Bár az ellenzéki térfélen pártokból túlkínálat van, a 2RK elnöke úgy látja, ideológiák feletti, ügyek mentén szerveződő érdekképviseletre minden korábbinál nagyobb szükség van. Új pártja így és erre vállalkozik. Majd 200 éve rendelkezésre áll a recept, már csak alkalmazni kell.
Nem az alapítvány, hanem a Második Reformkor Egyesület alakult párttá szeptember 3-án – kezdte egy technikai eligazítással Vona Gábor, a múlt hétvégén megalakult új párt elnöke. Az eseményen azt is bejelentették, mostantól kéthetente lesz 2RK-infó.
Maga a párt hat alelnökkel indult, hétfős az elnökség, három igazgatója is van: egy szervezési, egy kommunikációs és egy pártigazgató. A Második Reformkor Párt kilenc kiemelt ügy képviseletét tűzte a zászlajára:
Ezek azonban nem azt jelentik, hogy csak ezekkel foglalkoznak, a párt kabinetrendszere a közélet minden kérdéskörét le fogja fedni. E kiemelt kilenc ügynek azonban feltétlen és folyamatos érdekképviseletet biztosítanak.
Többször elhangzott a „reformkoriság” mint kulcsszó, ebből a majd 200 éves történelmi hagyományból táplálkozik a szervezet, annál is inkább, mivel oldalak és ideológiák feletti, közösen cselekedni képes erőre ismét és minden korábbinál nagyobb szükség van. Ha a XIX. századi körülmények között sikerült megtalálni, azonosítani és megoldani a legégetőbb ügyeket, akkor erre most is van esély.
Nem akarok történelem leckét tartani, de azért fontos ezt elmondani, mert kész a recept. Az első reformkor nekünk nem csupán egy gyönyörű emlék, a második reformkor pedig nem egy kommunikációs termék, hanem ez egy hozzáállás, ez egy szemlélet. Ezt a receptet kívánjuk a politikában megjeleníteni.
A 2RK alelnöke, Pekárné Farkas Emese neve keveseknek lehet ismerős, de a londoni tanulmányait követően, az alapítványi munkája előtt Szijjártó Péter külügyminisztériumában dolgozott kormánytisztviselőként. A konkrét ügyek képviseletével összefüggésben úgy fogalmazott:
Bárkivel szeretnénk együttműködni. Ha a DK-val vagy a Fidesszel egy ügyben egyetértünk, és a mellé tudunk támogatottságot szerezni, akkor számunkra a legfontosabb az, hogy az az ügy áttörést érjen el. Nem fogunk válogatni abban, hogy ki az, aki segít bennünket ebben. Ez azonban nem jelent politikai szövetséget. Politikai szövetségre nem szeretnénk lépni senkivel.
Vona Gábor sok jóra nem számít most már a baloldal részéről sem, legalábbis ami személyének lejáratását illeti, de azt ígéri, hogy nem fogják viszonozni, nem vesznek részt a sárdobálásban, igyekeznek a támadások elől elhajolni, ezzel is erősítve az általuk képviselt új politikai kultúrát. Úgy érzi, elege van az embereknek a törzsi háborúskodásokból.
Új arcokkal készül a párt a munkára, tehát nem Vona Gábor one man show-járól van szó
– húzta alá az elnök, jelezve, hogy nem várnak más pártokból politikusokat. Ez azt is jelenti, hogy új emberek lesznek az európai parlamenti választási listájukon, de őket – beleértve a listavezetőt is – októberig nem nevezik meg. Az sem nyilvános egyelőre, hogy melyik pártcsalád frakciójába ülnének be az EP-ben.
A mikroadományok kifejezést kerülve Vona Gábor azt mondta, a pártot társadalmi támogatásból működtetik, semmilyen nagy támogatót nem várnak, az alapszabályuk pedig kizárja a külföldről történő támogatásukat. A céljuk nem csupán a NER leváltása, hanem helyette egy valódi alternatíva felmutatása. A választók fejében eddig ilyen világos alternatíva nem körvonalazódott. Ennek felépítését most kezdik meg, ezért „felkeresik Magyarországot”.
A cigányok polgárosodása azért fontos, mert nekik is komfortosan kell érezniük magukat ebben az országban. A cigány hősök napjának megünneplése például még az alapítvány javaslata volt, de a párt is magáénak érzi. A romáknak tehát az anyagi és szellemi függetlenséget egyszerre kell elérniük, épp annak érdekében, hogy ne lehessenek többé a politika játékszerei.
Kérdésünkre, hogy miért különböztetik meg a szintetikus és nem szintetikus szerhasználat elleni küzdelmet, Vona Gábor azt mondta, ők a vidéken pusztító herbálozás (a szegények heroinja) ellen kívánnak elsőként fellépni, hiszen ahhoz képest, hogy milyen mértékű társadalmi kárt okoz, méltatlanul kevés figyelmet kap. A marihuána legalizációjáról társadalmi vitát kell folytatni, ebben a Második Reformkornak nincs pártszintű álláspontja, személyes véleményét pedig majd akkor osztja meg, ha elkezdődik róla a párbeszéd.