Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön kijelentette, Magyarország támogatja a kelet–nyugati párbeszéd utolsó csatornájaként működő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerepének erősítését a béketeremtésben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EBESZ soros elnökségét jelenleg betöltő Észak-Macedónia külügyminiszterével, Bujar Osmanival közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a felek közötti párbeszéd fenntartása az egyetlen út, amely a békéhez vezethet Ukrajnában.
Márpedig mi, magyarok, akik itt élünk a háború szomszédságában, békét akarunk, minél előbb békét akarunk
– közölte.
„Minden egyes nap, ami háborúval telik, újabb halálos áldozatokat és újabb rombolást hoz. Hamis az a propaganda, miszerint a csatatéren majd jobb feltételeket lehet kiharcolni a békemegállapodáshoz. Ma sokkal jobbak a béketárgyalás feltételei, mint holnap lesznek, és ma már sokkal rosszabbak, mint tegnap voltak” – mutatott rá.
Aláhúzta, a kormány ezért erősen támogatja az északmacedón elnökséget abban, hogy az EBESZ továbbra is kommunikációs csatornaként szolgálhasson Kelet és Nyugat, Oroszország és Európa nyugati fele között.
Leszögezte,
minden olyan törekvést, amely az EBESZ szerepét erősíti a béketeremtésben, Magyarország, a magyar kormány támogat.
Szijjártó Péter a valódi európai uniós csatlakozási tárgyalások megindítását sürgette Albánia és Észak-Macedónia esetében.
Hangsúlyozta, Európa rendkívüli gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe, ezért soha nem volt még ilyen fontos a Nyugat-Balkán stabilitása és békéje.
És mi, akik itt élünk a Nyugat-Balkán szomszédságában, talán mindenkinél jobban értjük és megértjük ezt a helyzetet
– vélekedett a miniszter.
Kijelentette, ma az EU-nak sokkal inkább érdeke a bővítés, mint a Nyugat-Balkánnak, a blokk ugyanis sajnos gyenge és egyre gyengül. „Ezt csakis úgy tudjuk megfordítani, hogyha az Európai Unió növekedni kezd, mert ha nagyobb lesz, akkor erősebb is lesz, és ez egyedül a bővítéssel képzelhető el” – tudatta.
Kiemelte, a bővítés eddigi kudarcának az az oka,
hogy sem Brüsszel, sem a tagállamok egy része nem őszinte ebben az ügyben,
a nyilvánosság előtt ugyanis támogatják a folyamatot, de a zárt ajtók mögött már szkeptikusabban nyilatkoznak.
Éppen ezért számunkra elfogadhatatlan az, hogy az Európai Tanács elnöke 2030-ig ki akarja tolni az új tagok felvételének időpontját
– fogalmazott.
A miniszter feltette a kérdést, hogy mi az, amit ez alatt a hét év alatt tenni akar a közösség. „Ha a NATO, amely egy védelmi szövetség, fel tudott venni három nyugat-balkáni országot, akkor azt gondolom, hogy az Európai Uniónak is képesnek kellene lennie erre” – mondta.
Minden külügyi tanácsülésen hallgatom a többiek siránkozását, hogy az oroszok, a törökök meg a nem tudom, kik, hogyan hódítanak maguknak teret a Nyugat-Balkánon. Egyszerű lenne ezzel szembemenni. Például azzal, hogy fölvesszük őket az Európai Unióba
– összegzett.
Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormánynak valóban szándékában áll a Budapest Airport megvásárlása, és erről zajlanak a tárgyalások, részleteket viszont még korai lenne közölni. Szavai szerint „stratégiai kérdés”, hogy hazánk legnagyobb repülőtere milyen tulajdonban van.
A svéd és finn NATO-tagság ratifikációjáról szólva legitim vitának nevezte, hogy a két ország felvételével több száz kilométerrel hosszabb lesz a határ Oroszország és az észak-atlanti szövetség között, de ennek ellenére a kormány javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a jóváhagyásról.