Index Vakbarát Hírportál

Alig jelentkezett valaki biológia-, kémia- és fizikatanárnak idén

2023. augusztus 5., szombat 10:03

Az oktatás területén jelentős kihívásokkal nézünk szembe 2023-ban. Mindössze 1550-en kerültek be idén az ötéves tanárképzésbe, és még közöttük is alig vannak, akik természettudományi tárgyakat oktatnának – mutatott rá a Népszava. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanárképző központjában az ötéves osztatlan tanárképzés keretében mindössze 5 új hallgatót vettek fel kémia tanári szakra, valamilyen szakpárosításban.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának közlése szerint az idén 18 845-en jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 10 514-en nyertek felvételt, 9674-en tanulhatnak állami ösztöndíjjal. Az utóbbi hat évben nem volt ilyen magas a felvettek száma, ráadásul a pótfelvételivel még tovább növekedhet ez a szám – jelezte.

Jó esélyeink vannak tehát arra, hogy a pedagógus-utánpótlás egyre nagyobb számú lesz a következő években. Nagy siker, hogy az utánpótlás tehát nem fogy, hanem idén 67 százalékkal emelkedett

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy „az egyik legnagyobb az emelkedés a tanító- és óvodapedagógus-képzésben, ahol megduplázódott a felvettek száma, de a tanárképzésre is közel harmadával kerültek be többen.”

Kémiatanárnak 5 fő jelentkezett

A Népszava szerint azonban igenis van tanárhiány, ami különösen a természettudományi tárgyakat oktató tanárok esetében jelent problémát. Az ötéves osztatlan tanárképzés keretében a felvettek száma 1550 fő, ami alig haladja meg a tavalyi eredményeket, amikor 1458 hallgatót vettek fel osztatlan tanári képzésre.

Az ELTE-n a legtöbben angoltanárnak (191), történelemtanárnak (118) és magyartanárnak (105) készülnek, míg a természettudományos tárgyak kevésbé vonzóak a hallgatók számára – világított rá a lap.

biológiatanárnak 42-en tanulhatnak tovább valamilyen szakpárosításban, matektanárnak 41-en, fizikatanárnak 12-en, kémiatanárnak mindössze 5-en az ELTE-n

– jelezte cikkében a Népszava.

Hozzátették, hogy a tanárképzés területén várható változások között szerepel, hogy a kormány az új pedagógustörvény végrehajtási rendeletében már arra is lehetőséget adna, hogy öt évig olyanokat is lehessen tanárként foglalkoztatni, akiknek nincs pedagógus végzettségük, de valamilyen természettudományos diplomával rendelkeznek. Ezen túlmenően, a jövőben a tanároknak esküt is tenniük kell majd, ha tanítani akarnak, az eskü szövegéről azonban még nem született döntés.

A pedagógusképzés kérdése komoly kihívások elé állítja az oktatási rendszert. A megoldás érdekében szükség van a képzési rendszer átgondolására, a tanári pálya vonzóbbá tételére, valamint az oktatási rendszer strukturális változásaira. A jövőbeni fejlesztéseknek figyelembe kell venniük a tanárok szükségleteit, a diákok igényeit, és a társadalom elvárásait az oktatási rendszerrel szemben.

Rovatok