulnak el.
Gyakorlatilag alig van már téli-nyári szezon. A nyáron nagyobb számban fordulnak elő az ilyen esetek, ez annak tudható be, hogy a szünetben a gyerekek és a felnőttek is többet mennek ki a természetbe. A családi ház kertjében, játszótereken vagy parkban, a városi környezetben az összefüggő növényzettel, magas fűvel, erdőben akár az avarral borított területeken is előfordulhatnak
– ismertette a gyermekorvos. Szabadtéri rendezvényeken, fesztiválokon, strandokon is lehet számítani megjelenésükre.
Az Esztergomban praktizáló gyermekorvoshoz hetente 8-10 gyermeket visznek kullancscsípéssel. „Ebből legalább 3-4 olyan eset van, amikor csak arról van szó, hogy a szülők nem merik maguk eltávolítani a parazitát. Elmondásuk szerint attól tartanak, hogy beszakad a rovar feje” – emelte ki Bense Tamás. Mint kifejtette, közülük csupán 2-3-nál fordul elő pirosodás, amiről a szakorvosnak el kell döntenie, hogy helyi reakció vagy fertőzöttség jele.
A Lyme-kór sajnos nem ritka, hetekkel-hónapokkal később diffúz, idegrendszeri panaszokkal enyhe bénulások jelentkezhetnek, rengeteg más szokatlan tünettel együtt
– tette hozzá. Ezeket az eseteket is tudják kezelni, de minél később derül ki a fertőzés, annál nehezebben. A gyermekorvos ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a fertőzések elkerülésének érdekében a kullancsot mielőbb ki kell venni. „A legfontosabb, hogy a potroha legyen kint, ugyanis abból tudja pumpálni ki-be a vért. A tévhitekkel ellentétben nem ajánlott semmiféle vegyszerrel, alkohollal, krémmel vagy olajjal bekenni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból – ha fertőzött – még több vírus juthat a szervezetbe. A fej-tor közötti részét egy hegyes csipesszel meg kell fogni, és egyszerűen egy határozott mozdulattal kihúzni. Ha véletlenül bennmaradt volna a feje, az már nem okoz problémát, néhány nappal később magától kilökődik, különösebb fertőzésveszélyt nem jelent” – hangsúlyozta a gyermekorvos.
Akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha piros folt marad vissza, amely gyűrűszerű, és növekszik az átmérője, ha meghaladja az 5 cm-t, eltelt 5 nap, és nem halványul, hanem folyamatosan növekszik.
fertőzésre utalhatnak az influenzaszerű tünetek is, fejfájás, láz, nyirokcsomó-duzzanat, izomláz és akár torokgyulladás.
Ekkor a doktor elmondása szerint antibiotikum-kúrára lehet szükség, gyermekeknél is az életkoruknak megfelelő készítményt adnak. Bár több mikroorganizmust is hordozhat a kullancs, az említett tünetek a gyógyszerrel már jól gyógyítható Lyme-kórra jellemzők. Először az Egyesült Államokban található connecticuti Old Lyme városában 1975-ben írták le egy gyermeknél, hogy rovarcsípést követően jellegzetes bőrtünet és ízületi gyulladás jelentkezett nála.
A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladást 1952-ben izolálták hazánkban, ez a csípést követően 7–14 napon belül okoz kezdetben olyan enyhébb tüneteket, mint a fejfájás, izomfájdalom vagy hányinger, láz. Minden ötödik esetben 3-4 hét elteltével központi idegrendszeri gyulladás következhet be, tudatzavarral, izombénulással, ami már kórházi ellátást igényel. Specifikus terápiája nincs, azonban védőoltással hatékonyan megelőzhető.
Az országos bejelentések szerint a kétévesnél fiatalabbak az átlagosnál kisebb veszélyben vannak, mivel kevesebbet tartózkodnak kullancs által veszélyeztetett területen, az 5–14 év közöttieknél gyakrabban fordul elő kullancseredetű fertőzés. Bense Tamás a felnőttek mellett a nagyobb gyerekek számára mindenképpen javasolja a védőoltás beadását, ami tapasztalatai szerint 1 éves kor felett nyugodtan adható. Ez alatt a kor alatt pedig a csecsemő testének alapos átvizsgálását javasolja, különösen a hajlatokban, ágyékrészen, a hajas fejbőr, a fül mögötti részen is gyakran meg szoktak bújni. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a tavasztól őszig tartó időszakban bárkin megjelenhet, ha olyan ruházatban tölt sok időt a természetben, ami testét, lábszárait kevésbé fedi.
Arra a kérdésünkre, hogy nem késő-e már a védőoltást beadatni, a családorvos elmondta, hogy mivel még a tél derekán is előfordulhatnak ilyen esetek, gyakorlatilag az év bármelyik szakában érdemes felvenni az oltást. „Ha valakiben kullancsot találtak, annak várni kell vele egy hónapot” – húzta alá. Azt is megjegyezte, hogy a nyári időszakban gyorsított oltásra is van lehetőség, akár a kisgyermekeknél is.
Ez esetben az első oltást két hét múlva követi a második, majd fél év múlva az ismétlő oltás, utána már az oltóanyag típusa szerint négy- vagy ötévente elég ismételni. A második oltás után két héttel már kialakul a védelem a kullancs terjesztette kórokozókkal szemben
– magyarázta a gyermekorvos. Az oltás a vírusos agyhártyagyulladás ellen véd, de más kórokozóval is fertőzött lehet a parazita, megelőzésként a doktor javasolja, hogy a boltokban, gyógyszertárakban kapható kullancsriasztó szerekkel a fedetlen bőrfelületeket illatosítsuk, ahogy a kirándulás végeztével a testet is nézzük át.
Magyarországon az ismert 700 kullancsfaj közül mindössze két tucat él. Arról, hogy az említett két súlyosabb betegséget okozó kórokozó az itthoni populációban milyen arányban fordul elő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi Infekciókontroll főosztálya adott ki korábban tájékoztatást.
A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ tájékoztatása szerint a kullancsok 12 százaléka hordozza.
Korábbi hazai felmérések alapján a kullancs encephalitist, vagyis az agyhártyagyulladást okozó vírust a hazánkban előforduló kullancsok 0,05 százaléka hordozza – írják, hozzátéve: területenként ugyanakkor eltérő, hogy milyen arányban lehet fertőzött a populáció. Kifejlett egyedeknél ez nem haladja meg a 20 százalékot.
(Borítókép: Patrick Pleul / Picture Alliance / Getty Images)