Index Vakbarát Hírportál

Ősszel jön a gyermekvédelmi szigorítás: vajon leszáll-e a szivárványvonatról a kormány?

2023. augusztus 15., kedd 16:57

Ősszel ismét szigorít a gyermekvédelmi törvényen a kormány. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint fontos lenne, hogy a döntéshozók a jövőben ne attól rettegjenek: vajon mikor és hol bukkan fel egy pedofil, esetleg hányan akarnak hazánkban nemet váltani. Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának korábbi tagja a tervezett jogszabályi módosítások helyett inkább a megelőzést és az 1997-es Gyermekvédelmi Törvény megfelelő alkalmazását helyezné előtérbe.

„Az ősszel esedékes újabb gyermekvédelmi szigorítás csak akkor szolgálja majd ténylegesen a gyerekek érdekeit, ha a kormány a korábbinál egy lényegesen átfogóbb, holisztikusabb szemléletet alkalmaz” – jelentette ki az Index megkeresésére Herczog Mária szociológus, gyermekvédelmi szakember, aki hosszú éveken át volt az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja.

A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnöke úgy véli, hogy az intézkedéseket nem szabadna csak és kizárólag a szexualitásra, azon belül is az LMBTQ-elemekre, valamint a pedofíliára leszűkíteni, ezek ugyanis csak a történet egy nagyon apró szeletét képezik.

Arról nem esik szó, hogy 2008 óta nem nőtt a családi pótlék, a GYES, és a minimálnyugdíj; alig vannak pénzbeni és természetbeni támogatások, ami különösen rosszul érinti a már egyébként is komoly nehézségekkel küzdő családokat. Azok, akik gyermekjóléti szolgálatoknál, családsegítőknél dolgoznak, még az oktatásban és az egészségügyben dolgozóknál is alacsonyabb bért kapnak, nagyon alacsony a megbecsültségük, és rendkívüli a leterheltségük, nem meglepő tehát, hogy munkaerőt találni szinte lehetetlen, ráadásul a nevelőszülők, gondozók száma is alacsony, minden területen nagy a fluktuáció. Ha a döntéshozók igazán óvni akarják a gyerekeket, ezeket a problémákat kellene elsődlegesnek tekinteni

– mutatott rá Herczog Mária, hozzátéve, hogy a jogalkotók figyelmét rendre elkerüli az a szakmailag bizonyított tény is, miszerint azok a gyerekek, akik megkapják a fejlődéshez szükséges szeretetet, gondoskodást és ellátást, sokkal kevésbé vannak kitéve a rájuk leselkedő veszélyeknek, legyen szó szexuális visszaélésről, vagy bármilyen egyéb – pl. internetes – kizsákmányolásról, átverésről.

Mint mondta: ahelyett, hogy attól rettegünk, vajon hányan akarnak itthon nemet váltani, vagy hogy mikor és hol bukkan fel egy pedofil bűnöző, kormányzati szinten is a felvilágosítást, a megelőzést kellene előtérbe helyezni. Szociális, egészségügyi és oktatási programokkal ugyanis valóban elejét lehetne venni a legtöbb fizikai, lelki és szexuális bántalmazásnak, végrehajthatatlan jogszabályokkal ez azonban nem lehetséges.

Újra aktuális

A területen jártas szakembert abból az apropóból kerestük meg, hogy ősszel a kormány ismét szigorítana a gyermekvédelmi törvényen.

A döntéshozók erre irányuló tervéről már az év elején lehullt a lepel, Orbán Viktor idei évértékelő beszédében a Krúdy Gyula Általános Iskola korábbi pedagógiai asszisztensének ügyére is kitért.

Februárban robbant a botrány

Ahogy arról korábban az Index is írt, egy 39 éves pedagógiai asszisztens nyíltan beszélt arról TikTok-csatornáján, hogy szexuális kapcsolatot folytat egy 15 éves diákkal. B. Zsolt azt is mondta, hogy ettől még nem tekinthető pedofilnak, mert ő valójában efebofil, ami annyit tesz, hogy a 15–19 évesekhez vonzódik, és ezen belül is a korosztályba tartozó fiúk jönnek be neki, mivel homoszexuális.

A kormányfő a történtek után kijelentette: „a gyerek szent és sérthetetlen”, majd hozzátette: „Magyarországon kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének”.

Nem sokkal később az Index ennek nyomán kérdezte Kocsis Mátét arról, a miniszterelnök szavai egyet jelentenek-e azzal, hogy szigorítják a gyermekvédelmi törvényt. A Fidesz frakcióvezetője igennel felelt, és azt is előrebocsátotta, hogy „durva európai és hazai viták lesznek”.

Az azóta eltelt fél évben megtudtuk, hogy várhatóan még a nyáron elkészül a tervezet, amit az őszi ülésszakban Parlament elé is terjesztenek. Az elmúlt időszakban többször, többen kérdeztek kormánypárti politikusokat arról, hogy mire lehet számítani, milyen módosításokban gondolkodnak, de konkrétumok alig hangzottak el, az irány azonban így is jól látszik.

A fenti nyilatkozatok alapján Herczog Mária attól tart, hogy az újabb szigorítás nem mutat majd túl a szexualitáson, a fókuszban továbbra is az LMBTQ-kérdések és a pedofil visszaélések lesznek.

Ettől függetlenül a beleegyezési korhatár megemelését a gyermekvédelmi szakember szerint is érdemes átgondolni, ám ezt a kérdést sem szabad csak és kizárólag a szexualitás szemszögéből megvizsgálni, úgy véli, átgondolásra szorulna sokféle életkori határ, elsősorban például a tankötelezettség korhatárának felemelése a korábbi 18 évre. De a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnökét az is aggasztja, hogy a kormány legújabb terve szerint a honvédelmi oktatás fakultatív részeként akár már 14 éves gyerekeket is megtanítanának lőni.

A korhatár ügyében felhívta a figyelmet arra is, hogy az a 14 év alatti gyermek, akit otthonában bántalmaznak, abúzust szenved el, jelenleg nem kérhet segítséget egyedül, kell hozzá a szülő is, akinek a személye a adott esetben azonos a bántalmazóval.

Soha nem látott felhatalmazás?

A kormánynak két nyomós érve is van arra, hogy a gyermekvédelmi törvény újbóli szigorítását miért kell meglépni.

Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb számban kerülnek napvilágra gyermekbántalmazási esetek.

Erre az érvre reagálva Herczog Mária kifejtette: A kriminológusok, szociológusok, gyerekvédők az esetszámok növekedését általában ünnepelni szokták, a látszólagosan emelkedő tendencia ugyanis nem azt jelenti, hogy több az eset, hanem pusztán annyit tesz: azok nagyobb számban derülnek ki.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy áldozat miért most áll elő egy 20-25 éves esettel. Nos azért, mert most jutottunk el odáig, hogy a szexuális visszaélésekről, bántalmazásokról bátrabban merünk beszélni, az érintettek az átélt borzalmakat már nem feltétlenül viszik magukkal a sírba. Illúziónk ugyanakkor ne legyen, a látencia így is hatalmas

– emelte ki a szakember. Hozzátette: a jövőben nemcsak arra kellene koncentrálni, hogy a bűnelkövetőket elkapják, az ismételt elkövetést is fontos lenne megakadályozni, és mindenekelőtt az áldozatoknak érdemi segítséget kellene nyújtani.

A kormány másik nyomós érve a szigorításra a gyermekvédelmi népszavazás, amelyet 2022-ben az országgyűlési választásokkal egy napon rendeztek meg. Bár az országos referendum érvénytelen lett, a kormánypárti politikusok előszeretettel hangsúlyozzák, hogy „soha ennyien nem szavaztak még egy irányba”.

Mint ismert, a kérdések között volt például olyan is, ami úgy szólt.: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”.

A gyermekvédelmi szakember a népszavazás kérdéseit irányítottnak és manipulatívnak nevezte, mint fogalmazott: „Ha mást kérdeztek volna, másra kaptak volna felhatalmazást.”

Ezzel együtt hangsúlyozta:

A nemzetközi trendeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, hogy a kormány fókuszál a genderügyre, a fundamentalista-konzervatív irányzatok képviselői a világ minden országában megpróbálnak visszafordítani minden olyan törekvést, ami az állampolgárok belátására bízná, hogyan élik a saját életüket. Ez tehát egy importötlet, ami a gyakorlatban pótcselekvést, a valódi problémákról való figyelemelterelést jelent, miközben nagyon súlyos károkat okoz mindenkinek, szorongást, félelmet, ellenségeskedést kelt, megkülönböztetéshez, kirekesztéshez vezet.

– mutatott rá a szociológus, megjegyezve, hogy míg hazánkban meglehetősen keveseket érint a nemváltás kérdése, családok százezreiben nem biztosítottak azok az alapvető feltételek, amelyek a gyerekek megfelelő fizikai, lelki, szellemi és pszichés fejlődéséhez szükségesek.

Kiemelte: „a szexuális őrület” pokoli hátrányának tartja azt is, hogy Magyarországon a reprodukciós ismeretekkel összefüggő nevelés még gyerekcipőben sem jár, sok évtizedes lemaradásban vagyunk, pedig az ön- és testismeret tanítását, valamint a konfliktuskezelést már óvodás korban el kellene kezdeni. Később az iskolai oktatás is kimerül annyiban, hogy az osztályfőnök tart egy felvilágosító foglalkozást, esetleg hív egy védőnőt vagy egy orvost, a gyerekek pedig az új helyzettől megilletődve nagyokat vihorásznak, melynek eredményeként

ABBÓL A KEVÉS ÁTADOTT INFORMÁCIÓBÓL IS VAJMI KEVÉS RÖGZÜL. Az Unicef felmérése szerint ugyanakkor a szülők több mint 80 százaléka az iskolától is várna segítséget ezen a téren, mert magukat sokan nem tartják felkészültnek, vagy nem tudnak e kérdésekről beszélni. 

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának volt tagja emlékeztetett: a kilencvenes évek második felében a Nemzeti Egészségvédő Intézet elindított egy programot, és meg is jelentetett a szexuális nevelésről egy tankönyvet, melynek a tananyagba való beemelése végül az első Fidesz-kormány hatalomra kerülésével elmaradt.

Czeizel Endre 1996-ban dolgozta ki a tantárgy koncepcióját, mely öt nagy területet ölelt fel a nemi egészségtől a párkapcsolatokon át egészen a családtervezésig. Ezt követően a tankönyv, majd két évvel később a hozzá tartozó tanári segédkönyv is megszületett. Az 1997/98-as tanévben 300, egy évvel később pedig már 502 iskolában zajlott az oktatás. A Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság szexuális nevelésről szóló prevenciós programja 2002 és 2008 között félmillió gyermekhez ért el, de ez is megszűnt.

„Úgy gondolom, hogy az oktatási intézményekben a szexuális nevelésen túl a testtudatosságra, az önismeretre, és a konfliktuskezelésre is hangsúlyt kellene fektetni, hiszen ezek valódi védőhálót jelentenének a gyerekeknek, szemben a közelmúltbeli és tervezett jogszabály-módosításokkal. A jövőben a pedagógusokat is ennek megfelelően kellene felkészíteni, vagy be kell engedi az iskolába azokat a szakembereket, civil szervezeteket, akiknek ez a szakterülete" – nyomatékosította Herczog Mária.

Gyermekvédelem, avagy „az anya nő, az apa férfi”

A most készülő gyermekvédelmi törvény megalkotásának jogi szempontból számos előzménye van, ezek közül az egyik legfontosabb a kilencedik Alaptörvény-módosítás, amelyet 2020 decemberében szavazott meg a parlament. A döntés értelmében bekerült az alkotmányba, hogy „az anya nő, az apa férfi”, ami a kormány álláspontja szerint a gyerekek védelmét, biztonságát segíti elő.

Szintén meg kell említeni azt a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által benyújtott salátatörvényt, amelyet 2021 nyarán fogadott el az Országgyűlés. A tervezet első körben a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, többek között a gyermekpornográfia büntetését szigorította volna, ám mivel a törvényjavaslat menet közben egy módosító csomaggal is kiegészült, a dokumentum teljesen új megvilágításba került, az ugyanis a pedofíliaellenes szabályokon túl számos LMBTQ-rendelkezésnek is helyt adott.

A törvény pedofíliaellenes szabályai:

LMBTQ-ellenes szabályok:

Herczog Mária a beszélgetést azzal zárta: az említett jogszabályi változások ellenére a gyermekvédők még mindig az 1997-es „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvényt tekintik irányadónak, mivel az igazi, a családok és a gyerekek mindennapi életét segítő rendelkezéseket tartalmaz, míg az újonnan készült dokumentumokról ez nem mondható el. Sajnos az igazi gyermekvédelmi törvény megfelelő végrehajtása, alkalmazása is egyre inkább áldozatul esik a súlyos erőforráshiánynak, az eluralkodó minősítésnek, elutasításnak, kirekesztésnek, míg a segítségnyújtás és a szolidaritás elmarad.

(Borítókép: Index)

Rovatok