„A következő EP-választások tétje, hogy képes-e a hazai ellenzék csökkenteni a Fidesz képviselőinek számát az Európai Parlamentben, ezzel segítve az európai demokraták többségének fenntartását is, fékezve a szélsőjobb előretörését, ahová Orbán is húz. Erre csak akkor van esélyünk, ha együtt, egy EP-listán indulunk” – fogalmazott Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a jövő évi EP-választással és a hatpárti ellenzék újra közös listán történő indulásának lehetőségével kapcsolatban. Megkérdeztük a 2022-es szövetség többi szereplőjének véleményét.
„Orbán Viktor a Tranziton azzal zárta a beszédét, hogy jövő júniusban, a következő EP-választáson a nagy kérdés az: sikerül-e Európában a jobboldalnak legyőznie a baloldalt. Úgy látja, hogy most nagyobb az esély, mint 5 évvel ezelőtt és sokkal nagyobb, mint 10 évvel ezelőtt. Erről beszélek hónapok óta a nyilvánosságban és az ellenzéki vezetőknek is” – emlékeztetett Facebook-oldalán Kunhalmi Ágnes.
Az MSZP társelnöke szerint a helyzet világos:
A következő EP-választások tétje, hogy képes-e a hazai ellenzék csökkenteni a Fidesz képviselőinek számát az Európai Parlamentben, ezzel segítve az európai demokraták (szocialisták, zöldek, liberálisok) többségének fenntartását is, fékezve a szélsőjobb előretörését, ahová Orbán is húz. Erre csak akkor van esélyünk, ha együtt, egy EP-listán indulunk. Így akár nemcsak hogy a Fidesz újabb kétharmadát akadályozhatnánk meg, de közel ugyanannyi mandátumot is szerezhetnénk, mint a Fidesz. Ma ez óriási eredmény lenne, és ami még fontosabb, hogy nem veszne el már 2024-ben a 2026-os országgyűlési választás is. Külön indulással könnyen kétharmada lesz itt is a Fidesznek, már csak egy mandátum választja el őket ettől. Ezt nem szabadna hagyni!
A politikus ugyanakkor megjegyezte, nincs olyan, hogy ellenzék, „csak ellenzéki pártok vannak, amelyek valamiért a történelem ezen szakaszában újra meg újra mindenekelőtt egymás legyűrésén keresztül akarják legyőzni a Fideszt. Egymás legyűrésének téveszméjét elsődlegesnek tartva már volt az elmúlt 13 évben egy pár ellenzéki párt, amely elvérzett, miközben a Fidesz töretlenül ment előre. Nem értem, miért követjük el folyton ugyanazt a hibát”.
Kunhalmi Ágnes úgy látja, az ellenzéki oldalon versenyezni egymással csak demokráciában lehet, ahol közel egyenlők a feltételek, ám „ebben az autoriter rendszerben az egymás közötti viták és a verseny konkrétan aláássák a 2026-os kormányzóképesség esélyét, és egyre távolabb sodornak minden pártot attól, hogy érdemi kihívóként léphessen fel a Fidesszel szemben”.
Az ellenzéki képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi, egy napon tartott önkormányzati, valamint európai parlamenti választáson a Fidesz egy irányba fog húzni, miközben az ellenzék két különböző kampányra készül.
Senki sem tudja megmagyarázni, miért nem változtatunk ezen, de az biztos, hogy ez olyan lemorzsolódáshoz vezet az ellenzéki választók körében, amely konkrétan ellenzéki polgármesterek, ellenzéki önkormányzati képviselők helyeibe kerülhet. Ne legyen ugyanis kétség: a fideszesek darabra el fognak menni. Mert bár lehet, hogy érzik az inflációt meg a reálbércsökkenést, mindez nem számít nekik. Nem ez számít az identitásukban, hanem az, amit Orbán is mondott: a tét. Az ő tétjük
– hangsúlyozta Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „Az, hogy a kutatások szerint egy részük elvonul a bizonytalan státuszba, nemhogy nem realizálódik az ellenzéki oldalon, de a végén ezek a szavazók még szépen vissza is fognak menni kedvenc pártjukhoz, a Fideszhez. Erre bazírozni az ellenzék részéről balgaság”.
A szocialisták társelnöke úgy érzi, sokan nem hajlandók szembenézni azzal, hogy a történelem ezen szakaszában „több erőfeszítés kell egyáltalán az ellenzék megmaradásához, mint amennyi annak idején a kormányra kerüléséhez kellett”.
Kunhalmi Ágnes összességében úgy véli, hogy „hosszú távon kell stratégiákat építenie az ellenzéknek, tégláról téglára. Ma önmagában a szakpolitikák és a korrupcióellenesség nem hatnak, ha nincs mögöttük egy valódi, hihető, identitásában és politikai értelemben is hosszú távon működőképes közös alternatíva, amely szembeállítható a Fideszével. Ehhez pedig ma ki kell egyeznie a szavazótáboroknak és a pártoknak is, vagy legalább egy részüknek. Kiegyezni szakmailag, identitásban és pártpolitikailag is. Sokan gondolhatják, hogy ezt legutóbb kipróbáltuk már. Nem. Ebben a rendszerben egy dolgot még nem próbáltunk ki: azt, hogy ne csak egy-egy projektre, egy-egy országgyűlési választásra álljunk össze így vagy úgy, hanem két választás között is építkezzünk együtt. Így sem lesz egy leányálom a Fidesszel szembeni küzdelem, de nincs más választásunk. Különben marad a NER még hosszú ideig”.
„Nem tudom, hogy mire számítanak a társaim, de nem adom fel. Társaimnak nevezem őket, mert ha vitázom is velük, politikailag – akármi is történjen – őket tartom partnernek, szövetségesnek, barátnak” – szögezte le az MSZP társelnöke.
A közös ellenzéki EP-listára vonatkozó kérdésünkre a Demokratikus Koalíciótól azt a választ kaptuk, hogy „az EP-választás szabályait nem Orbán Viktor írja, hanem az Európai Unió, a demokratikus szabályok pedig lehetővé teszik, hogy a választók döntsenek a pártok által képviselt alternatívák között”.
Minket érdekel az emberek véleménye, közös lista állításával nem akarjuk elvenni tőlük a választás lehetőségét
– szögezte le lapunknak a párt.
A Momentumtól érdeklődésünkre leszögezték:
Az európai parlamenti választások tisztán listás voksolások lesznek, így nem áll fenn az a helyzet – a hazai parlamenti választásokkal ellentétben –, hogy összefogás hiányában értékes szavazatokat veszítenek a külön induló pártok. Ezek tükrében nem indokolja semmi sem azt, hogy az ellenzéki pártok teljes összefogásban induljanak.
A párt kifejtette, „a Momentum alapvető álláspontja az, hogy az EP-választások az az erőpróba – ebben az elferdített magyar választási rendszerben –, ahol le lehet mérni a pártok valós támogatottságát, ahol a választóknak nem kell kompromisszumokat kötniük, hanem valóban arra a pártra tudják leadni a voksukat, amivel leginkább közös értékeket vallanak, amelyikben a legnagyobb lehetőséget látják arra, hogy a legtöbbet tegyenek hazánkért”.
„Amit egyelőre biztosan elmondhatunk az EP-választás vonatkozásában, hogy a Momentum-lista első két helyén Donáth Anna és Cseh Katalin fognak szerepelni. Ha további döntések születnek, arról természetesen tájékoztatjuk a sajtó munkatársait” – fűzték hozzá.
A Jobbik – Konzervatívok úgy gondolja, hogy
az MSZP javaslata komolytalan, csak azt a célt szolgálja, hogy meghosszabbítsa néhány, valós társadalmi támogatottsággal nem rendelkező párt élettartamát.
A párt az önkormányzati választásokon pártpolitikamentes indulást javasol, helyi embereket támogatva, míg az EP-választáson a külön indulás mellett teszik le a voksukat.
Az LMP-től azt a választ kaptuk, hogy
az MSZP javaslata a politikai semmitmondás és megúszás, a választópolgárokat gyermeknek néző ajánlat. Aki szerint megint félre kell tenni a világnézeti különbségeket, az vagy nem tájékozódott arról, hogy az előző választáson ez a logika okozta a negyedik kétharmadot, vagy nincs neki világnézete.
A zöldpárt szerint az EP-választás tétje az, hogy „a tőke és a piacok Európája helyett eljön-e az emberek és a természet Európája, ebben a nagyipari lobbi pártjai nem szövetségeseink, hanem vetélytársaink”.
„A Párbeszéd – Zöldek mélyen elkötelezett az ellenzéki együttműködés megfelelő formái mellett, ezért is vagyunk egyik motorja az önkormányzati választásra készülve a közös ellenzéki jelöltek és listák állításának” – kezdte válaszát a Párbeszéd.
A párt szerint az EP-választás leginkább értékválasztásokról, az európai pártcsaládok versengéséről szól, „a Párbeszéd – Zöldek az Európai Zöld Párt tagjaként, márciusban megválasztott EP-listavezetője, Jávor Benedek pedig Magyarország legfelkészültebb zöldpolitikusaként a jövőnket alapjaiban meghatározó kérdésekre zöld, azaz környezeti és gazdasági értelemben is fenntartható, társadalmilag igazságos és minden értelemben biztonságos megoldásokat kínálva készül az európai parlamenti választásokra”.
A Párbeszéd meggyőződése, hogy a sokrétű válságra „csak a zöldpolitika kínál átfogó, jövőálló válaszokat, ezért helyi, nemzeti, európai és globális szinten is ennek a szemléletnek kell minél inkább teret nyernie. A zöldértékek hatékony érvényre juttatásának pedig alapvető feltétele a kellő politikai erő megépítése, ami ma Magyarországon egy egységes zöldpólus létrehozásának feladatát jelenti”.
Az a kérdés, hogy a Párbeszéd – Zöldek közösen induljon a többi ellenzéki párttal az EP-választáson, nálunk jelenleg nincs terítéken. A zöldpólus ugyanakkor leegyszerűsítve azt jelentené, hogy a két magyar zöldpárt közös EP-listán indul, amely további zöld- és rendszerkritikus szervezetek, mozgalmak támogatására is számíthat. Ennek megfelelően a Párbeszéd – Zöldek és az LMP – Magyarország Zöld Pártja hónapok óta egyeztetéseket folytat az együttműködés lehetőségeiről
– árulta el lapunknak a Párbeszéd.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)