Meghosszabbítják az Állatvédelmi Témahetet, szakmai díjat hoznak létre, pluszforrást vonnak be ivartalanításra, előkészítenek egy új finanszírozási rendszert, és lépnek a haszonállatok ügyében – többek között ilyen tervei vannak Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztosnak, aki a perei eset után úgy érzi: a jövőben a szaporítók ellen is nagyobb erőkkel kell fellépni.
A tavalyi sikeren felbuzdulva október 2. és 15. között ismét megtartjuk az Állatvédelmi Témahetet. A programra – mely idén egy helyett kéthetes lesz – már 160 ezren regisztráltak, de még több héten át, egészen október 1-ig bezárólag várjuk a jelentkezéseket – közölte az Indexszel Ovádi Péter, majd hozzátette: idén a témahét egy ingyenes nyitórendezvénnyel is kiegészül, melyet szeptember 30-án tartanak Budapesten, az Erzsébet téren.
Az állatvédelemért felelős kormánybiztos felidézte, hogy 2022-ben 1300 oktatási intézményből 130 ezer gyermek csatlakozott a kezdeményezéshez, így a számok már most azt igazolják, hogy volt értelme folytatásban gondolkodni, de a 2023-ban újonnan elinduló, kifejezetten óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló Gazdijogsi program is azt bizonyítja: a fiatal generáció rendkívül fogékony az állatvédelemre.
Hangsúlyozta: sűrű időszakot tudhatnak maguk mögött, az állatvédelem nyáron sem pihen, a témahét előkészületei mellett már készülnek az október 4-ei állatok világnapjára is, melyet idén először egy díjátadóval is egybekötnek.
A Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvánnyal közösen létrehoztunk egy szakmai díjat, mellyel azok munkáját szeretnénk elismerni, akik jellemzően a háttérben maradnak annak ellenére, hogy nap mint nap az állatokért dolgoznak. Megválasztjuk többek között az év állatorvosát, de kitüntetésben részesülnek az állatvédő jogászok, civilek és közéleti személyek is
– árulta el Ovádi Péter.
A kormánybiztos rámutatott: a felelős állattartás népszerűsítése, az edukáció és a már nagy tudással rendelkező szakemberek elismerése mellett a napi teendőkről sem szabad megfeledkezni, az egyik legnagyobb kihívás továbbra is az ivartalanítás.
A politikus emlékeztetett, hogy korábban több pályázatot is kiírtak, a Magyar Falu Program keretében 600 önkormányzat bevonásával 18 ezer kutyát és macskát ivartalanítottak, a munkából a civil szervezetek is kivették a részüket, a jövőben pedig ezt a küldetést szeretnék folytatni, illetve még magasabb szintre emelni.
A jövő évi költségvetés tartalmazza az ehhez szükséges fedezetet, 1 milliárd 250 millió forintra számíthat az állatvédelem. Ez egy szép összeg, de további forrásokat szeretnénk bevonni, ez ügyben több nagyvállalattal is intenzív tárgyalásokat folytatunk
– jelentette ki.
Ovádi Péter úgy véli, az ivartalanítás mellett a menhelyek, ebrendészeti telepek helyzetével is muszáj foglalkozni, hiszen az ott dolgozók hosszú évek óta elképesztő terheket cipelnek. A koronavírus-járvány idején sokan megváltak kedvencüktől, az intézmények telítetté váltak, és erre jött még rá a gazdasági válság, ami szintén negatív hatást gyakorolt a területre: az intézmények költségei az egekbe szöktek, míg a kapacitások is végesek.
Mint mondta: jelenleg a férőhelyek közel 100 százaléka foglalt, és aggasztó, hogy miközben az örökbefogadási kedv alapból visszaesett, egyre többen vannak azok is, akik bár szeretnének állatot tartani, úgy érzik, nem engedhetik meg maguknak.
Ezért fontos, hogy a jövőben az örökbefogadás népszerűsítésére is nagyobb hangsúlyt fektessünk
– egészítette ki.
A kormánybiztos januárban, a lapunknak adott nagyinterjúban a menhelyekkel összefüggésben arról is említést tett, hogy szeretne letenni a kormány asztalára egy olyan koncepciót, amely nemcsak rövid távon oldja meg az intézmények napi nehézségeit, hanem a hosszú távú stabilitásról, szintlépésről is gondoskodik.
Arra a kérdésre, hogy most hol tart ez a folyamat, úgy felelt:
A cél nem változott, létre kell hozni egy olyan finanszírozási rendszert, mely átlátható és kiszámítható jövőt biztosít az állatvédőknek. Az elmúlt harminc évben a feladatellátás sok esetben szabályozatlanul, eseti jelleggel történt, máig nem egyértelmű, hogy mi tartozik önkormányzati hatáskörbe, és mi az, ami viszont már a civilek feladata. Reményeim szerint a Belügyminisztériummal és a Miniszterelnökséggel közösen a közeljövőben létrehozunk egy olyan egyeztetési fórumot, ahol az új alapokat lefektethetjük
– fejtette ki a politikus, aki hamarosan – egészen pontosan már a jövő héten – Nagy István agrárminiszterrel is tárgyal a haszonállatok körülményeinek javítása érdekében.
Kiemelte, hogy pozitív elmozdulások már most is vannak, a gazdák alapvetően nyitottak, és ha a fejlesztések a pályázatok elbírálásakor pluszpontot is jelenthetnének, akkor egészen biztosan ugrásszerű fejlődésnek indulhatna az állatvédelem ezen szegmense.
A már említett januári interjúban a politikus a szaporítóknak is üzent, hangsúlyozta, hogy 2023-ban rajtuk lesz a fókusz. Érdeklődtünk afelől is, hogy miként látja, sikerült-e beváltani ezt az ígéretet, a válasz ugyanakkor úgy hangzott:
Továbbra is megoldást kell találni az illegális szaporítás visszaszorítására, sajnos ez a tevékenység még mindig nagyon népszerű Magyarországon.
Mint ismert, két év telt el az állatvédelmi törvény szigorítása óta, a majdnem duplájára emelt büntetési tételek visszatartó ereje ugyanakkor még aligha érződik.
„Abban bízunk, hogy most jönnek majd az első olyan döntések, amelyeknél már a szigorított Büntető törvénykönyv szabályait alkalmazzák, ennek pedig kifele is lehet ereje. A Nemzeti Állatvédelmi Tanács szeptemberi ülésén áttekintjük, mi mindent lehet még tenni a területen, az biztos, hogy ellenőrizni kell a mikrochipeket és vizsgálni kell az állatorvosi tevékenységet” – jegyezte meg.
Ahogy arról az Index is beszámolt, nemrég rendőrök csaptak le egy holland nőre, aki több tucat kutyát tárolt borzalmas körülmények között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Perén. A „horrorházként” emlegetett ingatlan azért is kapott nagy médiafigyelmet, mert az állatvédők még a fagyasztóban is kutyatetemeket találtak.
Ovádi Péter azt mondta: rendkívül szomorú a történet, csak reménykedni tud abban, hogy a tettes méltó büntetést kap.
A kutyatartás jogi háttere – mit szabad, mit nem kutyásként? címmel dr. Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Alapítvány elnöke is előadást tart október 28-án a DOGZ konferencián. Az Indamedia támogatásával létrejövő rendezvény kiváló lehetőség arra, hogy kutyás szakemberek, tenyésztők és érdeklődő kutyatartók meghallgathassák egymás véleményét a legfontosabb kérdésekről, aktuális információkat gyűjtsenek, és személyes ismeretségekre tegyenek szert. 3 kiemelt témakör 3 szekcióban, több mint 40 kutyás szakember szereplésével. Ha érdekli a konferencia, idekattintva megtekintheti a programot, és tud jegyet vásárolni.
(Borítókép: Ovádi Péter 2023. március 2-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)