Szószóló a magyar közoktatásért – ezzel a névvel élesztette újjá korábbi akcióját hazánk ismert szülői szervezete, a Szülői Hang. A kezdeményezés célja, hogy széles körben láthatóvá váljanak az iskolákat sújtó problémák, legyen szó a tanárhiányról, a túlterheltségről, vagy épp a már-már elviselhetetlennek mondható körülményekről. Noha az ilyen típusú felhívások elsősorban a negatív tapasztalatokkal rendelkezőket szólítják meg, az összkép szempontjából ez nem sok vigaszt jelent. Az eddig befutó visszajelzésekből szemezgettünk.

„Magyar szakos fogja tartani a fizikaórákat"

A többség szerint a legnagyobb problémát a tanárhiány jelenti. Van, ahol nincs többé pedagógiai asszisztens, pedig igény az lenne rá. A szakirányú végzettség egyre inkább luxusnak számít, de a „betöltetlen álláshelynél” minden jobb. A konkrét történetek így szólnak:

• „Legalább 3-4 nyugdíjast kellett visszahívni és alkalmazni a »nem létező« tanárhiány miatt. Ehhez jön, hogy előző tanévben többen felmondtak, de csak egyiküket tudtuk pótolni egy fiatal kollégával. Nagyjából két-három ember fog felmondani szeptember 15-ével. Legalábbis ennyien merik bevallani. A maradók többsége szomorú, elkeseredett, főleg az idősebb generáció, akik nem tudják elképzelni magukat a munkaerőpiacon” – III. kerületi pedagógus.
• „Délutános pedagógus nélkül indul az év, ami nemcsak a napközi miatt fontos. A tanulmányi kirándulások egy pedagógussal nem megvalósíthatók, minden, az osztályt érintő teendő az osztályfőnökre hárul. Az udvart a szülők takarították, mert a gondnok alkalmatlan” – Pest vármegyei szülő, Pilisvörösvári járás.
• „A státusztörvény miatt az igazgató azt hiszi, mindent megtehet. Már most írja a rossz pontokat. Három nap alatt öt kolléga mondott fel. A helyettesítéseket kötelező benntartózkodással oldják meg. Egy tanár dolgozzon kettő helyett. Az se baj, ha nem szakos. A festőművész informatikát fog tanítani. Az értekezleten jelezte a vezető, hogy fontos a piaci igény, ezért ma egy magyarnyelv- és irodalomtanár nem értékes, annak nem kell magas fizetés, az informatikát viszont meg kell fizetni, az órarendet az ő igényeihez kell igazítani. Ez még csak a kezdet” – XIX. kerületi szülő és tanár.
• „Az új Nat-os tankönyvek használhatatlanok. A matematika-fizika tanárunk október 31-ig dolgozik, utána ezekkel a feltételekkel nem vállalta a tanítást. Másik fizikatanár nincs jelenleg. Egyre kevesebb nevelő van egyre magasabb óraszámban, míg a bérek változatlanok, ügyelet, helyettesítés ingyen” – Békés vármegyei szülő, Orosházi járás.
• „Magyar szakos fogja tartani a fizikaórákat” – Bács-Kiskun vármegyei szülő, Kiskunhalasi járás.
• „A Kréta-rendszerben a 12.-es, érettségi előtt álló gyerekemnél öt tantárgyat is »betöltetlen álláshely« nevű virtuális alkalmazott oktat. Ennél még egy igazi AI is jobb lenne" – Pest vármegyei szülő, Szigetszentmiklósi járás.
• „Gyerekem iskolájában eddig mindig volt pedagógiai asszisztens, aki nagyrészt az elsősöket segítette a tanórákon, de dolgozott másik alsós osztályokban is. Az iskola most nyitott egy óvodát is, ahova ezt az embert áthelyezték. Most megy elsőbe a kisgyerekem, akinek vannak gondjai az odafigyeléssel, de senki nem lesz mellette. Érthető, hogy a tanító nem tud majd mellette ülni, ezért örültem, mikor meghallottam, hogy van segítség. Most fel vagyok háborodva, hogy ezt az asszisztenst – akit ismerek is – eltávolították, pedig több mint tíz éve ezt csinálja. Ha felvettek volna az oviba egy 4 órás dolgozót, lehet, megoldották volna. Miért kell ennyire spórolni a gyerekeink rovására?” – Fejér vármegyei szülő, Dunaújvárosi járás.

„Nincs takarító, koszos minden”

A tanárhiány mellett a rossz körülményekről is sorra érkeznek a visszajelzések, többek között az alábbi problémákra hívták fel a szülők és a pedagógusok a figyelmet.

• „Augusztus végén megint elromlott a fénymásolónk. Évek óta hetente, kéthetente vannak problémák. Ahogy hallom ismerős, máshol tanító kollégáktól, ez több iskolában is rendszeresen előfordul. Egy özönvíz előtti fénymásoló/nyomtató működik 30-50 pedagógusra” – III. kerületi pedagógus.
• „Nincs még órarend, de magas óraszámmal riogatnak 4. osztályos gyerekeket. Tanárok elmentek, akik maradtak, közöttük osztanak szét mindent, ingyen kell végezniük a munkát. Az épület omladozik, ott tanulnak a gyerekek, hát igen, nem stadion, nem újítják fel. Nincs takarító, koszos minden. Szülőnek kell mindent megvenni, és bevinni vagy beküldeni... fő az ingyen oktatás. A tanárok fizetése nemhogy javult, hanem maximálták, magyarul, ha új ember megy oda, kereshet többet, de aki mondjuk már húsz éve tanít, nem kaphat annyit, mint egy újonc. Feszültség feszültség hátán szülőkben és tanárokban is, és ez a gyerekekre is hatással van” – Pest vármegyei szülő, Váci járás.
• „A szükségestől magasabb tanulói óraszámok, túlterhelt diákok és tanárok. Az iskolák számára utolsó pillanatban jönnek az utasítások. Minden évben változtatnak valamin, sokszor rossz irányba. Iskolánkban sok a túlóra, de a túlórapénz kevesebb. Ha hétvégén vagy estébe nyúlóan – pl. színház Budapesten – kirándulásra visszük a tanulókat, azért nem fizetnek semmit. Elvették a könyvpénzt, ruhapénzt, színházpénzt, adójóváírást. Az iskola felújításra szorul, de erre sincs pénz” – Pest vármegyei pedagógus, Váci járás.

Eltérő mértékben, de mindenki szerint tenni kell valamit

Az Index nemrég párhuzamos interjút közölt az oktatás főszereplőivel, cikkünkben a pedagógushiányról és a körülményekről is szó esett. Előbbinél egyértelműen kiderült, hogy a felek között nincs egyetértés: míg Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerint „katasztrofálisak az állapotok” – és ezt a véleményt osztotta Merucza Tibor Alex, az Adom Diákmozgalom kommunikációs elnöke is, – addig Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta: az érdekvédők által kommunikált 16 ezres tanárhiányt erős túlzásnak tartja. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója azt ugyanakkor elismerte, hogy a körülményeken bizony javítani kell.

Olyan szintre kell emelni az illetményeket, hogy azok a pedagógusi pálya kiválasztásakor ne jelentsenek visszatartó erőt, a pályán lévők pedig maximálisan a nevelésre-oktatásra tudjanak koncentrálni

– fogalmazott, majd hozzátette: „Előbb-utóbb azzal is foglalkozni kell, hogy a jelenlegi infrastrukturális körülmények mennyire szolgálják a diákok és a pedagógusok érdekeit". A teljes interjút ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Index)