Folyamatos a feszültség a kormány és a hazánkban működő ismert diákszervezetek között, most épp a tanév rendjéről szóló tervezeten különböztek össze. A tanulók szerint nem fair, hogy a kormány a szünetekkel trükközik a spórolás érdekében, a Belügyminisztérium ugyanakkor úgy véli: a nemrég közzétett tervezet a jelenlegi formájában energia-, így költségmegtakarítást eredményez, „ami minden magyar adófizető érdeke, hiszen a számlát a költségvetés állja”.
Augusztus 4-ig lehet véleményezni a Belügyminisztérium által közzétett, tanév rendjéről szóló rendelettervezetet, amely a megjelenése óta bőven kapott hideget és meleget. Mint ismert, a kormány tavaly szeptemberben, tanév közben hozott egy olyan döntést, hogy az őszi szünet kárára, a rezsiszámlák lefaragása érdekében meghosszabbítja a téli szünetet.
Ezt a hagyományt vinnék tovább a döntéshozók a 2023/2024-es tanévben is, annyi különbséggel, hogy az őszi szünet megmaradna, cserébe viszont júniusban egy héttel tovább kellene iskolába járni, ami egyúttal rövidebb nyári szünetet is jelentene.
A tervezet szerint a tanítási szünetek az alábbiak szerint alakulnának:
Ugyancsak fontos információ, hogy a tanítás szeptember 1-jén pénteken kezdődne, ami ellen többen is felemelték a hangjukat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben fakadt ki a tanév rendjéről szóló rendelettervezetre, többek azt írták, hogy a péntekre eső első tanítási nap nem kedvez a kollégistáknak, akik így egy hétvégét elveszítenek, de a betervezett szünetekkel sem elégedettek.
Diákszervezeteket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük a tanév rendjéről szóló tervezetről.
Kiss Gergő, az Egységes Diákfront (EDF) elnökségi tagja lapunk megkeresésére elmondta: az első és egyik legfőbb problémájuk a tervezettel, hogy későn hozták nyilvánosságra, úgy vélik, azt nem egy, hanem inkább két hónappal iskolakezdés előtt kellene közzétenni, így a diákok és a tanárok is kényelmesebben tudnának tervezni.
A pénteki iskolakezdésre reagálva úgy fogalmazott, hogy „senkinek nem kedvez”, különösen nem a kollégistáknak, akiknek egy nap kedvéért kell felutazni, majd fordulhatnak is vissza, ha csak nem akarják elbukni az utolsó otthon töltött hétvégéjüket.
Ami a téli szünet meghosszabbítását illeti, álláspontunk szerint ez egy újabb önvallomás arról, hogy a kormány valójában képtelen felfűteni az iskolákat. Tavaly is megpróbálkoztak ezzel a koncepcióval, a végeredmény mégis az lett, hogy számos osztályteremben kabátokban ültek a tanórákon a diákok
– utalt az EDF tagja azokra a kellemetlen esetekre, amelyekről az Indexen is beszámoltunk.
Hasonlóan látja a helyzetet az Adom Diákmozgalom kommunikációs vezetője is. Merucza Tibor Alex a fentieket azzal egészítette ki, hogy az intézmények többségében a fűtés valóban rettenetesen drága, ami leginkább a rossz szigeteléssel és a korszerűtlen berendezésekkel magyarázható.
Ettől függetlenül nem a diákok kárára kellene a rezsiszámlákból lefaragni
– hangsúlyozta, majd az elmaradott infrastruktúránál maradva megjegyezte: a rendelettervezetben szereplő tanítási szünetek ebben a formában kettős negatív hatást gyakorolnak a tanulókra és a tanárokra, az iskolákban ugyanis nemcsak a fűtéssel vannak gondok, hanem a hűtéssel is, utóbbinál a problémát az jelenti, hogy az épületek túlnyomó többségében egyáltalán nincs klíma, a 40 fokos termek pedig nem alkalmasak a tanulásra.
Az EDF elnökségi tagja az előzőekhez kapcsolódva hozzátette: tapasztalataik szerint a júniusi tanítási napoknak már egyébként sincs értelme, a diákok a nagy melegben képtelenek koncentrálni, így kicsit nem szerencsés elnyújtani ezt az időszakot.
A diákszervezetek képviselői kiemelték azt is: még a határidő lejárta előtt elküldik észrevételeiket a Belügyminisztériumnak, az Adom Diákmozgalom nevében Merucza Tibor Alex ugyanakkor azt mondta: vannak kétségeik afelől, hogy ezek mennyire érnek majd célba, „hiszen a tüntetéseken sem hallották meg a hangjukat”, így attól tartanak, hogy a javaslataikat most sem veszik majd figyelembe, de egy próbát azért tesznek.
Lapunk a Belügyminisztériumot is megkereste, szerettük volna, hogy a döntéshozók reagáljanak a felmerülő kritikákra. A tárca kommunikációs főosztálya az első – pénteki – tanítási nap ügyében azt írta:
A tanév első napját törvény rögzíti. Tény, 2023. szeptember 1. pénteki nap, ami ugyanúgy alkalmas a tanévnyitó megtartására, az adminisztratív feladatok elvégzésére, mint a hét bármely más napja. Amennyiben hétfőn kezdődne a tanév, a kollégisták sem aznap érkeznek, a rendelkezésre álló hétvége alkalmat teremthet egy nyugodtabb beköltözésre, de semmi nem zárja ki, hogy a tanévnyitó után hazautazzanak, amennyiben úgy döntenek
– fogalmazott az Indexnek a BM.
A tárca válaszában kitért arra is, hogy „a hosszabb téli szünet fogadtatása az előző tanévben nagyon jó volt”, eddig is számos iskola adta ki saját hatáskörben ezt a három napot igazgatói szünetként, ahol nem, ott magasabb volt a hiányzások száma.
Továbbá
„a tervezet energia-, így költségmegtakarítást eredményez, ami minden magyar adófizető érdeke, hiszen a számlát a költségvetés állja”.
A minisztérium kiemelte azt is, hogy a tavaszi szünet eddig csütörtöktől keddig tartott, az iskolák jelentős része a fennmaradó napokat vagy előtte vagy utána ugyancsak kiadta igazgatói szünetként. Tapasztalataik szerint a többgyermekes családoknál gyakran okozott nehézséget, hogy az egyik gyereknek előtte, a másiknak utána volt szünet, ám ez a probléma most megszűnhet.
A tárca rámutatott arra is, hogy egy teljes hét tervezésével a tanulók jobban ki tudják magukat pihenni, és így nem lesznek „fél hetek” a tanév rendjében.
„A tanítási napok száma nem változik, így mindössze technikai kérdés, hogy egy héttel tovább tarthat majd a tanév. A nyári melegre vonatkozó szemponttal kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk, hogy a tanítás számos európai országban tovább tart, mint Magyarországon, és nem jelent különösebb problémát” – zárta sorait a BM, hozzátéve, hogy a társadalmi egyeztetés során beérkező észrevételek összegzését közzéteszik a lezárást követően.
(Borítókép: Julian Stratenschulte / Picture alliance / Getty Images)