Mint arra már tegnap a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium rámutatott, az Adriai-kőzetlemez északi irányú mozgása mellett az óramutató járásával ellentétesen forog is a lemez. Ez okozta a magyar viszonylatban relatíve nagynak mondható földrengést is Békés vármegyében. Emellett az szintén kiderült, hogy milyen gyakoriak Magyarországon az ehhez hasonló földrengések.
Mint ahogy megírtuk, szombaton két, magyar viszonylatban relatíve nagynak mondható földrengést is észlelhettek a Magyarország déli felén élők. Erősségüket a Richter-skála szerint 4,2-re becsülték, és a rengéseket aztán kisebb utórengések is követték.
Ezt követően augusztus 20-án hajnalban újabb földrengések voltak, az egyik erőssége 3,5-es magnitúdójú volt, míg a másik 4,2-es.
Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a szombati Facebook-bejegyzésében azt írta:
A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza–Dácia-egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli, és azokban feszültséget halmoz fel
Ezek leginkább a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki, de előfordulhatnak a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben is.
Az Időkép kérdésére Süle Bálint, az intézet munkatársa elárulta, hogy bár statisztikailag kimutatható az, hogy „X évente várható valamilyen méretű rengés, ez nem azt jelenti, hogy törvényszerűen X évente történik, hanem néha gyakrabban, néha ritkábban”.
Azt is elárulta, hogy az 1985-ös, 4,9-es magnitúdójú berhidai rengés óta a következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:
Az is kiderült, hogy néhány napig még utórengésekre számíthatunk, de az utórengések egyre kevésbé lesznek az emberek számára érezhetőek, inkább csak a műszerek érzékelik őket.
Az utórengések száma és nagysága egyaránt csillapodik a fő rengéstől eltelt idő függvényében, esetünkben az érezhetőség határát elérő rengésekre néhány napig biztosan számítani kell
– mondta.
Korábban a katasztrófavédelem összegyűjtötte, mit kell tenni földrengés idején:
Emellett a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium összeszedte, hogyan lehet felkészülni abban az esetben, ha tudjuk, hogy földrengés várható. Megnyugtató lehet előkészíteni pár alapvető dolgot, amire szükség lehet esetleges áramkimaradás esetén. A leghasznosabbak a:
Emellett érdemes előre megvizsgálni a házunkat, hogy hol van olyan biztonságos hely, zug, ahol egy földrengés során nem tudnak ránk esni a tárgyak.